Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-07-01 / 97. szám

egység | 2017 JÚLIUS 12 HOHMECOLÓ | KÖZÉLET nukleáris megállapodásra, egyben a szankciók részleges feloldására. A megállapodás mögött meghú­zódó, talán legfontosabb indíték az a NIAC által sulykolt elmélet volt, amely szerint az „egyedül Iz­rael érdekeit szolgáló” Irán-ellenes „propaganda” háttérbe szorításá­val Iránban is megerősödhetnek a mérsékelt erők, ami elindítaná, majd kiteljesíthetné a két ország konstruktív párbeszédét. Csakhogy a belengetett ígéretekkel ellentét­ben éppen Irán fokozódó és egyre agresszívabb közel-keleti terjeszke­désének, valamint az Izrael-ellenes retorika fokozódásának lehettünk szemtanúi az utóbbi években. Bár a NIAC-nak több mint 8000 ado­mányozója van, úgy tűnik, az egyik legfontosabb támogatójuk az a George Soros, aki a szervezet egyik fontos, a Campaign for a New Po­licy on Iran (Kampány egy új Irán-po ­litikáért) nevű kezdeményezést is vezető munkatársának a fizetését is állja, mi több, az egyik legfonto­sabb embere, az Open Society Ins titute (Nyílt Társadalom Intézet) fő tanácsadójaként tevékenykedő Mor ton Halperin a NIAC vezetősé­gében is helyet kapott. A GOLDSTONE-JELENTÉS ÉS A ZSIDÓ ÖNSOR(O)SRONTÓ J STREET A Hamasz elleni 2008-2009-es iz - raeli katonai hadműveleteket meg­­­alapozatlanul bíráló, majd a ké sőb­bi vizsgálatok tükrében a szer ző által is visszavont ún. Goldstone­­jelentés megszületésénél is bá bás - kodó Halperin egyébként egy má - sik Soros-közeli szervezet, az ameri­­kai zsidó közéletben számos fe­szültséget kiváltó J Street vezetősé­gében is jelentős tisztséget tölt be. A J Street-et egy bizonyos Jeremy Ben-Ami hozta létre 2008-ban, az­zal a céllal, hogy progresszív irá­nyultságú alternatívát állítson az AIPAC-nak (American Israel Public Affairs Committee – Amerikai-Izraeli Köz­ügyek Bizottsága). Bár következetesen tagadta, de oknyomozó írások sora bizonyította, hogy a J Street szin­tén igen közel áll Soros alapítványi hálózatához. Ben-Ami egy ízben éppen Parsival közösen publikált az Irán elleni szankciók fenntar­tása ellen érvelő cikket a baloldali Huffington Post oldalán. Ugyanígy ellenzi a többek között az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorista szervezetként nyilvántar­tott Hamász által ellenőrzött Gáza blokádját. Az Izraelt folyamatosan rakétákkal támadó és a zsidó állam teljes megsemmisítésének célját a saját kartájában is kinyilvánító Ha­mász jelentette veszély figyelmen kívül hagyása mellett, a J Street minden alkalmat megragad az ENSZ egyoldalúan Izraelt elítélő határozatainak támogatására is. Ezek után nem meglepő, hogy a legutóbbi amerikai elnökválasztás során a Demokrata Párt fősodra ál­tal nemtelen eszközökkel háttérbe szorított radikális baloldali jelölt, Bernie Sanders is a J Street-et jelöl­te meg saját közel-keleti politikájá­nak egyik legfontosabb formálója­ként. Tanulságos, hogy a szervezet 2017-es nemzeti konferenciáján a 3 évvel korábbi gázai hadműveletek nyomán Izraelt több mint 10 ezer ártatlan palesztin civil meggyilkolá­sával vádoló Sanders gyűjthette be a legnagyobb ovációt, a zsidó tele­pülések létét a béke egyetlen akadá­lyaként megjelölő, csúsztatásokkal teli beszédéért. A „NYÍLT TÁRSADALMAK” „NEM NYÍLT” FINANSZÍROZÁSI HÁTTERE Úgy tűnik, a Soros György és csa­ládtagjai által felügyelt alapítványi hálózat nem csupán e két szervezet esetében honorál jelentős pénzösz ­szegekkel a Közel-Kelet problémái­ért legnagyobb részt Izraelt hibáz­tató civil programokat. Miközben az általa (is) pénzelt szervezetek többsége teljesen immunis a térség politikai viszonyait döntően meg­határozó, és a civil társadalom bru­tális elnyomásában emberöltőnyi tapasztalatot szerzett tekintélyural­mi rezsimek gyakran égbekiáltó kegyetlenségeire, egyetlen alkalmat sem szalasztanak el a zsidó állam démonizálására. A civil szervezetek közel-keleti tevékenységét vizsgáló NGO Monitor vezetője, Gerald M. Steinberg 2013-ban mintegy 60 oldalas tanulmányban foglal­ta össze a Soros által támogatott csoportok szerepét az arab-izraeli konfliktusban. Munkájának egyik legfontosabb megállapítása, hogy miközben a szervezetek legfonto­sabb célkitűzése a nyílt társadalmak megteremtése világszerte, saját te­vékenységük annyira átláthatatlan, amennyire csak a nem kormány­zati szervezetek (non-governmental organization, NGO) tevékenységét, fi nanszírozásuk nyomon követé­sét szabályozó törvényi környezet kö vetkezetlenségeit, nemzetközi el téréseit ügyesen kihasználva ez egy általán lehetséges. A Bad Invest­ment („Rossz befektetés” ) címet viselő publikáció másik figyelemre méltó üzenete, hogy a közel-keleti demok­ratizálást propagáló civil kezdemé­nyezések mindegyike élen jár az Izrael elleni hangulatkeltésben, és eh hez minden eszközt felhasznál, skrupulusok nélkül. SOROS, A HUMAN RIGHTS WATCH ÉS AZ IZRAELI „MÉSZÁROSOK” A támogatások legnagyobb kedvez­ményezettje, a Human Rights Watch (HRW) egyedül 2010-ben 100 mil­lió dollárt kapott Soros Györgytől. A világ egyik legnagyobb és legje­lentősebb befolyással bíró NGO-ját számos kritika érte következetes Izrael-ellenességéért. Támogatják a palesztinok „visszatéréshez való jogát”, mint a közel-keleti rendezés általuk legfontosabbnak vélt biz­tosítékát. 2002 során mészárlással vádolták meg a második intifáda öngyilkos merényleteinek hatására a dzsenini menekülttáborba a fele­lősök felkutatására behatoló izraeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom