Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-07-01 / 108. szám
2018 JÚLIUS | egység 11 KÖZÉLET | HOHMECOLÓ dalom bő egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, negyedére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás. A vizsgálat szerint, bár a zsidóellenesség minden társadalmi csoportra hasonló mér tékben jellemző, ennek megfele lően nem találhatóak nagy elté ré - sek, a településtípus szerinti el oszlás a tavalyi évben némileg meg változott: a vidéki városok lakóira valamivel jellemzőbb volt a zsidókkal szembeni előítélet. VÁLTOZÁS AZ ANTISZEMITIZMUS ÉS A POLITIKAI PREFERENCIÁK ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN Miközben továbbra is igaz, hogy az antiszemiták a teljes népességhez viszonyítva átlagosan közelebb esnek a jobboldali radikális pólushoz, az eredmények alapján az is teljesen egyértelműen kirajzolódik, hogy a baloldaliak, liberálisok és mérsékeltek között is nagy számban vannak az antiszemita kijelentésekkel egyetértő válaszadók. Úgy tűnik, a pártpreferencia meglehetősen szoros statisztikai kapcsolatban áll a zsidóellenességgel. A Jobbik szavazóinak 42 százaléka erősen zsidóellenes, további 15 százaléka pedig mérsékelten antiszemitának mondható. Az előző évek eredményeihez képest újdonság viszont, hogy az MSZP esetében ugyanezen mutatók alapján a szavazók 35 illetve 8 százalékos arányban hajlamosak az erőteljes, illetve az enyhébb zsidóellenességre. Ezzel a párt támogatói a második helyet foglalják el az antiszemitizmus pártpreferencia szerinti bontásában. JAVULT A ZSIDÓ ÁLLAM ELFOGADOTTSÁGA Az Izrael megítélésére vonatkozó érdeklődés során mindössze az in terjúalanyok 4 százaléka felelt Izraelre nézve kifejezetten elítélő meg jegyzéssel a megadott válaszlehetőségek nélkül feltett, pusztán a vá laszadók asszociációira kíváncsi kér désekre. Mindezzel összefüggésben úgy látszik, hogy még a vizsgálat további kérdései alapján antiszemitának minősített válaszadók jelentős részének sem negatív gondolatok jutottak eszükbe elsőként Izraellel kapcsolatban. Ebben valószínűleg döntő szerepet játszik az, hogy az általános migráns-elle nesség sokakban viszonylagos ro konszenvet keltett az ismétlődő ara bokmuszlim támadásoknak kitett zsidó állam iránt. SOROS ÉS A ZSIDÓKKAL KAPCSOLATOS ASSZOCIÁCIÓK A kutatás összeállítói szintén nyitott kérdéssel tesztelték, hogy mi jut az emberek eszébe a „zsidó” szó ról. A válaszok között a semleges említések domináltak (27 százalék), majd a pénz (18 százalék) és az üldöztetések (16 százalék) következtek. A negatív tulajdonságok 14 százalékban jelentek meg, ezzel szemben pozitív tulajdonságokat 10 százalék említett. Soros Györgyre az összes megkérdezett 1 százaléka asszociált. Amikor – a kutatások történetében először – kifejezetten a nemzetközi hírű üzletember-befektetőről kérdezték a válaszadókat („Mire gondol elsőre, ha ezt a szót hallja, hogy Soros György?”), a legtöbben a migránsokat (30 százalék) említették, illetve különböző negatív tulajdonságokat (32 százalék) emeltek ki, értékítélet nélküli jelzőkkel a teljes népesség 20 százaléka, míg elismerő szavakkal 11 százalék válaszolt. A filantróp zsidó származására a válaszadók mindössze 2 százaléka asszociált.
