Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-04-01 / 84. szám

egység | 2016 ÁPRILIS 20 fővárosban volt. Mert nem volt egy köny ­nyen elbújós személyiség az Aranka. Az­tán állítólag a belügyi kapcsolat életmentő levele pont aznap délután futott be Zala­egerszegre, mint amelyik napnak a regge­lén elindították a marhavagonokat Len­gyelország irányába nagyanyámmal. Azt hallottam, hogy még a vonaton sem tud­ta meghazudtolni önmagát. Azt emleget­te, hogy ő a legnagyobb magyar írónak a felesége, és azonnal engedjék ki onnan. Pe­dig korábban, 41-ben egy amerikai út után megvolt a lehetősége, hogy sose jöjjön visz ­sza. De hát ő is ugyanúgy járt, mint Király­hegyi, aki hazajövet még éppen elérte az auschwitzi gyorsot... Édesapja, a sikeres író mindezt hogyan dolgozta fel? Beszélt-e róla valaha is ott­hon? Ez a történet nálunk ilyen félmondatok­ban, anekdotákban jött csak elő. Olyan korban éltünk, ahol az ilyen témákat ter­mészetszerűen igyekezték az emberek a szőnyeg alá seperni. Ez tipikus volt a szo­cializmusban. Valahogy így voltunk mi a zsidósággal is. Nemigen beszéltünk róla. Sejteni lehetett ezt, azt, de nem volt téma. Az, hogy Karinthy Frigyes maga is zsidó Azt hallottam Önről, nem veti meg a délutáni alvást. Színes tintákról vagy inkább színes purimi jelmezekről álmodott ma? Sőt! Ragaszkodom hozzá. Én a jövő évadról álmodtam, hogy mit kéne bemutatni. Azt nem mondhatom, hogy ma délután purimi kosztümök­kel álmodtam, habár ez az egész fesztivál egy nagy purimi álom. Pont azért találtuk ki, mert hiányzott egy ilyen tavaszváró fesztivál Budapes­ten. A tavasz ünnepét minden vallásban szeretem és érdekel. Különben meg hiszek az álmokban. Nem a vágy-, vagy rémálmokban, hanem ab­ban, hogy egy álom egy üzenet is – valamit jelentenek számunkra. Vagy magyaráz, vagy felkészít bennünket. Hogy ne maradjak le valami fontos­ról, az ágyam mellett mindig ott van a füzetem. Tollam is, bár nem szí­nes tintákkal... A családi legendákról nagyon sokat lehet tudni. Azonban arról talán kevesebbet, hogy az ön nagymamája, Bőhm Aranka hogyan is végezhet­te Auschwitzban? Aranka dívasága, szellemisége, úriasszonysága, ural­kodói karaktere – amiről történetek tucatját lehet ismerni – miképp vé­gezhette így? Nem akadt senki, aki megmentette volna? Nagyanyám gyakorlatilag életképtelenné vált azzal, hogy elmúlt Karin­thy feleségének lenni. Rajongók és hódolók mindent elintéztek neki, amíg nagyapám élt. Utána azonban alábbhagyott a ragyogás. Udvarlók, katonatisztecskék akadoztak ugyan, sőt, még a belügyminisztériumból is voltak pártfogoltjai. Talán ennek tudható be az is, hogy a németek meg­szállása után munkaszolgálatos orvosként Zalaegerszegre helyezték. Ab­ban bíztak, hogy ott nem lesz majd olyan feltűnő jelenség, mint azelőtt a PURIM – álom és hagyományteremtés a Karinthyban BESZÉLGETÉS WALLENSTEIN RÓBERT ÍRÁSA KARINTHY MÁRTONNAL KILE | KULTÚRA Huszonegy zsidó tematikájú produkciót láthatott a nagyközönség a Karinthy Színház első Purim fesztiválján. Az egyhetes programot, melyet többek között az EMIH is támogatott, Purim hetében tartották, megidézve a hagyományos maskarás előadásokat, a piremspileket. A szerzői esttől kezdve a koncerteken át az alternatív és hagyományos színházi előadásokig, a stand-up comedy-től a táncelőadásokig számos izgalmas produkciót állítottak színpadra. KARINTHY MÁRTON • Született: 1949 • Foglalkozása: Kossuth-díjas színházrendező, író, a Karinthy Színház alapítója

Next

/
Oldalképek
Tartalom