Egység, 2015 (81-83. szám)

2015-09-01 / 82. szám

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitköz­­ség (EMIH) és a Kazinczy utcában nemrégiben nyílt Café Tel-Aviv szervezésében került sor az izraeli magyarok sokszínű életét dokumen­­táló Új Kelet című napilap szemelvényeiből összeállított szabadtéri tárlat megnyitására. A rendhagyó köztéri kiállítás az Uj Kelet és a Népszabadság korabeli tudósításait felhasz­­nálva betekintést enged különböző jelentős történelmi események szentföldi és magyarországi sajtómegjelenései közötti különbségekbe, egyúttal végigvezeti a látogatót Izrael államának 1948-as meg­­alakulása óta eltelt fordulatos évtizedein. A kiállítási anyag többek között kitér az 1956-os magyar forradalom izraeli és magyarországi médiavisszhangjára, valamint korabeli, könnyedebb témákat is feldolgoz. Régi-új sliáchokkal bővült a budapesti Chábád közösség Másfél évnyi New York-i tartózkodás után Magyarországra költözött a Feldman házas­­pár, hogy lubavicsi küldöttekként segítsék a zsidó közösséget. Feldman Musste a ma­­gyarországi Chábád mozgalom vezetőinek, Oberländer Báruch rabbinak és Batsheva rebbecennek a lányaként Budapesten ne­­velkedett. Szeptembertől korábbi munkáját folytatva a Bét Menáchem iskola tanáraként fog dolgozni, míg férje, Yossi Feldman rab­­bi Oberländer rabbi munkáját fogja segíteni a Budapesti Ortodox Rabbinátus tagjaként. Sok sikert kívánunk a legújabb sliáchoknak! A mádi csoda, avagy mi a csoda van Mádon? Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség pá­­lyázati forrásokból különleges projektet valósít meg a Tokaj-Hegyalja régióban, amely fantasztikusan gazdag zsidó történelemmel rendelkezik. A háború előtt gyakorlatilag minden falvában komoly zsidó közösség élt, és jelentősen hozzájárultak hazánk és azon belül Eszak-Magyarország kulturális, szellemi és gazdasági fejlődéséhez, különös tekintettel a borászat évszázados hagyományára. A projekt keretében az EMIH Olaszliszkán, a volt zsinagóga területén egy emlékparkot hoz létre, melynek során a leomlott falakat részben újraemelve egy stilizált zsinagógarom jön létre. A projekt másik állomása és egyben központja a nemrégiben felújított mádi zsinagóga és a most megújuló rabbiház. Ez utóbbi teljes felújítást követően egy kiállítóközpontnak és egy közel 60 fő befogadására alkalmas zarándokháznak ad majd otthont. Amerikai-magyar diák csereprogram indult az EMIH-szervezésében Neves professzorok, ismert politikai elemzők, rabbik és zsidó közéleti aktivis­­ták előadásai mellett, sokszínű program várta azokat az amerikai egyetemis­­tákat, akik elsőként vehettek részt az EMIH által szervezett Hágár országa - Magyarország elnevezésű nemzetközi programon. ״Az augusztus 10-én kéz­­dődő amerikai-magyar csereprogram olyan magyar gyökerekkel rendelkező amerikai zsidó egyetemi hallgatóknak szólt, akik szeretnének közelebb kerülni gyökereikhez, felkutatni magyar szár­­mazásuk eredetét” - mondta el a program egyik fő koordinátora, Fuchs Judit. A programhoz négy izraeli és hét magyar diák is csatlakozott. A műtőasztal és a vadonból jött ember Tegyük fel, hogy olyan ember hoz­­nak a kórház műtőjébe, aki a va­­donban él, messze minden orvos­­tudománytól. Ott lát egy embert az asztalra kötözve, és körülveszik fehérbe öltözött emberek, késekkel, akik előzőleg elaltatták, és most valamit csinálni fognak vele. Ez a képzeletbeli emberünk a vadonból nyilván azt gondolná, hogy akiket lát, csupa szívtelen gyilkos, aki semmi tekintettel nincs egy másik emberi lényre. Aki viszont ismeri a sebészeket és az orvostudományt, és ismeri a páciens kórtörténetét, hogy milyen gyötrelmeken ment át, mire idáig jutott, és hogy mi lenne a sorsa, ha nem műtenék meg, nos, az ilyen ember nemcsak hogy nem gondolná rossznak, ami történik, hanem éppen ellenkezőleg, hálát adna az égnek, hogy a sebészet tu­­dománya létezik, és új életet képes adni a betegnek. A hasonlat minden részletében önmagáért beszél, de a valóság még sokkal beszédesebb. A vadonból jött képzeletbeli emberünk tudatlansá­­ga és felfogóképességének korlátái csak viszonylagosak a sebészéhez képest, hiszen mindketten emberi lények. Megfelelő képzéssel a leg­­tudatlanabb emberből is lehet tanult sebészdoktor. De ha az Örökkévaló­­ról beszélünk teremtményei viszony­­tatában, mindegy, milyen bölcs egy ember, soha nem képes felfogni a Teremtő bölcsességének korlátlan mértékét. Erről nyilván nem is szűk­­séges többet szólnom. Adja az Örökkévaló, hogy min­­den nehézségen felülkerekedjen, és megerősítse környezetében a zsidó vallás gyakorlása iránti elkö­­telezettséget, kezdve a családján. Mivel zsidóként ez a feladata, sőt kötelessége, bizonyos lehet benne, hogy az Örökkévaló felruházta a szükséges erővel és képességekkel. Ismét egy hasonlatot hívnék segítsé­­gül: a mérnök, ha nagy építkezésbe kezd, és különféle részfeladatokat oszt ki munkatársainak, nyilván az azok végrehajtásához szükséges eszközöket és anyagokat is rendel­­kezésére bocsátja. Mennyivel inkább bizonyos, hogy e világ Teremtője, aki önt családja fejévé tette, megadta önnek a szükséges eszközöket is, hogy kötelességét a lehető legtelje­­sebb mértékben teljesíthesse. Áldással, [aláírás] 3 Különleges köztéri kiállítás a belváros szívében

Next

/
Oldalképek
Tartalom