Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-05-01 / 95. szám
egység | 2017 ÁPRILIS-MÁJUS 8 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM 1913-ban pedig Kijevben merült fel hamis vád a zsidókkal szemben. A sor folytatható, egészen napjainkig: 2003-ban egy szír filmtársaság készített sorozatot a Cion bölcsei nek jegyzőkönyve alapján, 2005-ben pedig az orosz parlament húsz tagja tett nyilvánosan hitet a vérvádak mel lett, a zsidók ellenében. Az utóbbi évtizedekben musz lim vezetők részéről is gyakran elhangzik a vád. Magyarországon legutóbb az 1998-as körmendi gyerekgyilkosság kapcsán vették elő a szélsőjobbol dali konteó-hívők a vérvádat: sze rintük Slomó Berkovitz gyárának felszen telésére használták a tizenegy éve sen meggyilkolt Heffenträger Zsó fia vé rét. MAGYARORSZÁGI VÉRVÁDAK Antonio Bonfini számolt be az első magyarországi vérvádról. 1493-ban tör tént Nagyszombat (ma Trnava, Szlovákia) városában, hogy egy ke - resztény gyermek eltűnt. A gyanú rögtön a zsidókra terelődött, közülük jó néhányat, felnőtteket és gyer mekeket egyaránt elfogtak, és kín vallatásnak vetettek alá. Bonfini le írása szerint a kegyetlen vallatás so rán elmondták az évszázadokkal ko rábbról már Angliából ismert tör ténetet, mely szerint ebben az évben Nagyszombatra esett a választás, hogy onnan egy keresztény gyermeket vére felhasználása céljából meg öljenek. A kínzások során olyan képtelenségeket is „bevallottak” a nagyszombati zsidók, mint például hogy a zsidóknál a férfiak és a nők egyaránt menstruálnak, és az ez által okozott kellemetlenségeket enyhí tik keresztény gyermekek vérének fogyasztásával. Ez a motívum – az ártatlanok vérének állítólagos gyógyító tulajdonsága – sok jegyzőkönyvben szerepel, mint a rituális gyil kosság „indítéka” – az előbb em lített mellett a vádak szerint a kö rülmetélés okozta vérzés csillapítá sára is alkalmas, valamint gyermek telen párok számára is meg hozhat ja a kívánt áldást. A magyarországi vérvádak közül a bazini (ma Pezinok, Szlovákia) járt a zsidókra nézve a legsúlyosabb következményekkel. 1529-ben Bazin grófja vádolta meg a zsidókat egy kilencéves fiú kegyetlen meggyilkolásával és kivéreztetésével. Kínvallatás után 30 zsidót égettek el Bazin főterén, korra és nemre való tekintet nélkül, a többi bazini zsidót pedig azonnali hatállyal elüldözték a városból. A valóság azonban nem sokkal később kiderült. A gróf, Wolf Ferenc rengeteg adósságot halmozott fel a zsidóknál. Hogy ettől megszabaduljon, vérvádat koholt ellenük: a kisfiút Bécsbe csempészte , majd a kivégzések után nem sokkal visszaküldte a családjához. A következő évszázadokban rendre találkozhatunk vérvádakkal, Budán (ezt a spanyolországi származású udvari zsidó, Fortunatus Imre – Slomó ben Efrájim hiúsította meg II. Lajos király uralkodása idején), Csengeren, Péren, Nagyszombaton. A leghíresebb magyarországi eset kétségkívül a Krúdy Gyula által is elbeszélt tiszaeszlári vérvád volt; A nagy per címmel Eötvös Ká roly, a megvádolt zsidók védője könyvet is írt róla. Az eset közismert: 1882-ben peszách előtt eltűnt Ti szaeszláron a 14 éves Solymosi Esz ter. A környékbeliek azonnal a hely beli zsidókat vádolták meg a lány meggyilkolásával és vérének ri tuális célokra való felhasználásával. Bár né hány nappal később tu tajosok meg találták a holttestet a folyóban, a zsidók kínvallatás so rán „beismerték” a lány meggyilkolását. Bizonyítékok híján, és Eöt vös híres, hétórás védőbeszéde nyo mán felmentették a vádlottakat, a magyarországi an ti szemitizmus azonban újabb fűtő anya got kapott a történettől. A hely beliek között a mai napig él a hie delem, hogy Solymosi Esztert zsi dók gyilkolták meg, szélsőjobboldali csoportok pedig rendre megkoszorúzzák a kislány sír ját, és felemlegetik a zsidók elleni vádakat. Scharf Móric szembesítése Schwartz Salamonnal Ábrányi Lajos eredeti rajza után Solymosi Eszter Ábrányi Lajos rajza
