Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-09-01 / 88. szám
2016 SZEPTEMBER | egység 23 A SÁSZ CHEVRA MÛKÖDÉSE „Ekkor még nem volt Pesten orthodox hitközség és a Sász Chevra volt a konzervatívok egyesülete... A Budapesti Talmud-Egyletből indult ki annak idején a mozgalom, mely a budapesti orthodox hitközség megalakítására vezetett” – olvasható a Magyar Zsidó Lexikon ban 2 . A Pesti hitközségtől való függetlenség nagyon fontos része a történetnek. Így ír erről Büchler Sándor 3 : „A hitközség 1830 óta hatóság út ján betilttatta a sok botrányra, rendetlenségre alkalmat adott ma gánis tentiszteletek tartását” és egy fedél alá gyűjtött össze mindenkit az Or czy-házban. Az intézkedés azonban proaktívnak bizonyult: A konzervatívok magától értetődően nem akartak beletörődni ebbe a döntésbe, valószínűleg ezért alakították meg 1842-ben a Sász Chevrát. Az egylet alapszabályában feltűnhet, hogy az hosszasan részletezi a tanulási célokat, és mindösszesen egy fél mondatban becsempészve írja, hogy egyébként még zsinagógaként is szolgál majd az épület : „...az egy let feladatául tűzte ki, hogy fenntart egy – egyúttal imaházul is szolgáló – tan intézetet...”. Ez azt a benyomást kelti, hogy a valódi cél egy független közösség létrehozása volt, és ezt elrejtendő hangsúlyozták annyira, hogy ITTHON | KILE ez egy tanulási egylet, ami csak mellékesen funkcionál zsinagógaként. 4 A Miros curim 5 azt is írja Sussmann rab biró l, hogy „ezzel a munkájával sikerült le fektetnie a pesti ortodox hitközség alapjait, ami lassan kifejlődött. Neki köszönhető, hogy idejött [1879-ban] első ortodox rabbinak rokona, Szofér Chájim rabbi (1822– 1886), a Mácháne Chájim című könyvek szerzője, mivel ő maga nem fogadta el az ortodox hitközség felkérését, hogy vállalja el annak a rabbiságát.” A Budapesti Talmud Egylet autonóm, minden hitközségtől független testület volt, mely a tagdíjakból tartotta fenn magát, amiért cserébe bizonyos jogosultságokat, „benefíciumokat” biztosított a tagjainak. A belépési díj és az éves tagdíj befizetése után a tagokért imádkoznak, ha megbetegszenek, gyászimát szerveznek haláluk esetén és mázkirt mondanak értük ünnepeken a haláluk utáni húsz év ben. Aki azt akarja, hogy sose járjanak le ezen jogai, vagyis azt az „egylet fennállásának tartamára ki akarja terjeszteni”, egy plusz összegért ezt is biztosíthatta. Az egylet vezetőségét ezek a jogok örök időkre megilletik, és különleges jogai vannak azoknak, akik alapítványt hoznak létre az egylet javára . A SÁSZ CHEVRA ELSÕ RABBIJA Ennek a közösségnek az első vezetője Sussmann-Szofér Benjámin Wolf (1826–1898) volt, aki korábban több más hitközség rabbijaként szolgált 6. Sírfelirata alapján arra következtethetünk, hogy feltehetőleg 1869-ben kezdte szolgálatát Pesten. Fia Sussman Efrájim Fisel (1867–1942), a ké sőbbi pesti ortodox rabbinátus feje azt írja előszavában7 , hogy Magyaror szág vezető rabbijai voltak azok, a fent említett Schreiber Benjámin rabbival az élen, akik szorgalmazták, hogy őt nevezzék ki rabbinak a Sász Chevra élére. A pozsonyi rabbi támogatását, és a közösség és a rabbija iránti nagyrabecsülését három, 1871-es kelt levele is alátámasztja 8. Löffler Sámuel Benjámin feljegyzéseiből kiderül 9 , hogy a Sász Chevra először a Szerecsen utcában (ma Paulay Ede utca) volt, az egyletet alapító Fleishman Ede házában. Csak később, 1887-ben készült el az egylet nagyzsinagógája, és ekkor költözött át a ma is működő Vasvári Pál utcai épületbe. Az Egylet rabbijai között olyan nagynevű tudósokat és vallási vezetőket találunk, mint Sussman Szofer rabbi (1853–1902), Sussman Benjámin rabbi unokaöccse és utódja, Herskovits Jechiél Michel rabbi (meghalt 1928-ban) és Herskovits Dávid Elijáhu rabbi (1890–1984), aki a Kasztnervonaton menekült el Magyarországról. AZ AUTONÓMIA ÁTMENETI ELVESZTÉSE A II. világháború pusztítása nyomán az Egylet életében is komoly változások történtek. Az épületben rövid ideig jesiva is működött, noha a zsinagóga rabbija a háború alatt elhagyta az országot. Végül 1949-ben a Budapesti Talmud Egylet, mely egykor lehetőséget adott arra, hogy a konzervatív zsidók elkülönüljenek a reform irányzatok követőitől, rákénysze rült, hogy feladja autonómiáját. Az állam ha talom megszüntette az önálló vallási egyesületek műkö-Az 1949. évi rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve
