Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-05-01 / 95. szám

2017 ÁPRILIS-MÁJUS | egység 23 KÖZÖSSÉG | KILE Hezbollah elleni önfeláldozó har­cukról mesélt nekünk a helyi veze­tő. Ez nagyon magával ragadta a résztvevők képzeletét, pláne, hogy a téma a hanuka, illetve a görög-szír seregek ellen vívott háború kapcsán többször előkerült a tíz nap során. Egészen más, nagyon elmélyült hangulatban telt a következő napi, Cfátba tett látogatás, ahol a Magyar Múzeum felkeresése mellett az Ari­zal sírjához is „elzarándokoltunk”. De felfedeztük az ország egyedül­álló természeti szépségeit is: egye­bek mellett voltunk Keszáriában és meglátogattuk a csodálatos Ros Hanikra barlangokat. Tel-Avivban négycsillagos hotelben szálltunk meg, és szolidan belevetettük ma­gunkat a modern nagyváros éjsza­kai életébe is. Másnap megnéztük a Függetlenség Csarnokát, illetve túráztunk Tel-Aviv Nevé Cedek negyedében, és elutaztunk egy val­lásos faluba, Kfár Chábádba is, ami szintén különleges élményt jelen­tett a csoportnak. A pénteket már Jeruzsálemben töltöttük, ahol a sábesz előtti dé­lelőttön alámerültünk a piac for­gatagába. A Kábálát Sábát után visszatérünk Kirját Moriába, ami elég húzós séta volt, ennek ellenére mindenki élvezte. A következő al­kalommal egyébként még kelleme­sebb élményben lesz része a táglito­soknak, ugyanis a nyári csoportnak már Jeruzsálem Óvárosába sikerült leszerveznünk a szombati szállást. Furcsa véletlen, hogy a szombat kimenetele éppen december 31-re esett, ami azért a vallásos zsi dók számára nem egy meghatá rozó ese­mény. Ennek ellenére senkinek sem kellett lemondania a bulizásról, mert a táglit éppen akkorra szer vezett egy nemzetközi találkozót, amelyen 600 fiatal vett részt. Mon danom sem kell, hajnalban in dultunk haza. Va­sárnap este na gyon látványos moz­góképes ve tí tést tekinthettünk meg a város tör ténelméről a Dávid-to­ronynál. Hét főn délre buszoztunk, ahol a he lyi beduinok vendégeltek meg ben nünket egy éjszakára, majd ked den a Maszadánál túráztunk és megfürödtünk a Holt-tengerben is. nyomdai.indd 1 2017.04.05. 9:12:36 csit elfogyott a levegő, ráadásul az izraeli cso­portokat nem zavarta különöseb ben, hogy a szűk helyen mi is el szeretnénk férni mel­lettük. Egy másik vic­ces jelenség is eszembe jutott: az egyébként fenséges étkezés hiá­ba állt sok fogásból, a menüt jellemzően mindenütt ugyanazok­ból az ételfajtákból állították össze. Ezért volt is, aki megjegyez­te, az az érzése, mintha mindenhova utánunk hoznák az ételt. Min­denkinek hamar meg kellett tanulnia, jobb, ha mindenütt más fogást választ, csalód­nia biztosan nem kell majd! Most, amikor néhány hónap már eltelt a visszaérkezés óta, hogyan értékelnéd az utazást? Nagyon változatos programban volt ré­szünk, amelyben vagy ez, vagy az biztosan elért mindenkit. Van, akit a Meá Seárim hangulata fogott meg a legjobban, van, akit az, hogy a Holt-ten­ger sótartalma nem hagyta lesüllyedni, de ami ennél sokkal fon-Amit most lefestettél, az olyan, mint ahogy az ember az Izraellel való tökéletes első randevút elkép­zeli. Talán túlságosan is. Nehéz el­hinni, hogy semmi sem állt az álta­lad elképzelt ideális forgatókönyv és a valóság közé. Talán a legrosszabb az volt az egész­ben, amikor a hazaérkezés során szembesülnünk kellett a pesti hideg­gel! De a viccet félretéve, az többeket okkal frusztrált, hogy amikor leeresz­kedtünk Dávid városának föld alatti folyosórendszerébe, több helyen ki­to sabb: remek társaság kovácsoló­dott össze az út során. Tartós ba­rátságok szövődtek, sokan azóta is tartják a kapcsolatot. Most is jó ér zés, ha arra gondolok, hogy a visz­szajelzések alapján az út mindenki­nek hatalmas élményt jelentett. Én is kiválóan éreztem magam, pedig számtalanszor voltam Izraelben, évekig tanultam is ott! Húszan vol­tunk együtt tíz napig, de a remé­nyeim szerint a következő utazásra, augusztus közepén már kétszer eny ­nyien indulhatunk el!

Next

/
Oldalképek
Tartalom