Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-07-01 / 108. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2018 JÚLIUS 20 ra sorozták a keleti hadszíntérre, ahol ugyanazon év szeptemberében agyonlőtték. Füredről százötvennégy embert deportáltak, akik közül csak néhányan élték túl. A HÁBORÚ UTÁN A kevés túlélő között volt Oblatt Sándor (1898–1984), a korábbi hitközség elnöke, aki haláláig Füreden élt és hirdette az egykori füredi zsidó történelmet. 2007-ben négy botlatókövet helyeztek el, kettőt a Kossuth Lajos utca 19. szám előtt és kettőt a Dózsa György utca 9. szám alatt lévő ház elé, utóbbiakon Oblatt Sándor feleségének, Groszmann Jolán (1901–1944) és Judit (1928–1944) leányának nevével. Az egykori Oblatt-ház volt 1918-ban a helyszíne a Bortermelők Részvénytársasága megalapításának, mely a családi vállalkozásból nőtte ki magát; az Oblatt-féle borok közül kitűnt a furmintjuk, melyet az aranyérmes díjazottak közül is kiemelt a zsűri az éves versenyeken. Az Oblatt-család egy leszármazottja, dr. Olti Ferenc ma is a városban él, és apjához hasonlóan ápolja a – füredi – zsidó hagyományokat, nem csoda hát, hogy őt kérdezte az önkormányzat, hogy mit lehetne csinálni a romos zsinagógával. A zsinagóga 1946-ban adásvétel útján magántulajdonba került, és ezután két évtizedig a hajógyár garázsaként működött. Majd az ódon épületet vadszőlő futotta körbe és lakatlanná vált, a kilencvenes években pedig éttermet alakítottak itt ki, aztán évekig újra üresen állt. Olti úr koncepciója szerint és ösztönzésére, Sugár Péter és Varga Pi roska tervei alapján, az Önkormányzat és vezetője, dr. Bóka István polgármester kezdeményezésére és projektirányításával az egykori zsina gógában megvalósult a Zsidó Kiválóságok Háza (ZSKH), mely 2018 márciusában nyitotta meg kapuit. ÚJ PERSPEKTÍVA, ÚJ EMLÉKEZETPOLITIKA Olti Ferenc mérnök, tanár úr – aki családjával kétlaki életet él: a hét nagy részét Füreden a maradékot pedig Budapesten töltik – a vidéki zsidók aktív hírmondója elmondta, hogy szerinte új emlékezetpolitikára van szükség. Az évente megrendezett Holokauszt-megelékezéseken nagyrészt zsidók beszélnek zsidóknak, a hivatalosság is képviselteti magát, de az igazi célközönség, a mai fiatalok nagyrészt távol maradnak. Az emlékezés nagyon fontos, de a gyógyíthatatlan sebek saját körben való újbóli felidézése helyett a széles társadalmat kell megszólítani, rádöbbenteni a veszteségekre és a hiányérzet felkeltésére kell a hangsúlyt fektetni úgy, hogy közben pozitív érzületet keltsünk. Olti úr pedig az elképzeléseit a gyakorlatban implementálta. A koncepció nemcsak a saját múlt ápolásáról szól, hanem a közös múlt elfogadásáról és feldolgozásáról is. A felújított zsinagóga évszázados falai és a modern, indusztriális jellegű sok fém- és üvegfelületet felhasználó kiállítótér épülete éles kontrasztban áll egymással, mégis harmónikus egészként tud funkcionálni. A ZSKH megjelenésében is ötvözi a múltat és a mindenkori jelent, nem engedi elszakítani egymástól a kettőt. KIÁLLÍTÁS, NEM MÚZEUM A projekt keretében megújult a zsinagóga is, melynek fehérre meszelt terébe egy budapesti elhagyatott orthodox zsinagógából, a Garay utcából hoztak Tóraszekrényt – a Balatoni kilátás a füredi zsidó temetőből A füredi zsinagóga belseje a háború előtt
