Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-10-01 / 89. szám
2016 OKTÓBER | egység 25 1 Idézi Arthur Hertzberg: „‘Treifene Medina’: Learned Opposition to Emigration to the United States”, Proceedings of the Eighth World Congress of Jewish Studies (Jeruzsálem, 1984) 3. oldal. Lásd hasonló megjegyzés egy New Yorkból érkező get kapcsán a galiciai Sálom Mordecháj Schwadron (1835–1911) rabbi tollából: Máhársám responsum 3. kötet 207. fejezet; 2 Lásd részletesen Hertzberg tanulmányában uo. 3–26. oldal; 3 Zikáron livné Jiszráél (Brooklyn, 1996) 4. oldal; 4 Yisroel Yaakov Klapholz: Ádmoré Belz 2. kötet (Izrael, 1976) 62–63. oldal; 5 Lásd még Kol hákátuv löChájim (Jeruzsálem, 1962) 166. oldal; 6 Idézi unokája, mesterem, Grünwald József (1905–1984) pápai rabbi, in Vájágéd Jáákov , Brésit , Előszó 12. oldal; 7 Toldot Árugát Háboszem 2. kötet (Brooklyn, 1985) 216–217. oldal; 8 Águrá ohálchá olámim (Montreál, 2008) 136. oldal, Ohr Cádás folyóirat, 35. szám (Brooklyn, 5776. áv) 70. oldal; 9 Lásd Bezalel Kahn: The Zehlemer Rov – His life, Accomplishments and Legacy (2014) 6. fejezet; 10 Divré Torá 4. kötet (Munkács, 1930) 31. paragrafus; 11 A filmrészlet itt megtekinthető: https://secure.ushmm.org/online/film/display/detail.php?file_num=835 ; 12 Zikáron livné Jiszráél uo. 126–128. oldal. Lásd még Toldot Chábád böÁrcot Hábrit 5–7. oldal; 13 Sifrin később rengeteget tett a lubavicsi haszidizmus fejlődéséért az Egyesült Államokba, lásd Toldot Chábád uo. 396. oldal; 14 Egészen 1850-ig, míg össze nem verekedett a hitközségi elnökkel, ami miatt kényte len volt önálló hitközséget alapítani; 15 Encyclopedia Judaica 14. kötet 26. oldal; 16 Lásd Encyclopedia Judaica uo. és „Reform movement’s Statement of Principles” in: Jewish Telegraphic Agency 1999. május 26.; 17 Kohut üknagyapám unokatestvére volt, lásd Áteret Ákivá (Bné Brák, 2003) 294. oldal; 18 Zsidó neve, Snéur Zálmán is árulkodik róla, hogy Schechter lubavicsi haszid családból származott. Levéltárában rábukkantam egy levélre, melyben édesapja azt írta neki, hogy mellékelten küldi a fia Tánjáját (a Chábád haszidizmus alapműve – a szerk.), „amit otthon felejtett”. Talán nem vette tudomásul, hogy fia eltávolodott a haszid világtól, de az is lehet, hogy így akarta gyökereire emlékeztetni.; 19 Lásd Hápárdesz 30. évfo lyam 8. szám [114–115.] oldal; Igrot Mose responsum, Jore déá 5. rész 50:1.; Igrot kodes 12. kötet 347. oldal; 20 Maimonidész, A megtérés szabályai 3:8. alapján – lásd És háTorá (Bné Brák, 2013) 2 kötet 60., 65. oldal; Igrot kodes uo.; Joseph B. Soloveitchik rabbi: Community, Covenant and Commitment 143–149. oldal; 21 Even háezer 4. rész 46., 59., 78. fejezet; 22 Zikáron livné Jiszráél uo. 95., 98., 100., 165. oldal; 23 Or chádás uo. 69. oldal; 24 Lásd Toldot Chábád uo. 8–21. fejezet; 25 Lásd Igrot kodes levelezése 3. kötet 336. oldal, 8. kötet 118. oldal; 26 Toldot Chábád uo. 36. fejezet; 27 Toldot Chábád uo. 43– 56. fejezet; 28 Lásd The Zehlemer Rov uo. 217. oldal; 29 Munkásságáról lásd Milchámot Elohim responsum könyve (Berlin, 1914); 30 HáChátám Szofér vötálmidáv 489. oldal; 31 Erről lásd Álé zikáron 10. szám 2–40. oldal. TÖRTÉNELEM | JIDDISKÁJT le, hanem visszatért Európába és csak 1940 áprilisá ban, a II. világ háború idején, Varsóból menekülve költözött véglegesen Amerikába. Érkezése után sokszor azt mond ta25 : „Azt az üzenetet hoztam Amerikába, hogy ’Amerika iz nist ánders’” – vagyis Amerika sem más. Más szóval nem igaz az az elképzelés, hogy csak az óhazában lehetett micvákat tartani, itt, az újhazában nem. Már érkezése napján megalapította az első Tomché Tmimim lubavicsi jesivát az Egyesült Államokban 26. 1942-től létrehozta az ún. day school mozgalmat. Ezekben a privát iskolákban a gyerekek vallási és világi tárgyakat is tanultak27 . Ez az is kolamodell képezi mai napig Amerikában, és világszerte az ortodox oktatási, nevelési intézmények alapját – többek között ilyen dayschool rendszerben működik a budapesti Bét Menáchem Héber-Magyar Kéttannyelvű Általános Iskola is. A KÓSER ÉLELMISZERIPAR KÉT „MÁGNÁSA” A korábban említett Grünwald Levi Jichák rabbi figyelemmel kísérte a hatodik lubavicsi Rebbe munkásságát és szoros kapcsolatot tartott fenn vele. A ’40-es évek elején arról kérdezte a Rebbét, miért nem aktívabb a kóser ételek gyártásának terén és a hechserek adásában, ahogy ő csinálja. A Rebbe válaszában elmondta neki, hogy mennyire nagyra becsüli azt a szent munkát, amit végez a kóser étel biztosítása érdekében, de, mint mondta „köztünk MAGYAR ORTODOX RABBIK AMERIKÁBAN Természetesen Amerika sem lehetett meg magyar rabbik nélkül. Közülük itt két híresebbet említenénk, Schreiber Mózes (1762–1839) rabbi és a pozsonyi jesiva tanítványait. Az egyik első híres ortodox rabbi Amerikában Jiszáchár Ber Ilowy (1814– 1871) volt. A világi és vallási téren egyaránt nagy tudású rabbi gyakran szólalt fel az ortodox zsidóság érdekében29 . Egy má sik pozsonyi tanítvány, Klein Hilél (1848–1926) 1890-ben lett a magyar közösség rabbija New Yorkban, majd a város helyettes főrabbijává nevezték ki30 . 1924-ben ő alapította meg a Chevrát Tomche Torát, ami pénzt gyűjtött a magyarországi jesivák támogatására 31. Az Egyesült Államok legrégebbi, ma is működő zsinagógája, az 1759-ben épült Rhodes Island-i Touro zsinagóga a munkamegosztás olyan, hogy ön foglalkozik a kóser étel előállításával, én pedig azzal foglalkozom, hogy legyen vevő rá...” 28. Ezzel a munkával a hatodik Rebbe megvetette a lubavicsi haszidizmus áttelepülésének alapjait, amire az 1950-ben bekövetkezett halála után veje, a hetedik Rebbe a ma is ismert kiterjedt világmozgalmat építette, küldötteivel mintegy visszaüzenve az óhazának: „Europa iz nist á nders”. FORRÁS: DKING- FLICKR
