Egység, 2014 (78-80. szám)
2014-04-01 / 78. szám
Egység Házasságkötés hászid módra Baldachin alatt álló pár, vőlegény a pohárra tapos - mázál tov, kiabálja mindenki. Ez a jelenet ismerős lehet sokunknak, de kevesen tudják, mikor és mi történik egy zsidó esküvőn. Fényképes összeállításunkból mindenre fény derül! Cikkünkkel végig követhetik Feldman Joszi (Joszéf Jichák) és Oberländer Muszi (Chájá Muská) házasságkötésének mozzanatait. Az esküvőre az Óbudai Zsinagógában került sor ádár hó 3-án (március 5.) A menyasszony elfátyolozása A ceremónia következő állomás a menyasszony elfátyolozása, vagyis a bádekkolás. A vőlegényt a két örömapa és a férfi vendégek a menyasszonyhoz kísérik. Chábád szokás szerint innentől a szertartás végéig a liadi Snéur Zálmán rabbi által komponált, szívhez szóló melódiát éneklik. A vőlegény fátylat borít a menyasszony arca elé - hászid szokás szerint teljesen sima, átlátszatlan fátylat, ami tökéletesen eltakarja az ara arcát. Ezután a két édesapa és a nagyapák megáldják a menyasszonyt Az elfátyolozás szertartása Rebeka ősanyánktól ered, aki kendőjével eltakarta arcát, mikor meglátta vőlegényét, Izsákot. Másrészt a szertartás végéig lehajtott fátyol elkülönülést is biztosít a menyasszonynak ebben a szentséggel teli pillanatban. Az elfátyolozás azt szimbolizálja, hogy a vőlegény nem külső szépségéért, hanem belső tulajdonságaiért veszi feleségül a menyasszonyt. Utolsó simítások A bádekkolás után a vőlegény kísérőivel visszatér szobájába. A következő szertartás előkészületeként a jegyespár leveszi minden ékszerét, és kiüríti zsebeit - nehogy bármelyik fél a másik vélt gazdagsága miatt menjen bele a házasságba. Szókás, hogy a menyasszony ékszereit még hajadon lányoknak adják át megőrzésre, mintegy áldásként arra, hogy mihamarabb ők is megházasodjanak. Ruházatukon minden csomót megoldanak: akkor, amikor életre szólóan összekötik az életüket, semmi más ne legyen, ami lekötözi őket. Áskenáz szokás szerint a vőlegény, akárcsak Jóm Kipur napján, kitlit, fehér, ingszerű halotti ruhát ölt ruhája fölé, amire - elsősorban hászid közösségekben - még egy kabátot vesz fel. A hüpe A felkészülés után a hüpe alá vezetik először a vőlegényt, majd a menyasszonyt. A fiatalokat általában a szüleik kísérik - hászid szokás szerint a vőlegényt a két édesapa, a menyasszonyt a két édesanya, egy-egy gyertyával a kezükben. Az esküvő előtt Minden egyes léleknek, akit az Örökkévaló megteremtett, létezik egy lelki társa, egy básertje. Megtalálni a lelki társunkát nem könnyű, ezért a hagyományokat követve napjainkban is a párkeresők segítségére vannak a rokonok, barátok - és nem mellesleg professzionális sádhenek, házasságközvetítők is. Hászid szokás szerint a jegyesség rövid ideig, legfeljebb pár hónapig tart. Ezalatt a fiatalok felkészülnek a zsidó házaséletre és megtanulják a családi életre vonatkozó micuákát. A házasságkötést megelőző héten hagyományosan nem találkozik egymással a jegyespár - többek között azért, hogy nehogy a közelgő esküvő okozta feszült hangulatban összevesszenek. Legközelebb a menyasszony elfátyolozásakor láthatják egymást. Szokás, hogy ezen a héten a vőlegény és a menyasszony nem lép egyedül utcára. A nagy nap Ez a nap a vőlegény és a menyasszony számára olyan, mint a Jóm Kipur, az engesztelő nap, ezért reggeltől kezdve a szertartás végéig böjtölnek. A szertartás előtt a nők a menyasszony, a férfiak a vőlegény szobájában gyülekeznek. A menyasszony feldíszített, trónusszerű széken ülve fogadja a hölgyeket A vőlegény szobájában Tóra magyarázatok hangzanak el, és itt írják alá azt a két dokumentumot, ami a házasság jogi alapját megveti: a tanaimot és a ketubát. A tanaim a két család megállapodását tartalmazza a házasságkötésről. A ketuba rabbik által szerkesztett irat, ami korát messze megelőzve rögzítette már évszázadokkal ezelőtt is a nők jogait és azt, hogy mi illeti meg a feleséget válás vagy a férj halála esetén. Chábád szokás szerint ezután a vőlegény egy hászid diskurzust, máámárt ad elő, ami magába foglalja az összes lubavicsi rebbe tanítását, annak az óhajnak a kifejezéseként, hogy leikeik tiszteljék meg az ünnepséget. 12
