Egység, 2015 (81-83. szám)
2015-12-01 / 83. szám
rendelkező szakemberek képzése. Az évezredes, disputára épülő Tóra-tanú* lás helyett az akadémiai oktatást és a tudományos megközelítést helyezik előtérbe. Közép-Kelet Európa első Rabbiképző Intézetének (mai nevén Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem) létrehozását egy 1877-es miniszteri rendelet tette lehetővé. Az anyagi források kérdését Ferenc József úgy oldotta meg, hogy visszaadta az 1848-ban a magyar zsidóktól hadisarcként elkobzott pénzösszeget. A Rabbiképző a II. világháborúig mindazt megtestesítette, amit a magyarországi neológ zsidóság elvárt: a zsidó tudományokat ötvözte a világi tárgyakkal, és magasan képzett, modem tudósokat bocsátott ki. A hallgatókat minisztéri rendelet kötelezte bölcsészettudományi tanulmányokra, és a rabbivizsga mellé bölcsészdoktorátus megszerzésére is - ezekre a Pázmány Péter Tudományegyetemen került sor. Forrás: Dr. Staller Tamás Az Országos Rabbiképző Intézet története Mit csinál egy rabbi?-Kezdetben a rabbik a tanházakban tanítottak vagy a szánhedrinben bíráskodtak. Mivel telik ma egy rabbi napja?- Ugyanazzal, mint bármelyik más zsidónak: imádkozással, munkával, családi ügyekkel. Viccet félretéve, bár a rabbi klasszikus értelemben tanítót jelent, az évszázadok során egyfajta közösségi vezetővé vált, funkciói kibővültek. Esküvőt, temetést vezet, beszédet tart, háláchikus kérdésekre ad választ, kósersági engedélyt ad vagy akár krízisbe jutott házaspároknak tart tanácsadást. A 21. században a gyökereit kereső, vallását, identitását más és más módon megélő zsidóság, a modern társadalom másféle rabbikat is kíván, mint a Talmudi kor bölcsei. Vannak, akik a tanítás mellett közösségi vezetők, mások a kóserság területére specializálódnak és élelmiszeripari ismeretekre tesznek szert. Megint mások a vallásjog egy-egy területére koncentrálnak, vagy tábori lelkészként zsidó katonáknak segítenek. És persze léteznek a hamisítatlan szakállas-szemüveges rebbelébenek, akik a jesivák tömött könyvespolcai között tanulnak és tanítanak, továbbadva az évezredes tudást. M. J. 5 A diákok többsége polgári foglalkozást választ, vagy valamilyen vallási munkát, sakter lesz, vagy szofer például. Akik rabbivá akarnak válni, külön felkészülnek és egy háromtagú rabbinikus bíróság előtt tesznek vizsgát. Itt nem csak tudásukról kell számot adniuk, hanem megvizsgálják életvitelüket is. Neológ rabbiképzés- Miben különbözik az ortodox és a neológ rabbiképzés?- Ehhez kicsit ki kell tekintenünk a 18- 19. századi reformmozgalmakra. Ezek számos területen indikáltak változást a zsidó életben. Ezek egyike, hogy a rabbik hagyományos tanító szerepe megváltozott és egyre inkább a keresztény lelkipásztorok szerepéhez hasonult. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a világi műveltség birtoklása is, amit az asszimilációs törekvések egyik zálogaként tartottak számon. A modern konzervatív és reform rabbiszemináriumok nem jesivák, hanem főiskolák és egyetemek. Elsődleges céljuk nem elmélyült vallási ismeretek átadása, hanem bizonyos szintű vallási és világi műveltséggel megtartja a zsidóságot a hagyományok útján. A jesivák nem kiválasztott kevesek tanintézményei, hanem közösségi térként funkcionáltak és a hagyomány továbbadásának központjai voltak. A jesivák kezdetben a zsinagógában működtek, a bóchereket a közösség rabbija tanította, de előre meghatározott tanrend nélkül.- Manapság már nem pont ilyenek a jesivák. Mikor és milyen változás történt? A lubavicsi Tomchei Tmimim jesiva (Otwock, Lengyelország)- Az első szervezett jesivát 1802-ben alapította a volozsini Chájim rabbi Litvániában. Az első lubavicsi jesivát, a Tomchei Tmimet, amelynek nevét ma is viseli a jesiva-lánc, 1897-ban Sálom Dovber Schneerson rabbi, az ötödik lubavicsi rebbe hozta létre. Külön kell megemlíteni a pozsonyi jesivát, melynek élén Schreiber Mózes (Chátám Szofér - 1762-1839) állt. Az ő tanítványaiból kerültek ki azok a hatalmas tudású rabbik, akik aztán Magyarország-szerte munkába álltak, sokan közülük maguk is híres jesivát hozva létre.- Említette, hogy nem feltétlenül lesz rabbi abból, aki jesivába jár. Mi történik ezekkel a bócherekkel?- Ezeknek a szervezett jesiváknak sem akkor, sem ma nem elsősorban a rabbiképzés a célja, hanem az, hogy Tóra-tudósokat neveljenek, akik majd ebben a szellemben alapítanak családot és nevelik gyermekeiket. Az ortodox irányzatú jesivák - legyenek azok chászidok, litvisek, modern ortodoxok- mind ezeken az évezredes alapokon nyugszanak. A hajdúhadházi jesiva diákjai Köves Slomó rabbivá avatása A Brooklyn-Pápai jesiva napjainkban
