Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-03-01 / 94. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2017 MÁRCIUS 14 JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ 14 sütni, ezzel szemben Bét Hilél megengedi ezt. A Talmud4 felteszi a kér dést, mekkora a megengedett vastagság, mire ráv Huná azt válaszolta: 1 tefách (8 centiméter), mert ilyen vastagok voltak a jeruzsálemi Szentély színkenyerei5 , amiknek nem volt szabad kovászosnak lenni 6. Ráv Joszéf szerint azonban lehetetlen, hogy utánozzuk a színkenyeret, amit a Szentélyben csináltak, ezért nem szabad egy tefách vastag ságú maceszt sütni. Ez a vélemény lett a háláchában az elfogadott 7. A túl vastag pászka tilalmát az Álter rebbe8 azzal magyarázza, hogy félő, hogy a meleg nem járja át elég gyorsan és mélyen a tésztát és ezért sütés közben meg fog kelni. Az egész talmudi diskurzusból az tűnik ki, hogy abban a korban a mainál 10-15-ször vastagabb ma ceszt használtak, de nem volt egy értelmű, mi a megengedett leg na gyobb vastagság. Ehhez a maceszhoz a mainál lágyabb, több vi zet tartalmazó tésztát használtak. Erre abból a háláchából9 is követ keztethetünk, ami szerint a macesz ak kor számít megsültnek, amikor ket tétörve a belseje már nem nyúlós – csakhogy a manapság használt száraz macesztészta nyersen sem igazán nyúlós 10. VÉKONYODÓ PÁSZKALAPOK Rábénu Jomtov ben Ávrahám Ásevilli (RITVÁ, Spanyolország 1250?–1330?) véleménye szerint11 , mi vel a Talmud a fentiekben idézett konklúzióban nem rögzítette, mek kora lehet a macesz maximális vas tagsága, ezért egyáltalán nem sza bad vastag maceszt készíteni: „ez az alapja annak az elterjedt szokás nak, hogy a széder során vékony mic va-maceszt (vagyis olyan macesz, ami vel teljesítjük a maceszevés mic váját) eszünk”. Ebből viszont az következik, hogy az ünnep többi napján továbbra is vastagabbat et tek. Ennek oka az, hogy a széderen micva a maceszt enni, ún. „smire”12 , vagyis „őrzött” maceszt kell használni, és így a vékonyságával is őrizték a kóserságát, mivel ez is hozzájárult ahhoz, hogy biztosan nem kelt meg a tészta. Nem sokkal később egy új érv is meg jelent a vékony macesz mellett. Esze rint a Talmud más helyen13 azt ír ja: minél vastagabb a macesz, annál több tészta kell hozzá. És minél több egy laphoz felhasznált tészta, an nál nehezebb folyamatosan minden részét gyúrni, hogy ne kezdjen el kelni (lásd keretes írásunkat). Erre ír ja a corbeili Rábénu Perec ben Élijá hu (Franciaország, meghalt 1295), hogy „mi vel a mi maceszunkat lepény sze rűre A JEMENIEK MACESZE Mindenki tudja, hogy néz ki a peszáchi macesz: szép kerek, vékony és kellemesen ropogós. Pár évvel ezelőtt azonban a közösségünkbe járó jemeni fiatalember, akit sokat faggattam különleges jemeni szokásokról, Peszáchra hozott nekem egy kis doboz jemeni maceszt. Ez a kovásztalan kenyér puha volt, és leginkább a pitá ra emlékeztetett, ami azonban, lévén élesztővel készül, chom é c , míg a jemeni macesz Peszáchra kóser. Ekkor kezdtem el utánajárni, hogy honnan ered ez a különbség, mióta és miért néz ki úgy a mi maceszunk, ahogy azt megszoktuk. Ki derült, hogy a macesz történelmi ala kulásáról nincs átfogó leírás, sem a rabbinikus, sem a tudományos iro dalomban. Kutatásaim eredményét több cikkben publikáltam 2008-ban1 és nagy örömömre ennek fo lyományaként már több publikáció is született a témában 2. A következő írásban kutatásaim eredményét ismertetem dióhéjban. A TALMUDI IDÕK MACESZA A két talmudi bölcs, Sámáj és Hilél tanházai között vita volt a peszáchi kovásztalan kenyér vastagságáról 3. Bét Sámáj szerint nem szabad Peszáchra vastag kovásztalan kenyeret MACESZTÖRTÉNELEM – hogyan lett száraz és lapos a pászka? Együnk akár gépi, akár kézi maceszt, kereket, vagy szögletest, egy dologban mi, áskenázok egyetértünk: a pászka, vagyis a kovásztalan kenyér lapos, mint a Nagyalföld és száraz, mint a sivatag, ahol őseink negyven évet vándoroltak. Ez azonban nem volt mindig így. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA egység | 2017 MÁRCIUS 14
