Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-09-01 / 88. szám
egység | 2016 SZEPTEMBER 22 bi a pozsonyi jesiva tanítványa volt, tóra tudását senki nem kérdőjelezte meg, ugyanakkor köztudott, hogy idejét megosztotta az Orczy házban működő reform zsinagóga és az ugyanott található konzervatív zsinagóga között. A SÁSZ CHEVRA ALAPÍTÁSA ÉS CÉLJA A Budapesti Talmud-Egylet (Sász Chevra) 1842-ben alakult, Fleishman Ede (Mojse) és Taub Gusztáv (Gedáljá) vezetésével, akik az egylet első elnökeiként „minden idejüket és vagyonuk nagy részét az egylet céljaira áldozták” 1 Egy 1897-ben a Belügyminisztérium által jóváhagyott, magyar nyelvű alapszabály második paragrafusá ban részletesen fejtik ki az egylet célját: „A szent írás tanulmányozása képezi az izraelita-vallás alapját; tehát minden egyes izraelitának szent kötelessége az, hogy a Talmud-tanulmányt nemcsak az iskolákban, hanem a felnőttek közt is lehetőleg elősegítse. Majdnem mindegyik nagyobb izr. hitközségben találhatni oly nyilvános tanintézetet [báté midrásim ], melyben mindenkinek alkalma nyílik egyrészt Talmud-tanulmányra, másrészt pedig arra, hogy a nap egy részét nyilvános vitaelőadások meghallgatása által, a szent-Thora tanának elsajátítására fordítsa. Mennyivel inkább megkívánható tehát, hogy Magyarország fő- és székvárosában, hol a hitsorsosok oly szép számban laknak, egy oly intézet létezzék, mely a fent körülírt szent célnak teljesen megfeleljen. Ezekből kifolyólag az egylet feladatául tűzte ki. a) hogy fenntart egy – egyúttal imaházul is szolgáló – tanintézetet [ bét hámidrás] és egy a szent czélnak megfelelő könyvtárt [...] b) két elsőrangú Talmud-tudóst alkalmaz állandóan. Ezek közül az egyik az u. n. Schasz rabbi – ki egyúttal szellemi feje az egyletnek – kö te les naponként reggel [ ... ], este [ ... ] Talmud előadásokat a megfelelő magyarázatokkal [ ... ] tartani; a másik pedig arra köteleztetik, hogy esténként bibliai-előadásokat tartson a Raschi-magyarázatokkal [...]. c) hogy az izraelitáknak már ősidők óta az elhaltak lelkiüdvéért „szokásos vallási functiok” u. m. a tanulás utáni imádkozás, kadisch mondás és a halotti mécs meggyújtása [hádlákát nér nösámá ] elhalálozás évfordulójának megtartásá ra [járcájt ]. Az emlékünnepély [ házkárát nösámot ] a három a nagy ünnepkor az elhalt egyleti tagokért az egyleti imaházban végeztessenek. d) segélyezi az olyan szűkölködő talmudistákat, kik az előadásokat [ siurim ] naponként rendesen hallgatják [...]. e) egyúttal arra iparkodik, hogy a kevésbé tehetős szülők gyermekei, ki a felsőbb héber tudományokat el akarják sajátítani, ingyenes oktatásban részesüljenek”. A PESTI ZSIDÓ KÖZÖSSÉG KIALAKULÁSA 1783–1857 Pest városa a török kiűzése u tán1686-tól el volt zárva a zsidók elől, akik csak időlegesen, nappalra léphettek a városba. II. József türelmi rendelete nyomán 1783. május 27-én megnyíltak a kapuk a zsidók előtt, akik addig Óbudán éltek. 1787-ben a közösség már 114 lelket számlált. A kezdeti időben a pesti zsidók még mindig a Mün z Mózes rabbi (1750-1831) által vezetett óbudai hitközség hez tartoztak, mivel a rabbi minden erejével akadályozta, hogy a Pestre áttelepült közösség önállósodjon. Időközben a zsidók hivatali engedélyt kértek és kaptak, hogy Pesten zsinagógát ala kítsanak melyhez 1796-ban helyiséget béreltek Orczy József bárótól, a mai Madách tér helyén. Az itt álló, Orczy-háznak nevezett tömb adott otthont elsőként a pesti zsidóknak, amit Orczy zsinagógaként ismertek. Ekkor döntöttek úgy, hogy elszakadnak Münz rabbitól, és hatósági engedélyt szereztek rabbi kinevezésére is. Elsőként az óbudai születésű Wahrmann Jiszráél rabbit (született 1755) nevezték ki, aki 28 éven keresztül állt a közösség élén, egészen 1826. június 20-án bekövetkezett haláláig. 1799-ben már 2000 zsidó élt Pesten, ám számuk rohamosan nőtt. Ez idő alatt már működött Pesten egy bét din (rabbinikus bí róság). Wahrmann rabbi halála után rögtön reform közösség alakult Pesten, ahol a bécsi Mannheimer-féle rítus szerint imádkoztak. 1835-ben új rabbit választottak, Schwab Löw (1794–1857) személyében, aki 1837-től kezdve Óbuda rabbija is volt. Schwab rab-KILE | ITTHON 130 ÉVES A BUDAPESTI TALMUD EGYLET ÉPÜLETE A SÁSZ CHEVRA – VASVÁRI PÁL UTCAI ZSINAGÓGA TÖRTÉNETE Hamarosan fennállásának 130. évfordulóját ünnepli a Vasvári Pál utcai zsinagóga. Összeállításunkban megismerkedünk a zsinagóga épületével és alapításának történetével. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA NYOMÁN FORRÁS: EMIH ARCHIVUM