Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-11-01 / 90. szám

egység | 2016 NOVEMBER 8 HOHMECOLÓ | HASZIDIZMUS VAN-E ÁLDÁS AZ ÉRINTŐGOMBOS INDUKCIÓS FŐZŐLAPRA? TECHNOLÓGIA ÉS HÁLÁCHÁ A MINDENNAPOK SZOLGÁLATÁBAN A technikai újításokra a háláchá szempontjából általában úgy szoktunk gondolni, mint olyan prob­lémakörre, mely újabb és újabb kérdéseket vet fel a zsidó élettel kapcsolatban. Azonban az 1976 óta működő Comet Intézetben ez fordítva van: a technikát állítják a háláchá szolgálatába. A Comet Intézet egy olyan non-profit kutatóközpont, melynek célja, hogy a háláchát és a modern életet a lehető legnagyobb mértékben összeegyeztethetővé tegye. DÉNES ANNA ÍRÁSA A COMET INTÉZET Az intézményt Jiszráel Rosen rabbi alapította. Bár a Comet Intézet – a név a Civtéj Mádá veTorá – A tudo ­mány és a Tóra csapatai – kifejezés rövidítése, és azt is jelenti: csomópont – alapvetően a modern ortodoxi­ához kötődik, számos vezető háredi háláchikus auto­ritástól kapott ösztönzést, többek között a néha Slomó Zálmán Auerbach rabbitól, illetve a szombati törvénye ­ket összefoglaló, négykötetes munkájáról ismert Jehosua Neuwirth rabbitól. A szervezet munkatársai arra keresnek praktikus meg oldásokat, hogy hogyan lehet a modern technika vívmányait a hagyományok megőrzésével használható­vá tenni szombaton és ünnepnapokon. Ezeket többek közt vallásos zsidó otthonokban, valamint különböző te rületeken: egészségügyi intézményekben, agrár- és ipa ri létesítményekben, valamint biztonsági szerveknél (pl. rendőrség, hadsereg) és a repülőtéren is alkalmaz­zák a szombatszegés elkerülésére, illetve, ahogy látni fog juk, bizonyos speciális esetekben, annak csökkenté­sére. AZ INDIREKT TETTEK TÉTELE A Comet Intézet által kifejlesztett eszközök legna­gyobb része a grámá, az indirekt tettek tételén alapul: ez egy olyan történést jelöl, amit valami más okozott, de a kimenetele nem volt előre megjósolható. A Misna ( Sábát 120a.) arról beszél, hogy ha szombaton tűz üt ki, mely nem fenyeget halálos veszéllyel, akkor „az edényeket elválaszthatjuk egy vízzel telített, vagy üres elválasztó akadállyal, hogy a lángok ne terjedjenek tovább.” Vagy­is: megengedett, hogy edényeket megtöltsünk vízzel, és a tűz útjába helyezzük – ha a forróság szétrobbantja az edényeket, a víz eloltja a tüzet; vagy körbelocsolha­tunk egy bozóttüzet, akkor is, ha az nem fenyeget halá­los veszéllyel, hogy amikor a tűz eléri a kilocsolt vizet, kialudjon. A tűz mindkét példában a mi tetteink indi­rekt eredményeként alszik ki. Ezt a véleményt támaszt­ja alá a Sulchán Áruch is ( Orách Chájim 334:22.). A Römá (a krakkói Mose Isserles rabbi) azonban azt mondja, hogy csak akkor alkalmazhatjuk a grámá adta könnyí ­tést, ha jelentős mértékű anyagi kár fenyeget. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a jelentős mértékű anya­gi kár igazán nagy szükséget is jelenthet. Napjaink rab­bijai egyetértenek abban, hogy az egészségügyi vagy biztonsági szükségletek kellőképpen megalapozott in­dokot jelentenek a grámá elvén működő eszközök hasz ­nálatára. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kezde­ményező műveletnek, vagyis annak, amit mi csinálunk, a szombat szempontjából jelentéktelennek kell lennie. Nem járhat azonnali, direkt hatással, és szükség van egy indirekt faktorra is, melyet még a sábát bejövetele előtt előkészítettünk, illetve ami automatikusan, önma­gától következik be. Ezen az elven alapulnak különböző sábáti kapcso­lók, részben otthoni, részben intézményi használatra. Előbbire példa az a villanykapcsoló, melynek elektro­mos rendszere rendszeresen bocsát ki elektromos im­pulzust. Ha azt érzékeli, hogy akadályba ütközik (mert eltoltuk a beépített műanyag lapocskát), akkor a lám­pa felkapcsol. Ez azonban nem a kapcsolót elmozdító személy kattintásának közvetlen következménye, csu­pán indirekt módon következik be a lámpa felkapcso­lódása. Az alkotók azt is megoldották, hogy az elektro­mos impulzus kibocsátása soha ne követhesse azonnal a kapcsoló állásának megváltoztatását. Más, a grámá té ­telén alapuló eszközök egy meghatározott idő után le­kapcsolnak – ez akkor alkalmazható, ha tudható, hogy körülbelül meddig lesz szükség az eszközre – példa erre az audioszkóp, vagyis a fül vizsgálatára való, elem­lámpával felszerelt eszköz. Ugyanígy léteznek olyan grámá-kapcsolók, melyek események sorozatát indítják

Next

/
Oldalképek
Tartalom