Egység, 2014 (78-80. szám)

2014-09-01 / 79. szám

Egység az ott élő zsidók viselkedjenek az Örökkévaló szent Tórájá­­nak és szent parancsolatainak megfelelően.5 Van még 612 parancsolat Ami azt a tényt illeti, melyről szintén említést tesz, hogy számos döntvényhozó véleménye szerint micvának minő­­sül Erec Jiszraélben élni, nyilván azt is tudja, hogy minden döntvényhozó egyetértő álláspontja szerint másik 612 parancsolat is van még, amelyet a zsidóknak bárhol kő­­telességük megtartani, de különösen azoknak, akik máris a Szentföldön élnek. Sőt, aki máris ott él, és ezzel betölti az Erec Jiszraélben való letelepedés micváját, annak nyíl­­ván inkább a többi 612 parancsolatra kell koncentrálnia, azokra, amelyek ma is érvényesek, természetesen, abban a korszakban, mely a Szentföld pusztulás utáni korszakban is megtartható. De mégsem találtam egyetlen levelében sem utalást arra, hogy ilyen irányban erőfeszítéseket tenne, sem pedig arról nem hallottam a hírforrásaimtól, hogy részt venne más programokban, melyek célja, hogy terjesszék és erősítsék a jiddiskejtet Tel-Avivban. Könnyen lehet persze, hogy csak alázatot (hácneá lechet) gyakorol ezekben a dolgokban. De minthogy lelkes levélírónak ismertem meg, nyilván sokat tehetne levelek írása által bátorítva, sürgetve a Tóra és a micvák kompro­­misszumok nélküli megtartását, először Tel-Aviv környékén, mert ״a te városod szegényei jönnek először”, 6 és azután messzebb. Bizonyosságunk van afelől, hogy ״a szívből jövő szavak szívig hatolnak”,7 és végül hatással lesznek, különö­­sen, ha eleven példa is megerősíti őket. Kitartóan kell a jiddiskeitot terjeszteni Ha elsőre nem kíséri is siker, ön (pozitív értelemben) ma­­kacs fajta, hiszen nekem is írt, másodszor is, harmadszor is, noha első levele nem ért el kielégitő hatást. És bizony ott a hochéách tochiách (״Figyelmeztetve figyelmeztesd felebarátod”) micvája - ״még százszor is”.8 Ezt sok forrás úgy értelmezi, hogy nem afféle túlzásról van szó, hanem szó szerint értendő. Azaz ha 99-szer kudarcot vallottunk is, újra meg kell próbálni, és nem kisebb lelkesedéssel, mint először. Az is világos, hogy ha valaki már aktívan részt vesz a jiddiskejt terjesztésében és megerősítésében, nyilván van még mit fejlődni benne, és még inkább, ha meggondoljuk, hogy a szentföldi letelepedés olyan szoros összeköttetésben van a parancsolatok megtartásával, amint azt nyomatéko­­san hangsúlyozza az ima, amit sok száz év óta mondunk: ״Bizony a mi vétkeink miatt űzettünk ki földünkről.”9 Ebből egyértelműen kiderül, hogy ha valaki szeretne a követkéz­­mény (száműzetés) enyhítésén fáradozni, először az okot (vétkeink) kell semmissé tennie. A fentiek szerint igen nagyra értékelném, ha arról tudósítana legközelebbi levelében, hogy ilyen irányú prog­­ramokban vállalt részt, éspedig teljes erővel, hogy jusson erőről erőre10 ezen a területen, mivel a szentséggel és az isteniséggel kapcsolatos minden dologban felfelé kell ha­­ladni, különösen azoknak, akik szoros kapcsolatban állnak Szentföldünkkel. Áldással, Menachem Schneerson Richmondot, többször is, és találkozni ott egy fiatalember­­rel, aki nemrégiben érkezett, néhány hónappal azelőtt, és máris sokat tett az egész közösségért, az első kérdést saját magának kellene feltennie, illetve azoknak, akik elhagyták szülőhelyüket. Ez a kérdés így hangzana: mi jogosítja fel a zsidó embert, hogy elhagyja közösségét a maga helyzete megjavítása érdekében, vagy hogy más zsidók helyzetén javítson akár anyagilag, akár spirituálisán, esetleg mindkét dimenzióban, ha ezzel szemben áll a Tóra világos rendelke­­zése, miszerint ״előbb városod szegényeivel törődj”?3 Nem szeretnék hosszabban időzni ezen a fájdalmas témán, különösen mivel ez az első levelem önhöz. A fentieket csakis különös kérdésével szembesülve éreztem indokoltnak leírni, mivel láthatólag magától nem jutott eszébe, hogy ha Richmondban marad, talán fontos szerepe lehetett volna sok fiatal élet megmentésében, és tudjuk, hogy egytlen élet megmentése is annyit ér, mint az egész világ megmentése.4 Félreértés ne essék, eszemben sincs azt mondani, hagyja el most Erec Jiszraélt, és így tegyen jóvá egy té­­védést, a Sulchán áruch nem engedi, hogy ezt tegye. De sokféleképpen lehet segítségére a virginiai zsidóknak, még Izraelből is. Nem elég Izraelben letelepedni Ugyancsak meglepetéssel olvastam a levele végén a kérdé­­sét, mely az iránt érdeklődik, milyen álláspontot foglal el a lubavicsi mozgalom Erec Jiszraéllel szemben. Izraelben él, kétségkívül érdeklődéssel figyeli, mi történik ott, nyilván találkozott már az Erec Jiszraél és a Jisuv Erec Jiszraél - a szentföldi letelepedés - érdekében végzett lubavicsi munka eredményeivel. Mert a Jisuv Erec Jiszraélnek két aspektusa van, tekintettel a tényre, hogy nem elég, ha zsidók élnek a zsidók földjén, az országnak is zsidónak kell lennie. E te­­kintetben, és mivel azt írja, érdeklődik a Jisuv Erec Jiszraél témája iránt, szeretném tudni, mit tesz a Jisuv Erec Jiszraél érdekében e tekintetben, nevezetesen, hogy ne csak olyan föld legyen az, amelyen zsidók élnek, hanem valóban zsidó föld legyen. Áldással, Menachem Schneerson Nem csak letelepedni micva a Szentföldön Mr.__________ Tel-A vív, 5731 (1971) Áldás és üdvözlet. Kézhez vettem legfrissebb levelét, a korábbiakkal együtt. Minthogy számos alkalommal hozza szóba a Jisuv Erec Jiszraél (izraelben való letelepedésünk kötelesség) témá­­ját, Szentföldünkét, és haláchikus forrásokat idéz, melyek micvának tekintik, meglepetéssel láttam, miszerint ehhez képest nem említi, milyen cselekedetekkel igyekszik olyan körülményeket teremteni ott, melyek igazán és nyíltan mu­­tátják a Szentföld szent voltát. Mert, amint azt ön nyilván jól tudja, egész szakaszok foglalkoznak a Bibliában a Szentföld szent természetével, hangsúlyosan, és megkövetelik, hogy 3Báuá möciá 71a.;4Szánhedrin 37b.;53Mózes 18:25-28.; 6Bálé möciá 71a.;7Széfer hájásár, Sálo.; a3Mózes 19:17; Báuá möciá 31a.; 9Liturgia, Ünnepi Muszáf Ámidá (Sámuel imája - Zsidó imakönyv 352. old.).; 10Zsoltárok 84:8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom