Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-07-01 / 97. szám

2017 JÚLIUS | egység 17 TÖRTÉNELEM | JIDDISKÁJT 1940 végén, 1941 elején a budapesti HáMevászér kiadó kiadta a Talmud Bráchot traktátusát egy új sorozat első részeként. Ehhez a Talmud vilnai ki­adását használták és egy különleges eljárással, ún. cinkográfiával sokszo­rosították. Ekkoriban nem volt köny ­nyű a szent könyvekhez hozzájutni, ahogy arról a kiadó, Wein berger Meny­hért [Chájim Jechiél Mechl] (1912–1945), a Rumbach utcai Erec Jisroel Stibel zsinagóga rabbija beszámolt később a perben: „Mivel most már két éve háború van a világban... több zsidó közösség elpusztult, a tűz ég, azok a nyomdák, amikben a Talmudokat kiadták, nem működnek, az az or­szág teljesen el van zárva...”. csak akkor fordult az ortodox Pesti Bét Dinhez, ami­kor már baj volt. Ráadásul Weinberger nem kapott en­gedélyt a vilnai kiadás újranyomására, pedig a háláchá elismeri a kiadói jogot ilyen esetekben. Weinberger a há­borús körülményekre hivatkozott, ahogy fentebb is lát­hattuk, ám ezt nem fogadta el a bét din : „Isten őrizz, hogy végleges állapot legyen a háború” – mondták a rabbik. A miskolciaknak az év során sikerült további hét traktátust megjelentetni, „azért, hogy legyen a jesiva bóchereknek és a chéderek ben tanuló gyerekeknek miből tanulni” (lásd Máámár ál hádpászát háTálmud, Jeruzsálem 1952, 190-191. oldal) . Ez a rabbinikus copyright miatt nem a vilnai kiadás reprintje, Nem sokkal később a miskolci H á Sofár kiadó, Ehren ­reich Simon Zeév rabbi (1901–1965) az élén, kereste meg ugyanazt a nyomdát azzal, hogy inkább az ő meg­bízásukból adja ki a Talmud további köteteit. Wein­berger azonban nem törődött bele ebbe, rabbinikus bíróság, bét din elé vitte az ügyet azzal, hogy elvették a megélhetését, parnószéját. A háromtagú bíróság Grünwald Jehosua (1909–1969) huszti rabbiból, Schlissel Nátá Slomó (1904–1944) mun ­kácsi dájánból, Wertzberger Mose ilosvai (meghalt 1944) dájánból állt, a feleket pedig két munkácsi rabbinikus ügyvéd (toén ) képviselte. A tárgyalások során a mis ­kolciak azt mondták: valójában ők korábban kezdték el ezt a technológiát használni imakönyv (és később 1942-ben Chum ás) kiadására, és ők készültek Talmudot kiadni, Weinberger volt az, aki ellopta az ötletüket. Az is kiderült, hogy a Wienberger nem tudott a következő kötetre előleget adni a nyomdásznak, aki emiatt dön­tött úgy, hogy a HáSofár nak fog dolgozni, mivel ennek a kiadónak nem voltak anyagi gondjai. Végül sok-sok vita után 1941 júniusában megszületett az ítélet, ami a miskolciaknak kedvezett. Nemcsak hogy megkapták a további kötetek kiadására az engedélyt, de a már kinyomtatott példányokat is átvehették terjesztés­re – mindezért 10 ezer pengő méltányossági díjat fizet­tek a HáMevászér kiadónak. Az érvelésből kiderült, hogy zsidó könyvek copyright-jához rabbinikus bejelentésre és kihirdetésre van szükség, ami adott időre szól. Ilyen engedéllyel a miskolciak rendelkeztek (lásd Igrot Lechem Slomo 162. levél, Igrot Divré Joél második kötet 40. levél), míg Weinberger hanem a kevésbé szép, ko­rábbi lvov-i kiadás alapján készült. Létezik egy másik, ak­kortájt Budapesten kiadott Talmud kötet, a Bává kámá traktátus az Or Torá kiadá ­sában, melyen apró be tűk­­­kel szerepel a címlap alján: „terjeszti Weinberger Menyhért”. Felmerül a gya - nú, hogy Weinberger talán egy új kiadó alapításával kerülte ki a bét din döntését. Ma már nincs kit megkér­dezni erről. Mindkét köte t Grünwald rabbi számolt be a Cheszed Jehosuá respon ­sum első kötetében (38. fe jezet). Wein berger maga is meghalt munka szol gá­latosként, ám leszárma­zottai, köztük lánya, nagy bátyám felesége, ma is élnek. Legyen áldott a már­tírok emléke, akik még 1941-ben, azokban a vész­terhes időkben is a szívü­kön viselték a talmudta­nulást. nagy ritkaságnak számít, annyira, hogy az Or Torá ki ­adása talmudi bibliográfiai listákon nem is szerepel (lásd még Máámár uo. 191. oldalon, aki talán erre utal) . A pereskedés ­ben résztvevők nem tudhatták, hogy sokuk számára vég­leges lesz a háború: az ítéletről az egyetlen túlélő bíró, A NAGY MAGYAR TALMUD-PER Valamikor számos zsidó kiadó biztosította a magyarországi közösség számára a vallási témájú kiadványokat, imakönyveket és nem utolsósorban Talmudokat. Egy alkalommal két kiadó is perre ment ez ügyben. OBERLANDER BÁRUCH ÍRÁSA A Budapesti HáMevászér által kiadott Talmud címlapja A Budapesti Or Torá által kiadott Talmud címlapja A miskolci Talmud címlapja 2017 JÚLIUS | egység 17 TÖRTÉNELEM | JIDDISKÁJT

Next

/
Oldalképek
Tartalom