Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-07-01 / 108. szám
2018 JÚLIUS | egység 13 KÖZÉLET | HOHMECOLÓ „EGYRE TÖBBEN TÉRNEK VISSZA A HAGYOMÁNY MEGŐRZÉSÉHEZ” FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAR ZSIDÓSÁGRÓL Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben (Budapest: Szombat, 2018) címmel jelent meg szociológiai felmérés a magyarországi zsidóság társadalmi helyzetéről Kovács András és Barna Ildikó, a CEU és az ELTE oktatóinak szerkesztésében. VESZPRÉMY LÁSZLÓ BERNÁT ÍRÁSA A legutóbbi alkalommal 1999-2000-ben végeztek a magyarországi zsidóságot vizsgáló átfogó kutatást, így hát ideje volt frissíteni ezeket az eredményeket. A mostani, 2016-2017-ben végzett felmérés során 1879 személyes interjú készült: ezeknek az interjúknak az eredményeit tartalmazza a kötet. Az adatfelvételt a Medián munkatársai készítették személyes interjúk során 2016 és 2017 nyara között, az adatok feldolgozása nagyjából egy évig tartott. A mostani kutatás során, az 1999-eshez hasonlóan azokat kérdezték meg, akiknek legalább egy zsidó nagyszülőjük van, illetve azok jöhettek még szóba, akik a zsidó vallás értelmében betértek a zsidóságba. Az interjúalanyok mind elmúltak 18 évesek, illetve magukat valamilyen értelemben zsidónak tartották. dimenzióban, ám így is lehetővé teszi fontos konklúziók levonását, mivel a zsidóság valamennyi fontos alcsoportja – a szigorú hagyománykövetőktől a zsidóságra csak mint családtörténeti érdekességre tekintőkig – az elemzéshez szükséges létszámban megjelenik benne. A kutatás számos érdekfeszítő eredményre jutott, melyek közül mindössze néhányat emelünk most ki: többek között arra jutott a kutatás, hogy a zsidóság körében több a hagyományhoz visszatérő ember, összességében jobban tartják a vallási hagyományokat, illetve a zsidók kisebb arányban tartják fontosnak a holokausztot identitásukban. A változásokról Köves Slomó rabbi, az EMIH vezetője elmondta, hogy a felmérés eredményeit helyén kell értelmezni: „Ha interjúkat vesz fel az ember kétezer budapesti zsidóval, akkor azok a zsidók fognak elsősorban interjút adni, akik az aktív zsidók, azaz az átlagnál jobban kapcsolódnak valamilyen közösséghez. Azaz ha egy eredmény szerint a megkérdezett zsi dók nak nagy része hagyományőrző, az nem jelenti azt, hogy a teljes zsidóság nagy része hagyományőrző. Ugyanakkor ha a 20 évvel ezelőtti kutatással hasonlítjuk össze ezt a mostanit, akkor legalábbis a kutatás által elért metszet (amely nyilván érdemben nem változott) 20 év alatt történt változásaiból tudunk következtetéseket A kutatás módszereiről Kovács Andrá s elmondta az Egység magazin számára, hogy az az úgynevezett „hólabda módszerrel” történt, mely során először kis magcsoportok tagjaival készülnek interjúk, majd őket megkérik, hogy adják meg további, szóba jöhető ismerőseik elérhetőségét. Ez bevett szociológiai módszer az olyan társadalmi rétegek – például etnikumok, vallási kisebbségek – esetében, melyekről nincsenek átfogó adatbázisok. Az így kapott minta ugyan szigorúan vett statisztikai értelemben nem reprezentatív, azaz nem feltétlenül tükrözi a vizsgált népesség összetételét minden
