Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-06-01 / 107. szám

egység | 2018 JÚNIUS 30 MISPÓHE | KONYHA Kóser konyha a mullahok földjén ÍGY FÕZNEK AZ IRÁNI ZSIDÓK Napjainkban Izraelen kívül a Közel-Kelet legnagyobb létszámú, mintegy tízezer fős zsidó közös­sége Iránban található, közülük a legtöbben a fővárosban, Teheránban élnek. Két és fél évezrede telepedtek meg a régióban őseik. Ezúttal az ő ízekkel, színekkel, illatokkal teli gasztronómiájuk világába látogatunk. DÉNES ANNA ÍRÁSA „imperialista Amerikával“ való kooperációval gyanúsít­ják meg őket, mely tevékenység Iránban halállal büntet­hető. A kormány által irányított média nyíltan antisze­mita. Vannak olyan foglalkozások, oktatási intézmények, illetve egyéb szférák, amelyek zsidók előtt zárva vannak. Az útlevélért folyamodó zsidókkal külön irodában fog­lalkoznak, és azonnal megfigyelés alá helyezik őket. Az emigráció megakadályozásának érdekében egy zsidó csa­lád tagjai nem utazhatnak együtt külföldre. ÉVEZREDES PERZSA KONYHA A két és félezer éves együttélés természetesen az iráni zsi­dók konyhájára is rányomta a bélyegét. A rizs, a darált hús, a különféle töltött zöldségek, változatos diófélék és a Selyemúton érkező, erőteljes ízű fűszerek képezik a konyhaművészet alapját. Utóbbiak közül igen jelleg­zetes a sáfrány, a fahéj, a petrezselyem és a kurkuma. A VALLÁSSZABADSÁG IRÁNI MÓDRA Az ókori Perzsia (a mai Irán) zsidósága a diaszpóra egyik legrégebbi közössége, gyökerei az első Szentély idejére, a polgári időszámítás kezdete előtti hatodik századra nyúlnak vissza, amikor Nebukadnecár ki­rály fogságba ejtette, és Babilóniába hurcolta Izrael zsidó lakosságát. Az iráni zsidó közösség tehát 2500 éves, és gyökerei összefonódnak a babilóniai (iraki) zsidóság történetével. A bibliai Dániel és Chávákuk próféta, valamint Eszter királynő is Perzsiában élt. Lássuk, hogyan főznek, miket esznek az iráni zsidók! Napjainkban Izraelen kívül a Közel-Kelet legna­gyobb létszámú, mintegy tízezer fős zsidó közössége Iránban található, közülük a legtöbben a fővárosban, Teheránban élnek. Bár viszonylagos vallásszabadsá­got élveznek, nem érezhetik magukat biztonságban, mert rendszeresen a „cionista Izraellel“, valamint az CSIRKELEVES GONDIVAL Hozzávalók: 1 egész csirke 2 fej hagyma Só és bors, ízlés szerint 3 szárított lime, vagy ennek hiányában 1 citrom leve 1⁄4 kk. kurkuma 1⁄4 kg darált marha- vagy csirkehús 1 pohár csicseriborsó liszt 1⁄2 kk. őrölt kardámom A csirkét három liter vízben feltesszük főni. Felforraljuk, a tetején képződött habot leszűrjük. Az egyik hagy­mát feldaraboljuk, a lime-okat villával megszurkáljuk, vagy kissé megtördeljük, hogy minél jobban kiadják az ízüket. A hagymát, a fűszereket és a lime-ot a húshoz adjuk, és egy órán át főzzük. Eközben elkészítjük a húsgombócokat. A második hagymát lereszeljük, és összedolgozzuk a darált hússal, valamint a csicseriborsó liszttel. Sóval, borssal, kardámommal ízesítjük. Kézzel alaposan összegyúrjuk a keveréket, és olajos kézzel di­ónyi gombócokat formálunk belőle. A megfőtt csirkét óvatosan kiemeljük a levesből, és egyenként beleereszt­jük a gombócokat. Nagyjából fél órán át főzzük, eközben a megfőtt csirkét kicsontozzuk, bőrét eltávolítjuk, a húst pedig kisebb darabokra vágjuk. Ha a gombócok megfőttek, a húsdarabokat visszatesszük a levesbe átmelegedni, majd egyszerű főtt rizzsel tálaljuk az ételt. Gazdagíthatjuk a levest zöldségekkel: felkockázott krumplival, feldarabolt répával és zellerszárral. MISPÓHE | KONYHA

Next

/
Oldalképek
Tartalom