Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-07-01 / 97. szám
egység | 2017 JÚLIUS 8 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ nemzeti hagyományrendszer, ami megágyaz a helyileg sajátos összeesküvés-elméleteknek. A harmadik fontos eleme az ösz szeesküvés-elméleteknek az ideológia. Ez összekapcsolja a váratlan eseményt, problémát és a hagyományos ellenségképet. Könnyű azt mondani, hogy van egy hagyományos ellenség, és az felelős a problémáért. Az összeesküvés-elméletek nyilván spontán is születnek, de vannak ideológusok, politikusok, akik úgy látják, hogy nekik ezek léte, terjesztése valamilyen szempontból érdekük. Vagy azért, mert meg akarják erősíteni a szavazótáborukat, vagy le akarnak számolni a politikai ellenfeleikkel; el akarják terelni a figyelmet valamiről, esetleg háborút akarnak indítani és ahhoz casus belli kell. Ezekhez az összeesküvés-elmélet hatékony politikai eszköz lehet. ségük lokális, egy-egy ország, kisebb közösség sajátja? Vannak. Például az antiszemita ösz szeesküvés-elmélet globális. Ha az ember zsidókkal kapcsolatos teóriákat olvas Malajziában, Európában vagy Japánban, akkor ugyanazok a klisék köszönnek vissza. Daniel Pipes bizonyította, hogy az arab világ antiszemitizmusa is nagyrészt európai import: az európai antiszemiták gondolatai terjedtek el a muszlim országokban a két világháború között Ezt erősítette persze a közel-keleti konfliktus, főleg Izrael állam megalapítása után. Az összeesküvés-elméleteknek jó az exportja, széles körben terjesztik. Ezért hasonlóak mindenhol. Az embereknek lelki hajlamuk van arra, hogy higgyenek összeesküvés-elméletekben, hiszen meg akarnak mindent magyarázni, arcot adni a félelmetes jelenségeknek, és érthető módon csak néha fedi fel magát, de a kontúrjai kirajzolódnak. A metafizikai Gonosszal szemben áll a Jó. A Gonosz, egy valamiképpen definiált elit, ami lehet hazai vagy nemzetközi, és vele szemben áll a nép, a tiszta, a gyengébb, az összeesküvés áldozata, akit a Gonosz ki akar szipolyozni. A népmese jelleg sokszor előkerül. Karl Popper A nyitott társadalom és ellenségei című művében azt állítja például, hogy a modern szekuláris összeesküvés-elméletek valláspótlékként működnek. Ahonnan eltűntek az istenek, és eltűntek a Gonosz és a Jó hagyományos erői, ott egyszerűen szükség van arra, hogy az ember őket a modern világ keretei között is újraalkossa, mert ez segít neki abban, hogy a valóságot értelmezve életének irányt szabjon. A spirituális és transzcendentális igényeket ilyen bizarr, profán formában éli ki a modern, szekuláris kor embere. A negyedik tényező, hogy az ösz szeesküvés-elmélet nagyon jó termék, mert könnyű eladni. Nem csak a politi kában, de a populáris kultúrában is. A Da Vinci-kód például ilyen: masszív összeesküvés-elmélet, amiben benne van a katolikus egyház, tudósok, rendőrök, a nyugati világ egy része. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtized egyik legnagyobb bestsellere lett. Vannak-e globálisan elterjedt ösz szeesküvés-elméletek, vagy többúgy vélekednek, hogy jobb félni, mint megijedni. Az antiszemita ösz szeesküvés-elmélet a 20. században nagy világkarriert futott be. Ez a félelmekkel teli hagyomány nem inkább népmeseszerű, ahol mindenki hozzáteszi a magáért? Sokszor igen. Az összeesküvés-elmélet folyamatosan változhat, a nemzeti folklór részeként. Valóban van népmesei elemkészlete, amiben ott él a Gonosz, aki láthatatlan, vagy Az összeesküvés-elméletek vonzerejét az adja, hogy megnevezik a felelősöket? Nem csak egy homályos Gonosz van, hanem zsidók, szabadkőművesek, ufók, nagy orosz medve. Mindegyikben adott egy csoport, de maszatosak a körvonalai. Igen. A gazdasági világválság egy rendszerszintű probléma miatt tört ki. Ebben hibásak voltak a bankok, hibás volt a politika, a szabályozórendszerek, stb. A végén eljutunk a felelősök keresésében oda, hogy mindenki hibás. Tehát senki sem az. Az átlagember ezt a magyarázatot nem szereti, mert nem következik belőle semmi. Lélektanilag kényelmetlen, mert elkeni a felelősséget. Az összeesküvés-elmélet ezzel szemben például azt mondja, hogy a bankszektort irányító zsidók szándékosan okozták a válságot. A KONSPIRÁCIÓ ELBUTÍT „Az összeesküvés-elméletek a világ komplex problémáira adott leegyszerűsítő válaszok. Butítóan romboló hatásúak, Magyarországon mégis nagy az igény az ilyenekre. Benyomásom szerint politikai oldaltól függetlenül. Olyan egy kicsit, mintha az egész ország egy összeesküvés-elméletekkel felfújt virtuális valóságban élne.”
