Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-10-01 / 99. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2017 OKTÓBER 26 ÖNÁLLÓSULÁS ÉS RABBIVÁLASZTÁS A gyarapodó közösség eleinte az újpesti anyahitközség „fiókjaként” működött, de az ottani, egyre erősödő neológ szemléletmód visszatetszést keltett a palotai hívekben, ezért Schwartz Jakab (?-1930) elnök az önállósulás mellett döntött egy 1898. február 27-én megtartott közgyűlésen. Megalakult a Rákospalotai Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség. Ugyanekkor elhatározták azt is, hogy saját rabbit választanak, próbaszónoklatra pedig nem a pesti Rabbiszemináriumból, hanem a pozsonyi jesivából hívnak jelölteket. Hivatalosan március 16-án hirdettek pályázatot, melyben 1000 korona évi fizetést és lakást kínáltak a rabbijelölteknek. Április 17-én az elnök a három jelölt próbaszónoklata után indítványozta, hogy Katz nyitrai és Meisner budapesti jelölteket ejtsék és – az ekkori Hőgyészen élő – Duschinszkyt támogassák. A döntés ellenére április 24-én rendkívüli közgyűlést kellett tartani, mert az alapszabály értelmében két jelölt közül kellett választani: ekkor a hitközség nevében az 54 megjelent választó egyhangúlag Duschinszky mellett tette le voksát, aki később délután külön villamoskocsin érkezett Pestről, és fél négykor már meg is tartotta székfoglaló beszédét. SZÉKFOGLALÓTÓL A JUBILEUMIG „Hevesebben dobog a szívem ama gondolattól, hogy én, ki alig léptem a férfikorba, mint Izrael egy őre, a vallás szent szövétnekét, a tudomány világító fáklyáját fennen lobogtassam, lelkesítő szózattal hirdetve: Jákob háza, jertek, haladjunk az isteni világosság dicső útján. Félve félek a tudattól, hogy én legyek az, ki mint a hitközség vezetője, ama szent célokat képviseljem, melyek előbbre viszik a hitközség jólétét, és közelebb juttatják boldogságának révpartjaihoz.” – A hitközség hajóját Duschinszky rabbi az ezt követő 41 évben dicső módon kormányozta keresztül a történelem viharos éveiben is. Rabbiságának 40. jubileumakor, a korszak nehézségei miatt nem akart külön ünnepséget. Végül még iscsak tartottak egy összejöve telt, melybe a rabbi csak úgy egyezett bele, hogy iktatásának évfordulója „a hitben való tömörülésnek szentelt nap” lesz. Beszédét a fokozódó antiszemitizmus okozta aggodalom szomorúsága RÁKOSPALOTA ELSÕ ZSIDÓI Rákospalota ma a főváros XV. kerületének része, azonban 1950-ig önálló városi státusszal rendelkezett és egyébként a pestiek kedvelt nyaralóhelye volt. Külön városként az ott élő zsidóknak is megvan a saját története, mely relatíve későn kezdődött, ugyanis egészen a 19. század első feléig nem éltek ott zsidók. Tudomásunk van arról, hogy 1836-ban a Kránicz fivérek posztógyárat alapítottak, ám arról nincs informá ció, hogy ők itt is éltek volna. Nép számlálási adatok szerint 1857-ben 38, 1869-ben 82, 1880-ban pedig 123 fő volt a helyi zsidó lakosok száma, az 1930-as évek elején viszont már meghaladta a 2600 főt, egyes for rások szerint pedig a 3000 főt is. Az első zsidó családok – a város ré gebbi lakóihoz hasonlóan – az Ófaluban telepedtek le a Szilas-patak mellett. Ezen a környéken volt az első imaház (Kossuth utca) is, és kezdetben a rabbinak is itt béreltek házat (Kertköz utca). Később a rabbi és családja átköltözött az Újfaluba, lakásukon alakítva ki a rabbihivatalt (Magyar utca 14.) is, így pár évtized múltán a többi zsidó intézmény is arrafelé rakta át székhelyét. EGY ELVIRÁGZOTT ZSIDÓ KÖZÖSSÉG PEST HATÁRÁN DUSCHINSZKY RABBIK A RÁKOSPALOTAI HITKÖZSÉG ÉLETÉBEN A fél évszázada még önálló Rákospalota egykor aktív zsidó életnek adott otthont. Zsidó intézményrendszer óvodától az aggok házáig. A helyi közösség élete összefonódott a Duschinszky rabbikéval, akiknek iránymutatása a zsinagóga épületére is hatással volt. Az épületek még állnak, de közösség már nincs – az ő történetük következik. CSEH VIKTOR ÍRÁSA FORRÁS: FORTEPAN, 1943
