Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-06-01 / 107. szám

KILE | KULTÚRA

egység |

2018 JÚNIUS

26

A Szentendréről elszármazott egykori nagykereskedő, Szántó György

(1923-1997) kezdeményezésére, majd hirtelen halála után emléké re egy róla elnevezett emlék- és imaházat hoztak létre 1998-ban. Az ima házban alig van több hely, mint aho vá egy minján befér, viszont egy kisebb kiállítást is berendeztek itt, mely a judaizmus birodalmába kalauzolja a látogatókat. Az udvaron a helyi és környékbeli holokauszt áldozatok nevei olvashatók (Alkotmány utca 3.). 2009-ben helyi kezdeményezésre, Köves Slomó rabbi segítségével egy heti tanulókör alakult, és talán ettől nem függetlenül 2011-ben pár tucat itt élő, zsidó gyökerekkel ren delkező ember megalapította a helyi Magyar-Izraeli Baráti Társa sá got, akik elsősorban kulturális ala pon rendszeresen szerveznek prog ramokat. MÛVÉSZTELEP SZENTENDRÉN

A nagybányai (ma: Baia Mare, Románia) művésztelep a millennium évében, 1896-ban bontakozott ki mások mellett Ferenczy Károly (1862-1917) és a zsidó származású Iványi-Grünwald Béla (1867-1940) festők kezdeményezésére. A nagybányai iskola szépen fejlődött egészen addig, míg a vá rost Trianon ki nem szakította Magyar ország testéből. A döntés sok mű vészt szigetelt el Nagybányától, akik egy újabb művésztelep ala pításán kezdtek gondolkozni. A több éves együtt gondolkozás eredményezte 1928. január 28-án a Szentendrei Festők Társaságát, egy évvel később pedig a szentendrei művésztelepet.

A Társaságot Jeges Ernő (1898-1956), Paizs Goebel Jenő (1896-1944) és hat festőtársuk alapította, elnöknek Iványi-Günwaldot kérték fel, alelnöknek pedig Szentendre mindenkori polgármesterét nevezték ki. Érdekes módon a művésztelep alapítói között nem találunk zsidó származásút, nem úgy, mint a becsatlakozók között – a teljesség igénye nélkül: Anna Margit

(1913-1991), az ő férje, Ámos Imre

(1907-1944), aki a „magyar-Chagall”-ként híresült el, Bálint Endre

(1914-1986), Czóbel Béla (1883-1976) és Szántó Piroska (1913-1998).

Több rendszer és művészeti felvonás után 2013-tól megújult formában a MANK (Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.) a hagyományoknak megfelelően 12 műteremmel várja a képzőművészeket. ZSIDÓ MÛVÉSZEK SZENTENDREI LENYOMATA

Ámos Imre és Anna Margit festményeiből és grafikáiból 1984-ben nyílt állandó kiállítás (Bogdányi utca 10.), a festőnő kötődését mutatja, hogy kérésére a halála után a hamvait a múzeum udvarán helyezték el. A botlatókőre hasonlító sírt a zsidó hagyományoknak megfelelően a rajongók, követők kőkupaca öleli körül. Vajda Lajos (1908-1941) festő ugyan nem volt tagja a szentendrei művésztelepnek, viszont a húszas, harmincas években itt alkotott, és képei hatással voltak a művésztelepen dolgozókra. Szüleit az itteni zsidó temetőben temették el, szentendrei lakóházán pedig emléktábla van elhelyezve (Dumtsa Jenő utca 4.). 1996-ban nyílt meg a festő emlékmúzeuma, ahol a Vajda életmű mellett az Európai Iskola helyi képviselőinek munkáit is megismerhetik az idelátogatók. A SZENTENDREI ZSIDÓ ÉLET ÚJ FEJEZETE

Mint ahogy fent már utaltunk rá, Szentendre zsidóságát időről időre érték újabb impulzusok, így talán nem is annyira meglepő, hogy 2018-ban egy újabb, grandiózus fe-BIBLIOGRÁFIA: Kepecs József dr., A zsidó népesség száma településenként (1840-1941)

(Bu

dapest: Központi Statisztikai Hivatal, 1993); Rappai Zsuzsa (szerk.), Szomszédaink voltak – Szentendre zsidóságáról (Szentendre: Magyar-Izraeli Baráti Társaság Kulturális Egyesület, Szentendre-Dunakanyar, 2015); S. Nagy Katalin, „Van-e magyar zsidó képzőművészet?”, in: Múlt és Jövő (1996/1.), 75-82. old.; Schweitzer József, Frojimovics Kinga, (szerk.), Magyarországi zsidó hitközségek, 1944. április. A Magyar Zsidók Köz

ponti Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. I. Rész: Adattár (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1994); „Halálozási hír (szentendrei rabbiné)”, in: Zsidó Ujság

(1926), 2. évf. 21. szám, 13. old.; „Hirek – A szentendrei rabbi ha

lála”, in: Egyenlőség

(1928), 48. évf. 10. szám, 18. old.; „Rabbit a hitközségeknek, hitközséget a rabbiknak”, in: A Magyar Zsidók Lapja

(1943), 5. évf. 37. szám, 5. old.; Beadvány, 83416 - 1943.9.26.: Szentendrei hitk. Stern Béla rabbih. tanusitványa iránt (benyújtás napja: 1943.9.29., módja: Hitk Szentendre).

jezet következik. A pozsonyi rabbi, Baruch Myers fia, Menachem Myers és magyar származású felesége, Tzivia Muska Szentendrére költöznek, ahol egy multifunkcionális zsidó kö zösségi házat fognak vezetni az Egyesült Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) égisze alatt. A Chai Galéria egy zsidó művészeti- és életmódközpont lesz, mely egyrészt a helyi zsidó közösséget, másrészt pedig a turistákat fogja szolgálni – ne felejtsük el, hogy a Budapesten hosszabban időző külföldiek másodlagos úti célja a köze li, de mégis festői Szentendre. A Chai Galéria négy fő tevékenységi kört határozott meg magának: a val lási élet újbóli felélesztésén túl a közösségi élet továbbépítése, az itt alkotó zsidó származású művészek örökségének ápolása kortárs művészek bevonásával, továbbá egy kó ser vendéglátóegység, kávézó nyi tása. Az új fejezet elkezdődött, legyünk részesei mi is. A Myers családnak pedig kívánunk sok sikert!

A Myers házaspár