Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-01-01 / 92. szám
egység | 2017 JANUÁR 6 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ A négy állam, Új-Zéland, Malajzia, Szenegál és Venezuela által beterjesztett, 14 tagállam által egyöntetűen jóváhagyott 2334-es határozat azt követeli a zsidó államtól, hogy „azonnal és teljes körűen vessen véget a telepeslakások építésének a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben”. A dokumentum szerint az izraeli telepes-tevékenységnek „nincs jogi alapja, és súlyosan megsérti a nemzetközi jogot”. A határozatot szó szerint véve mostantól Kelet-Jeruzsálem, de még a Siratófal környéke sem legitim izraeli, hanem „elfoglalt palesztin” terület. Így például a jeruzsálemi óváros zsidó negyedében évszázadok óta élő családok is „megszállókká” váltak. TUDTA? Benjamin Netanjahu az elmúlt évek ben, a meghozott ENSZ döntések kapcsán többször is felidézte 1987-es találkozóját a lubavicsi Reb bével, Menáchem Mendel Schneer son rabbival. Erre a bizonyos találkozásra – melyet sok má sik követett – a Rebbe hívatta ma gához Netanjahut, aki akkor kez dett el ENSZ nagykövetként dolgozni Washingtonban. A Rebbe Szimchát Torá estéjén más egyebek mellett azt mondta neki az ENSZ-ről: „A hazugságok házába mész... Emlé kezz, hogy egy tökéletesen sötét teremben, ha meggyújtasz egy kicsi gyertyát, azt a drága fényt messziről meglátja majd mindenki. A küldetésed, hogy gyújts egy gyertyát az igazságért és a zsidó népért.” Az ENSZ eddig sem Izraelhez fűződő jóindulatáról volt ismert, hogy finoman fogalmazzunk. Csak 2015-ben húsz Izraelt elítélő határozatot fogadott el a szervezet. Ösz szehasonlításképpen: világ összes többi országával (köztük Szíria, Irán, Észak-Korea vagy bármelyik afrikai diktatúra) szemben mindösszesen három hasonló határozat született, ez a legelvakultabbak szá mára is egyértelműen mutatja, hogy a világ országait tömörítő szer vezet kedvenc lábtörlője a zsidó állam. vi lágon. A két állam értékrendje, vi lágnézete és nem utolsó sorban ér dekei eddig teljes azonosságot mu tattak. Ezt a szövetséget köpte szem be a leköszönő amerikai kormány a határozati szavazáson történő tartózkodásával, nemcsak rendkívül kényelmetlen diplomáciai konfliktust okozva, de sarokba is szorítva Izraelt. A zsidó államnak így nem lesz más választása, mint szembemenni a határozattal, ami egy sor hasonló elítélő döntést és ki tudja, mi mindent hoz majd maga után. Mert ugyebár a határozatot betartani, azaz a telepek építését leállítani vagy Isten ments a már leglévő kb. 600.000 zsidót, akik Júdeában és Somronban élnek, belterületre költöztetni egyen lő volna Izrael halálos ítéleté vel. MIT TARTALMAZ AZ ENSZ HATÁROZAT? A 2016-os év végén meghozott határozat, mely ismételten elítélte a zsidó államot a Júdeában és Somronban (lásd még Ciszjordánia vagy Nyugati-part) épülő zsidó otthonok (melyeket nem-kevés eufemizmussal telepeknek hívnak) építésével kapcsolatban eddig precedens nélküli volt. Ez alkalommal ugyanis a Biztonsági Tanács állandó és vétójoggal rendelkező tagja, az Egyesült Államok, ez alkalommal tartózkodott a szavazáson, noha a hasonló határozatokat eddig rendre megvétózta, így azok nem váltak kötelező érvényűvé. Ezt a legutóbbit azonban így elfogadta a Tanács. Az Egyesült Államok Izrael leg főbb szövetségese nem csak a Közel-Keleten, de talán az egész MINDENÉRT A ZSIDÓK A HIBÁSAK? MÍTOSZOK ÉS A VALÓSÁG AZ ENSZ DÖNTÉS ÉS IZRAEL „TERÜLET-POLITIKÁJA” KÖRÜL Az izraeli településpolitika barátainál és kritikusainál is alaposan kiverte a biztosítékot az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amikor tavaly év végén minden korábbinál élesebb Izrael-ellenes határozatot fogadott el. A döntés felizzította a régi vitákat a zsidó települések bővítéséről és a palesztin területek „megszállásáról”, úgyhogy összefoglaltuk a legalapvetőbb tényeket, amiket hiába is keresnénk a magyar sajtóban. MEGYERI JONATÁN ÉS ACKERMANN LÁSZLÓ ÍRÁSA HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ
