Egység, 2015 (81-83. szám)
2015-12-01 / 83. szám
Egység ״A nép, amelyik ott se volt” Hagyományosan kétszer, a Biblia és a holokauszt kapcsán tanulnak a diákok a zsidókról a magyar közoktatásban. így a legtöbb 18 éves fiatal úgy hagyja ott az iskolapadot, hogy alig hallott valamit arról, kik azok a zsidók és milyen szerepük volt/van a magyar történelemben és a magyar kultúrában. Ha mégis kapnak erről valami képet, azt kizárólag egyes tanárok érzékenységének, elhivatottságának köszönhetik. meghatározó szerepe volt a modern kori polgárosodásban, de még a XIX. század végén elinduló emancipációs folyamatról is kevéssé értesülnek a tanulók. A holokauszt emléknapról Miklósi azt mondja, hogy azt valóban kötelező megtartani, de az ünnepség tartalmának összeállítása természetesen az iskolák feladata. - Ilyenkor sok helyen múzeumba vagy zsidó temetőbe mennek a gyerekek. Vannak olyan osztályok, ahol inkább beszélgetnek, filmet néznek. De ennek csak akkor van értelme, ha mindez beilleszthető egy társadalmilag érzékeny történelemtanítási folyamatba. Sajnos azonban a zsúfolt, adatokkal terhelt, nem élményszerű tananyag miatt rohanni kell. Általában a kisebbségekkel való együttélés konfliktusait említik meg a rendelkezésre álló rövid idő alatt, az együttélés pozitív részének bemutatása elmarad. Ha egy tanár többet akar a zsidó vallásról mesélni, csak akkor tudja ezt megtenni, ha valamit elhagy a tananyagból. De ezt hányán fogják megtenni? - teszi fel a kérdést. Jó megoldás lehetne, ha a felső tagozat előtt, az alsós tanítók felvillantanának valamit egy-egy foglalkozás alkalmával a zsidó kultúráról, szokásokról. Ha például a karácsonyra készülődnek a gyerekek, a fenyőfa mellé rajzolhat,.nának hanuka gyertyát is. Ilyen sajnos elvétve fordul elő, ez egyáltalán nem jellemző a magyar közoktatásra. Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének vezetője ugyancsak az esetlegesség problémájáról beszél. Szekszárdi Júlia azt mondja, hogy a pedagógus döntésén múlik, az osztályfőnöki órán előkerül-e ez a téma. Többnyíre nem. A szervezet már negyedik éve működtet filmklubot a Budapest Film Zrt-vel közösen, hogy ezzel is segítse azokat a pedagógusokat, akik tartalmasán szeretnének az osztályfőnöki órán a kérdéssel foglalkozni. Zsidóság az irodalomoktatásban: Ószövetség és Radnóti Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban tanító Arató László szerint sem kerül elő osztályfőnöki órán, társadalmilag érzékeny témaként a zsidóság. A Magyartanárok Egyesületének elnöke a Történelemtanárok Egyletének elnöke. Hiányoznak a tananyagból a zsidó szokások, ünnepek. Ünnep a tananyag szerint csak a keresztényeknél van. Hiába kerül szóba a zsidó vallás, a gyerekek alapvető kérdésekről sem szereznek ismeretet, így például a tananyagból nem tudják, hogy a heti munkaszüneti nap a szombat, miért tilos a zsidóknál a disznóhús evése, mit jelent a kóser és hogyan kell egy zsinagógába belépni. Miklósi László megjegyzi, a tananyagban más vallások szokásai, előírásai is igen esetlegesen jelennek meg, amit óriási hiányosságnak tart. Pedig lenne miről beszélni. Az életkori sajátosságok miatt a felső tagozatban kíváncsiak is ezekre a témákra a gyerekek. - Az ötödikesek az Ószövetség kapcsán hallanak először zsidókról. A tankkönyvekben összemosódik a vallási tartalom és a történeti leírás, bár ez más esetekre is igaz. így bibliai történetek jelennek meg ennél a fejezetnél - fogalmaz. A diákjai által jelenleg használt könyvben a Siratófalról nincs kép. Bár a korábbi években az erről tanulók láthattak ilyet a tankönyvpiac felszámolása előtt használt könyvben, de azt ma már az állami iskolákban nem lehet használni. Miklósi László rámutat, hogy figyelemre méltó és egyedülálló, hogy a zsidókkal kapcsolatban egyes pontokon sikerült elérni, hogy a kormány kiegészítse a tantervet. Megjegyzi, ez egyedülálló, más területeken erre nem volt mód. (Lásd keretes írásunkat.) A törzsanyagban hagyományosan nem jelenik meg (a kerettantervben már igen!),hogy a zsidóknak milyen A zsidók ״Palesztinát foglalták el"? Az egyik ötödikes történelem tankönyvben az egyiptomi kivonulással kapcsolatban az a mondat olvasható, hogy ״Isten törvényeket adott a zsidóknak, akik Palesztinában nyertek új hazát.” A fejezethez ״Történetek a Bibliából” címmel térképet is mellékeltek a szerzők. Ezen is Palesztina elnevezéssel illetik a Szentföldet, miközben a Biblia nem Palesztináról, hanem a Kánaán földjéről beszél. Mivel az izraeli-palesztin konfliktusról gyakran hallanak, egy ilyen tankönyvi hiba miatt a tanulók azt a következtetést vonhatják le, hogy a zsidók a palesztin államot foglalták el. Már csak az a kérdés, hogy ez jelenti-e a nagyobb problémát vagy az, hogy ezután gyakorlatilag szinte semmi nincs a tankönyvekben a zsidókról, egészen nyolcadikig, amikor a holokauszttal kapcsolatban ismét előkerülnek. Az utóbbi években jobb tankönyvek is megjelentek, de ezek a tankönyvpiac megszüntetése után többnyíre már nem használhatók. Mindez azután derült ki, hogy megnéztük: ha egy átlagos magyar gyerek úgy kerül be a magyar közoktatási rendszerbe, hogy nincsenek zsidó ismerősei, családtagjai, barátai, akkor pusztán a tankönyvek és az iskolai foglalkozások alapján milyen kép alakul ki bennük a zsidókról mire 16-18 évesen befejezik a tanulmányaikat? Mennyire csökkenti vagy éppen erősíti az előítéleteket az iskola? Egyáltalán milyen órákon és milyen tartalommal jelenik meg a közoktatásban ez a téma? A Holokauszt Emléknappal kiegészülve mit tanulnak meg a zsidóságról? Zsidóság a történelemoktatásban: Biblia és holokauszt- A kerettanterv alapján két ponton okvetlenül találkozniuk kell a gyerekeknek a zsidósággal kapcsolatos témákkal. Ókor leckéikben a zsidóság a bibliai történetekkel összefüggésben kerül elő. A szemléletre jellemző, hogy a Bibliát és az Ószövetséget is keresztény nézőpontból tanítják a gyerekeknek, keresztény értelmezésben. A tankönyvben nem jelenik meg J’h-ve- hivja fel a figyelmet Miklósi László, 10 Miklósi László
