Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)

2018-01-01 / 102. szám

JIDDISKÁJT | KISOKOS egység | 2018 JANUÁR 12 rad, elkülönülést is biztosít a meny­asszonynak ebben a szentséggel teli pillanatban. Az elfátyolozásnak kabbalisztikus jelentése is van: azt szimbolizálja, hogy a vőlegény nem külső szépségéért, hanem belső tulajdonságaiért veszi feleségül a menyasszonyt, és hogy személyisé­gének azokat a vonásait is szeretni és tisztelni fogja, amelyek most még rejtve vannak előtte. A bádekolás ugyanakkor a menyasszony részé­ről azt is jelképezi, hogy innentől kizárólag a férje számára őrzi meg szépségét. A bádekolás után a vőlegény kísé ­rőivel visszatér szobájába. A követ­kező szertartás előkészületeként a menyasszony és a vőlegény leveszi minden ékszerét, és kiüríti zsebeit – az esküvői baldachin alá semmilyen értéket vagy pénzt nem vihetnek. Ezzel kívánják elkerülni, hogy bár­melyik fél a másik vélt gazdagsága miatt menjen bele a házasságba. Szokás, hogy a menyasszony éksze­reit még hajadon lányoknak adják át megőrzésre, mintegy áldásként arra, hogy mihamarabb ők is meg­házasodjanak. Ruházatukon minden csomót megoldanak – a cipőfűzőtől a nyak­kendőig. Ez a szokás abból ered, hogy abban a pillanatban, amikor életre szólóan összekötik az éle­tüket, semmi más ne legyen, ami lekötözi őket. Áskenáz szokás sze­rint a vőlegény, akárcsak jom kipur napján, kitli t, fehér, ingszerű halotti ruhát ölt ruhája fölé, amire még egy kabátot vesz fel. A készülődés köz­ben szokás, hogy édesapja, leendő apósa és más közeli férfirokonok megáldják. A HÜPE Ezek után kerül sor a szertartás leg­többek által ismert részére, a hüpé re vagy hupá ra. A hüpe szó maga azt a négyszögletes baldachint jelöli, amely alatt lezajlik a házasságkötés szertartása. Áskenáz szokás szerint ezt a szabad ég alatt állítják fel. Ez szimbolizálja a házaspár kívánsá­gát, hogy a mennyekből jövő áldás legyen házasságukon, ugyanakkor emlékeztet az Ábrahámmal kötött szövetségre, melyben az Örökké­való megígérte, hogy megsokasítja leszármazottait, mint az égen a csil­lagokat (1Mózes 15:5.). A hüpe lehet akár egy tálit , imale ­pel, amit négyen tartanak vagy póz­nákon álló, díszes baldachin. Ez a négy oldalán nyitott építmény Áb­rahám és Sára sátrát idézi, amelyik mindig nyitva állt a vendégek előtt. A Kabbala szerint minden esküvőn jelen van a Söchiná , az isteni lélek, amihez csatlakoznak a vőlegény és a menyasszony elhunyt felmenői­nek lelkei. A felkészülés után a hüpe alá ve­zetik először a vőlegényt, majd a menyasszonyt. A fiatalokat általá­ban a szüleik kísérik – általános szo kás szerint a vőlegényt a két édes apa, a menyasszonyt a két édes­anya. Ha a szülők nincsenek jelen, elhunytak, nem zsidók vagy nem kötöttek zsidó házasságot, akkor erre felkért házaspár tagjai vállalják az „unterfirer” szerepét. A kíséret­hez sok közösségben a nagyszülők is csatlakoznak, mind egy-egy gyer­tyával a kezükben. A kísérők részint lelkileg támogatják életük legfonto­sabb útján a fiatalokat. Másrészről a vőlegény és a menyasszony ezen a napon olyan, mint egy királyi pár, aki ket díszkíséret illet meg. A gyer­tyák azokat a lángokat szimbolizál­ják, melyek a Tóraadáskor, a zsidó nép és Isten „menyegzőjén” égtek. A bevonulás alatt Chábád közös­ségekben a korábban már említett dallamot éneklik. Más közösségek­ben a „Báruch hábá” – Áldott, aki jön... kezdetű dalt és más köszöntő éne keket énekel a kántor. Aske­náz közösségekben a lefátyolozott meny asszony hétszer (más helye­ken háromszor) megkerüli a vőle­gényt. Ennek alapja Jirmijáhu pró­féta mondata (Jeremiás 31:21.): „A nő körbeveszi és megvédi a férfit.” A hét kör részint a teremtés hét nap­jára, részint Jehósuára emlékeztet, aki hétszer járta körbe Jerikó falait, mire azok leomlottak – így omlik le minden fal, ami elválasztaná a vő le­gényt és a menyasszonyt. A körök után a menyasszony a vőlegény jobb jára áll, mivel a zsoltárok sze­rint ez a „királynő helye”. Chábád közösségekben szokás ilyenkor felolvasni azt a levelet, amit a Rebbe küldött az esküvőkre, és amelyben megáldotta a fiata lo - kat. Egyes közösségekben az es kü­vő ezen pontján a jelenlévő kohani­tákat megkérik a papi áldás elmon­dására. ELJEGYZÉS ÉS HÁZASSÁG A hüpe alatt két egymást követő ce remónia zajlik le: a kidusin és a ni ­szuin. Elsőként a vőlegény eljegyzi ma gának a menyasszonyt „Mózes és Izrael törvényei szerint”, majd a kötuba felolvasása után történik a tényleges házasságkötés, az erre mondott áldásokkal. Az eljegyzés, kidusin , rendszerint egy gyűrűvel történik – a teljesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom