Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-06-01 / 96. szám

egység | 2017 JÚNIUS 24 Milyen lehetőségek várnak azok­ra, akik Komáromba látogatnak és a helyi zsidóság történetével sze­retnének megismerkedni? P.A.: A 2000 ­es évek elején indítot­tuk útjára Chalon – Ablak prog­ramunkat és ekkor hívtuk életre a MENHÁZ – Zsidó Kulturális és Közösségi Központot, mely az 1896­ban épült Menházban pró­bálja bemutatni a KZsH gyökerei mellett az élő zsidó közösséget is. Itt található Komárom utolsó működő zsinagógája, a Schnitzer Ár min Mikromúzeum, a Spitzer Bé la Kiskönyvtár, a Wallenstein Zol tánról elnevezett kultúrterem és az utóbbi években felújított, közös­ségi célokat szolgáló kert, valamint az oktatási helyiségekkel kiegészült iroda. A folyosókon időszaki ki­állítások – jelenleg a Menház 120 évét bemutató mobil tárlat – és az elmúlt közel 30 év történéseit idéző fényképek kapnak helyet. Az épített örökség és neves zsidó személyiségek emlékének megőrzését szolgálják a városban az utóbbi évek­ben elhelyezett emléktáblák, illetve a városban elhelyezett botlatókövek. MILYEN FELADATAI VANNAK A MENHÁZ-NAK? A Komáromi Zsidó Hitközség (KZsH) egyik legfontosabb célki­tű zése, hogy az utókor számára meg őrizze a közösség történetének leg fontosabb pillanatait, a városért és a régióért tevékenykedő zsidó emberek emlékét. Ugyancsak fon­tos a publikációs tevékenységünk. A több mint 22 éve megjelenő Hit­községi Híradó mellett időről időre hiánypótló kiadványokkal jelentke­zünk. A világhálón is számtalan in­formációt közlünk a folyamatosan frissülő www.menhaz.sk oldalon. P.T.: A közösségi munkának négy alappillére van – a hitélet fenn tartása, az oktatás, a kultúra és a szociális gon­doskodás a Holo ka uszt túlélőiről és a vészkorszak után született generá­ció tagjairól. A múlt megismerése mel lett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minden hónapban legalább egy prog ramot szervezzünk. Az ünnepe­ket próbáljuk a helyi kö rülményekhez ké pest megtartani, eb ben különböző val lási irányzatok rab bijai, kántorai, elő imádkozói se gítik munkánkat. Rend szeresen van nak előadások, kon ­ certek is. Aki fe lénk jár, egy nyi tott, be­fogadó, de mégis a hagyományokhoz ragaszkodó kis közösséget ta lál. Ami­kor csak lehet, biztosítjuk a közös­ ségi eseményeken a kóser étkezést is. Megközelítőleg hány fő vesz részt a munkában? Mekkora csapat dol­gozik a helyi közösség építésén? P.A.: A közösséget a vezetőség irá nyítja, ennek 5 tagja van. A hét ­köznapi működést az irodánk biz ­tosítja, itt három fő tevékenyke dik. A programok szervezését és a Hit­községi Híradó szerkesztését ket ten végezzük a bátyámmal. A prog­ramokon a közösség tagjai és szim­patizánsaink is aktívan kiveszik a részüket a feladatokból. P.T.: Ki kell emelni, hogy az em­lí tett közreműködők nagy része ön­kéntesként végzi feladatát. Melyik korosztályt szeretnék meg­szólítani? Gyermekeket, iskoláso­kat is várnak? P.A.: A legkisebbektől a szeniorokig mindenkit várunk a programokon, beszéljen akár magyarul, akár szlová­kul, s legyen bármely felekezet híve. Az utóbbi időben majdnem minden rendezvényünkön van játszósarok, a legkisebbeket az ünnepekkel kapcso­latos tematikus, interaktív játékok, fejtörők várják. A nagyobbak izgal­mas előadásokból, koncertekből, kö­zös kirándulásokból válogathatnak. POLGÁRMESTERI DÍJJAL TÜNTETTÉK KI A KOMÁROMI ZSIDÓ ÉLET SZERVEZÕIT Az 1791-ben alapított Komáromi Zsidó Hitközség 226 éve színtere a településen és a régióban élő zsidóság hit- és kulturális életének. Programjaik, rendezvényeik nyitottak minden zsidó kultúra iránt érdeklődő látogató számára. A komáromi zsidó élet hajtóereje két fivér, PASZTERNÁK TAMÁS és PASZTERNÁK ANDRÁS. M unkájukról és a közösség ről kérdeztük őket. HORVÁTH IVETT ÍRÁSA Paszternák Tamás (balra), Paszternák András (jobbra) „VAN MÉG TARTALÉK ” ZSIDÓK KOMÁROMBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom