Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-11-01 / 90. szám

SÁMUEL IMÁJA ZSIDÓ IMAKÖNYV Új magyar fordítás רודיס לאומש תליפת שדח ירגנוה םוגרתב הליפת רודיס ZSIDÓ IMAKÖNYV SÁMUEL IMÁJA ZSIDÓ IMAKÖNYV Új magyar fordítás רודיס לאומש תליפת שדח ירגנוה םוגרתב הליפת רודיס ZSIDÓ IMAKÖNYV egység | 2016 NOVEMBER 16 JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ „Olyan könyv ez, amelynek segítségével azokat is megért­jük, akikkel talán nem is értünk egyet. Fontos könyv. Érdekes könyv. Olvasni való.” (Hegedűs Géza, Népszava, 1996. május 17.) ZSIDÓKAT GYŰJT ÉS IMAKÖNYVET AD KI „...egy szent könyv lapjain hosz ­szú idő után ismét találkozik két nyelv, két egymásra figyelő kul­túra.” (Hovanyecz László, Népszabadság 1996. február 17.) em léke egyébként is sokszor volt se gítségemre, amikor egykori tanít­vá nyaival találkoztam.) Mikor már meg volt az alap, akkor Benczur pél dáját követve már többen is csat lakoztak, és így összegyűlt a szük séges pénz az imakönyv meg­jelenésére. Hány példányban jelent meg először az imakönyv? Először 10 ezer példányban jelent meg 1996-ban, óriási siker volt, az emberek nagyon örültek neki. Nagy könyvesboltokban is lehe­tett kapni, és az utolsó darabig el­fogyott. A Népszabadság tól az Új élet ig cikkek is jelentek meg róla A sike­ren felbuzdulva később megjelen­tettük a Ros hásánái (Izrael fohásza ) és Jom kipuri (Sámson fohásza ) ima ­könyveket 1997 és 1998-ban – en­nek az állománya még siralmasabb állapotú és elavultabb volt, néme­lyikben még Ferenc Józsefért is volt fohász. Aztán következett 1999-ben (majd 2009-ben újranyomva) egy szép Peszáchi Hágádá (Az őr ­kö dés éjszakája ), amit bőséges kom ­mentárokkal és művészi illusztrá­ciókkal adtunk ki, albumszerűen. Ennek készült 2000-ben egy má­kompromisszumot kötni. Mivel so­kan péntek estével kezdik a zsina­gógába járást, ezért először 2006-ban (majd 2009-ben újranyomva) jelentettük meg a sábeszi imaköny­vet (Mózes imája ), ami tartalmazza a teljes péntek esti zsinagógai és ott­honi imát, és abba tettük bele a fo­netikus átírást. Most bízom benne, hogy az evés­sel megjön az étvágy, és ha valaki ezeket a részeket, ami az új kiadás­ban fonetikusan megvan, el tudja olvasni héberül, akkor egyre többet akar majd tudni az eredeti nyelven elolvasni. Van-e adat arról, hány helyen hasz­nálják Magyarországon? Pontos számot nem tudok, de ahány zsinagógában eddig jártam, legyen az ortodox, Chábád vagy neológ, mindenhol láttam, hogy ezt forgatják. Herman Wouk, a népszer ű író egyszersmind vallásos zsidó is, egy Chábád rabbi unokája, aki regényei mellett olvasmányos, ugyanakkor alapos vallási útmu­tatót is írt. Annyira fontosnak tar­totta, hogy művével a magyar zsidók is megismerkedhessenek, hogy mindössze 1 forintnyi jel­képes összegért mondott le szer­zői jogairól a magyarországi Chábád javára. Így jelenhetett meg 1993-ban az interneten is elérhető Én Istenem. SÁMUEL IMÁJA ZSIDÓ IMAKÖNYV Új magyar fordítás רודיס לאומש תליפת שדח ירגנוה םוגרתב הליפת רודיס ZSIDÓ IMAKÖNYV sik, egyszerűbb verziója, amit fone­tikus átírással láttunk el, több rep­rintje készült az évek során, így ma már több mint ötvenezer példánja jelent meg. Mi változott a Sámuel imájában az előző kiadáshoz képest? A legnagyobb változás az, hogy az új kiadásban egyes részek (sm á , kdusá, ámidá ) fonetikusan is szerepel ­nek. Alapvetően nem vagyok híve a fonetikus átírásnak az imakönyvek­ben. Háláchikusan (lásd Sulchán áruch, Orách chájim 101:4. a 3. vélemény), ha a for ­dítás jó, akkor az ember magának imádkozhat bármilyen nyelven. Az előimádkozó csak héberül mond­hatja az imákat ( Chátám Szofér responsum 6:84.), de valaki, mint magánember, az nyugodtan használhatja az anya­nyelvét, ha nem tud héberül. Fontos tudni, hogy maga a héber olvasás nem olyan bonyolult, mint, amilyennek tűnik, így ha az ember sokat gyakorol, 20 óra alatt meg le­het tanulni jól olvasni. Ha úgy akar­ja valaki megtanulni magát a héber nyelvet, hogy értse is az imákat, az már nehéz – nem lehetetlen, de ne­héz, de csak az olvasást megtanulni nem nehéz. Kinek kell a fonetikus átírás? Annak, aki már nem teljesen kez­dő, szeretné mondani héberül az imákat, de nem tanulta meg még a nyelvet. Ennek kicsit akadálya is a fonetikus átírás, mert ha valaki elő­re akar lépni, az félő, hogy meg­akad, nem lép tovább a fonetikus szöveg miatt. Végül muszáj volt Lesz-e még része az imakönyv-so­rozatnak? Isten segítségével talán még ennek a polgári évnek a végéig megje le­nik egy teljesen új szerkesztésű ima­könyv is, teljesen új tördeléssel. Az előző imakönyv, a Sámuel imája , nu ­szách áskenáz volt, amit a magyaror ­szá gi zsidók egy része használt. Ez a másik imakönyv a hászid rítust kö­veti majd, amit az országban élők másik része használt. Óriási té vedés ugyanis azt hinni, hogy a magyar zsi­dóknak egy hivatalos nuszách ja volt – például a szüleim, akik itt szület tek

Next

/
Oldalképek
Tartalom