Egység, 2015 (81-83. szám)

2015-04-01 / 81. szám

Egység Az állam, amely 70-80 éwel ezelőtt támogatta és segítette a holokauszt meg­­történtét, köteles részt venni abban, hogy megvédje a túlélők méltóságát, az áldó­­zatok leszármazottainak nyugalmát és lehetővé tegye a méltó megemlékezést. Emellett még a látszatát is el kell kerülnie annak, hogy újfent támogatja, vagy eltűri rasszista indíttatású bűnök, ne adj Isten, népirtás megtörténtét. Az állam ebben a helyzetben nem egy idegen, aki beavat­­kozik egy morális kérdésbe, ha-nem az állam sajnálatos módon maga hozta létre ezt a helyzetet, ezért joga és kötelessége, hogy részt vegyen a kezelésében. Ahogy fentebb láttuk: a zsidó vallás nagyon komolyan veszi mások be­­csületének védelmét. Ezen felül azt is látjuk, hogy egyes csoportokat még az átlagosnál is több védelem illet, ahogy a Tórában áll: A Tóra a következőket mondja (2Mózes 22:20-23.): ״Az ide­­gént el ne nyomd, és ne szorongasd őt, mert idegenek voltatok ti Egyiptom or­­szágában. Egyetlen özvegyet vagy árvát se sanyargassatok. Mert ha sanyarga­­tód őt, hogyha kiált majd hozzám, meg fogom hallgatni jajkiáltását; és fölger­­jed haragom, és megöllek benneteket karddal, és a ti feleségetek özvegy lesz és gyermekeitek árvák lesznek.” Oberländer Báruch az adók, vagy az egészségügy sza­­bályozása. De ha ezt túllépi, és arról beszél: kinek miben kell hinnie, mit illik és nem illik mondani, akkor az állam átlépte a hatáskörét. Itt kell megemlítenünk az állam és egyház szétválasztásának fontosságát: az állam se támogatva se tiltva nem léphet fel az egyházak kapcsán. A vallás olyan személyes meggyőződés, amelybe az államnak nincs joga bele­­szólnia, nem törvénykezhet morális kérdésekben, hiszen nagyon sokszor visszaélt ezzel a hatalom, így nem lehet a továbbiakban rábízni ezt a feladatot. Milyen jogon korlátozhatja akkor az állam a szólásszabadságot? Az állam feladata, hogy megvédje polgárait: ahogy törvényekkel megvédenie a testi és vagyoni biztonságukat, úgy kell megvédenie a jó hírüket. Ez az egyetlen alapelv, melynek mentén a korlátozást megteheti. Tagadható-e a Holokauszt? A szólásszabadság napjainkban talán legtöbbet vitatott kérdése a Holo­­kauszt tagadás problémája. A magam részéről úgy látom, hogy Európá-ban, ahol megtörtént, helyes a holokauszt­­tagadást tiltani, hiszen ez nem egy, az államtól független morális kérdés. nyilvános megszégyenítéstől felhagy bűneivel, akkor akár ezt is szabad al­­kalmazni, ״ahogy ezt a zsidó próféták csináltak” (Maimonidész, uo. 6:8.). Ez azonban csak olyasvalakim vonatkozik, akit ismerünk (RSZ, Sulchán áruch 156:7.). Jog vagy morál? Ahogy a bevezetőben említettük, a zsidóságnak kettős a hozzáállása a szólásszabadság kérdéséhez, hiszen évszázadokon át volt elszenvedője a cenzúrának. Generációk nőttek fel Európában úgy, hogy nem tanulmá­­nyozhatták szent iratainkat maguk teljességében, hanem csak az egyházi cenzor által engedélyezett, elferdített változatban. Ezek a megcsonkított iratok aztán gyakran képezték a zsidók elleni vádak alapját is. A témában egymással szemben áll egy jogi és egy morális kérdés: a zsidó jog morális alapon korlátozza a szólásszabadságot, míg az államnak azonban nem helyénvaló morális ala­­pon törvénykeznie, hiszen a történe­­lem során a hatalmon lévők újra meg újra visszaéltek ezzel lehetőséggel. Az állami szabályoknak a társadalom működését biztosító szabályokat kell hoznia, mint például kresz szabályai, ״סב ד Wemih ▼ EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZRAELITA HITKÖZSÉG ZSIDÓ TUDOMÁNYOK SZABADEGYETEME ŐSZI - TAVASZI SZEMESZTER A Zsidó Tudományok Szabadegyeteme (ZsTSz) azzal a céllal nyílt meg 2003-ban, hogy színvonalas keretek között nyújtson lehetőséget a zsidó tudományok megismerésére minden olyan érdeklődő számára, akinek nem adódott meg a lehetőség, hogy a zsidó tudományokban magas szinten elmélyed­­jen. Az intézménynek fő célja egy minden zsidó számára nyitott egyetem kialakítása, ahol a tanulási módszer lényege a téma vitával és közös beszélgetéssel történő megértése, elemzése. A képzés keretében minden évben három szemeszter indul. Az őszi és tavaszi szemeszter heti négyszer két órában, kezdő és haladó szintű előadásokkal, héber nyelvtanfolyammal egybekötve nyújt lehetőséget az érdeklődők számára, hogy elmélyedjenek a klasszikus zsidó tanokban. JUDAIZMUS GYORSTALPALÓ - NYÁRI SZEMESZTER A Zsidó Tudományok Szabadegyetemének nyári két hetes programjának minden napján más-más témával ismerkedhetnek meg az érdeklődők mélyrehatóan, tabuk nélkül, jó társaságban. ŐSZI SZEMESZTER: 2014. Szeptember 1. - December 18. TAVASZI SZEMESZTER: 2015. JANUÁR 19. - JÚNIUS 25. NYÁRI SZEMESZTER: 2015. AUGUSZTUS 16. - 30. ÉRDEKLŐDNI ÉS JELENTKEZNI: Bánki Artúr • Tel.: 268-0183 • e-mail: posta@zsido.com e-mail • web: www.zstsz.hu 14 ÁTID ÖSZTÖNDÍJAS PROGRAM AzÁTID ösztöndíjas program 16-30 éves fiataloknak nyújt lehetőséget a ZsTSz évközi szemeszterein való ingyenes részvételre, valamint egy külföldi alapítvány jóvoltából a részvétel és a teljesítmény arányában maximum havi 100 dollár ösztöndíjat biztosít a hallgatóknak. HELYSZÍN: Keren Or Központ 052 ו Budapest Károly körút 20 . REGISZTRÁCIÓS DÍJ: 4 000 Ft, tankönyv: 3 5Ö0 Ft. (Átid ösztöndíjasoknak ingyenes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom