Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-01-01 / 92. szám
2017 JANUÁR | egység 33 ÉCESZGÉBER Egy zsidó hitközségnek elsődleges feladata, hogy nevéhez hűen hitközség legyen, keretet biztosítson a zsidó hit gyakorlására. Szervezze meg az imádkozás, a kóser étkezés, az oktatás, a zsidó élet mindennapjait biztosító intézményrendszert, és tegyen meg mindent, hogy a zsidó közösség egyetlen tagját se érje jogi vagy erkölcsi hátrány a vallásából, illetve származásából adódóan. Ilyen értelemben tehát feladata és felelőssége az antiszemitizmus elleni fellépés. Csakhogy itt is érdemes a célokat, szerepeket és felelősségeket tisztázni. Célok, szerepek, eszközök és felelősség – ezek mentén születhet megfelelő cselekvési terv. Az antiszemitizmus, illetve az ellene va ló küzdelem ugyanis összetett feladat. Itt van például a (Bibó szavaival él ve) leginkább az „eltorzult magyar al kat, zsákutcás magyar történelem” kategóriájába tartozó, rendkívül proble mati kus magyar nemzet- és történelemtudat, és az ezektől elválaszthatatlan em lékezetpolitika. Magyarországon, az el múlt 150 évből nagyon nehéz bármilyen nem ellentmondásos példaképet, tör ténelmi eseményt találni. Ráadásul ezek az ellentmondások szinte mindig össze kapcsolódnak a magyarországi zsidó sággal. Azonban akár a hú szas évekből előrá cingált, a kor antiszemitizmusával megfertőzött példaképekről, akár a nemzet holokausztban betöltött szerepének és felelősségének kérdéséről beszélünk , a vissza-visszatérő tettes-áldozat dinamika elsősorban nem a zsidó közösség mindennapi jólétét veszélyeztető antiszemitizmus, hanem a magyar társadalom és a magyar nemzet mentálhigiénés állapotát hűen tükröző identitáskeresés. Az ilyen típusú ügyekkel kapcsolatos társadalmi párbeszédben fontos, hogy a magyar társadalom zsidó tagjai is részt vegyenek, kifejtsék véleményüket, hangot adjanak fájdalmuknak. Fontos továbbá, hogy részt vegyenek benne a szakmai szervezetek és adott esetben kiigazítsák a történelemtudat elferdüléseit. Fontos, hogy a zsidó hitközség is felállítson bizonyos határköveket, de semmiképp sem feladata, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében egy ilyen ügy frontvonalába álljon. Ezek az ügyek ugyanis közvetlenül és elsődlegesen nem a zsidó hitközösség mindennapjait, hanem a többségi magyar társadalom lelki, egészségi állapotát befolyásolják. A magyar társadalom lelki egészsége fontos dolog, de a zsidó hitközség mint zsidó hitközség, nem erre a célra alakult. Ezzel szemben azokban az ügyekben, amelyek konkrét és közvetlen verbális, politikai vagy akár fizikai veszélyt jelentenek a zsidó közösség tagjaira, sokkal több felelőssége van a zsidó hitközségnek. Ha politikai mozgalmak nyíltan a zsidók megkülönböztetésére, gyűlöletére uszítanak, akkor az már sajnos egy olyan terület, amely a zsidó közösség tagjainak mindennapi létét befolyásolja. Tekintettel arra, hogy a zsidó hitközség létezésének egyik alapköve tagjai fizikai és lelki jólétének biztosítása, így ezekben az ügyekben kompromisszumot nem ismerő módon kell a hangját hallatnia. MI A LEGHATÉKONYABB MÓDJA A FELLÉPÉSNEK? Alapvetően három különböző fegyver létezik: a prevencióba tartozó oktatás és ismeretterjesztés, a közéleti kommunikáció és a jogi fellépés (ahol lehetséges). Kétséget kizáróan a leghatékonyabb, ugyanakkor legkevésbé látványos eszköz az oktatás, és egyben a három közül ez az egyetlen terület, ahol adott esetben hasznos, ha egy zsidó hitközség, mint zsidó hitközség hirdet programot. A másik két eszköz tekintetében viszont, a z utóbbi évtizedek ta pasztalatai alapján, két alapvetést tartok fontosnak. Az egyik, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem sok esetben konfrontatívabb és komoly szakmai bázist igénylő feladatát az e célra életre hívott szakmai hátterű szervezet végezze, és ne közvetlenül a vallással foglalkozó zsidó egyház. A másik, hogy ezekben a kérdésekben – az amúgy természetes nézeteltérések és viták meghaladásával – közös platform létrehozása szükséges. Nem hatékony ugyanis, ha a zsidó szervezetek közötti természetes versengés ebben a kérdésben is előtérbe kerül. Ezzel ugyanis azt a téves képet közvetítjük a nyilvánosság számára, hogy az antiszemitizmus elleni fellépésben megosztottak a zsidók, ez pedig csak akkor lehetséges, ha „nem is olyan súlyos a helyzet...”. 2012-ben ezekből a megfontolásokból alapítottuk a Tett és Véde lem Alapítványt (TEV), melynek kuratóriumában az összes zsidó irányzat, valamint több zsidó civil is részt vett. Az alapítvány szervez ismeretterjesztő, oktatási programokat általános- és középiskolákban, egyetemen leendő rendőrtiszteknek, részt vesz a bírói továbbképzésben, havi rendszerességgel monitoring jelentést ad ki a nyilvánosságban megjelenő antiszemita incidensekről, továbbá jogászcsapatával jelenleg is 52 jogi eljárást visz. Az alapítvány – többek között – elérte, hogy a gyűlöletkeltő kuruc.info közel százezer követővel rendelkező Facebook oldalát megszüntessék, valamint hogy a honlapot hivatalosan tulajdonló, az Egyesült Államokban élő Varga Béla az ottani hatóságok előtt adjon számot tetteiről. Ahogy Salamon király 3000 évvel ezelőtt írta a Példabeszédek ben (24:6.): „Mert taktikusan viselhetsz háborút, és a tanácsosok sokaságában van a győzelem.”
