Egység, 2013 (75-77. szám)
2013-03-01 / 75. szám
Egység Gyűlöletcselekmények és büntethetőség ״Ha én nem cselekszem magamért, akkor ki cselekedjék értem?” (Atyák bölcs tanításai 1:14.) Huszonkét év alatt összesen két esetben született jogerős bírósági ítélet gyűlöletkeltéssel kapcsolatos bűncselekmény ügyében. Az antiszemita uszításnak nem sértettje az állam által elismert zsidó egyház képviselője, az uszítás pedig csak akkor valósul meg, ha fizikai atrocitás közvetlen veszélye fennáll vagy az egyenesen megvalósult. Ilyen sajátos jogi helyzettel áll szemben a zsidó közösség védelmét zászlajára tűző Tett és Védelem Alapítvány. Előrelépés lehetősége Ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeként 2013 áprilisában a Parlament elé kerülő negyedik Alaptörvénymódosításba többek között ez a törvényjavaslat is bekerül, amely biztosíthatja a közösségek méltóságának védelmét. 2014. március 15-től a Polgári Törvénykönyv az emberi méltóság védelme mellett a közösségeknek is ezt a fajta jogot biztosítja: ״A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén ...személyiségi jogát érvényesíteni.” Ez az elmúlt két évtized egyik legfontosabb előrelépése a gyűlöletcselekmények jogi megítélésével kapcsolatban. ״Várakozásaim szerint ennek a fogalomnak a megjelenése a jogalkotásban és így várhatóan a későbbi joggyakorlatban azt jelentheti, hogy a korábbiakkal ellentétben nagyobb számban születhetnek bírósági ítéletek gyűlöleteselekményekkel kapcsolatban és így a jövőben lesz tétje és kockázata a várható szankciók okán annak, ha valaki gyűlöletcselekményeket hajt végre akár a nyilvánosságban, akár a privát szférában.” - tudtuk meg Bodnár Dánieltől. A korábbi elkeserítő tapasztalatok ellenére továbbra is azt a gyakorlatot követi a TEV, hogy a jelenlegi jogrend adta lehetőségeket kihasználva feljelentéssel élnek minden gyűlöletcselekmény esetében: akár magánember, akár közszereplő követi el; történjék akár a magánéletben, akár a nagy nyilvánosság előtt. Tesznek a védelemért Bár az elmúlt hónapokban a jogi környezet alakítása, illetve a gyűlöletcselekmények elleni fellépés kapcsán hallhattunk a legkülönbözőbb zsidó irányzatokat tömörítő Tett és Védelem Alapítványról, a háttérben egészen másfajta munka is folyt. Ezek a jobbára infrastrukturális, fejlesztési feladatok márciusra értek be, amikor is megkezdhette operatív működését az Alapítvány központja. Itt egyelőre elektronikus úton, és a közeljövőben induló forródróton telefonon keresztül is bejelentést lehet tenni, amennyiben valakit antiszemita atrocitás ér, vagy a környezetében ilyet tapasztal. Az Alapítvány célja, hogy elősegítse a zsidó közösség önszerveződésen alapuló, a jogállamiságot tiszteletben tartó védelmét, így továbbra is várja zsidó, és nem-zsidó önkéntesek jelentkezését, akik szívesen vennének részt munkájukban. Az alapítvány négy fő tevékenységi köre a jogvédelem, a felvilágosítás és ismeretterjesztés, a közösségi önszerveződés segítése, valamint az antiszemita tendenciák folyamatos monitorozása, kutatása. ״Elérkezett az idő, amikor nem lehet a felelősséget továbbhárítani, - mondta Bodnár Dániel. ״A zsidó közösségnek büszkeséget, önszerveződés képességét, szuverén öntudatot, arcot kell mutatnia. A gyűlőlet- és előítéletmentes együttélés az egész nemzet érdeke, közös ügyünk.” Szalai Kálmán Elsősorban a közbeszéd romlását tekintik problémának a TEV-nél: az elmúlt években exponenciálisan nőtt a szélsőséges megnyilvánulások száma. Ennek legaggaszt óbb, és legtöbb kockázatot rejtő formája, hogy a Jobbik parlamentbe kerülésével az Országház falai között is egyre gyakrabban hangzanak el gyűlöletkeltő, uszító, közösségellenes szólamok. Hazai joggyakorlat: fából vaskarika Az Alapítvány legfontosabb irányelve a jogállam kereteinek betartása, ezért minden egyes, tudomásukra jutott esettel kapcsolatban a dokumentáláson túl a jog által biztosított utat kívánják bejárni: feljelentést tesznek az illetékes nyomozóhatóságnál. ״Azzal a szomorú helyzettel kerültünk szembe, hogy a nyomozó hatóság - sokszor a nyomozás megindítása nélkül - megszüntette az eljárást.” - mondja Bodnár Dániel, az Alapítvány elnöke. A helyzet abszurditását jelzi, hogy a feljelentést tevő zsidó szervezetek képviselőit a panasztétel jogától is megfosztották, arra hivatkozva, hogy nem sértettjei az antiszemita megnyilvánulásoknak. ״Adódik a kérdés, hogy ha egy zsidó közösség képviselői, esetleg vezetői, nem sértettjei egy antiszemita verbális atrocitásnak, akkor ki az?” - teszi fel Bodnár a költői kérdést. Az elutasító határozatok általában két forrásra támaszkodnak: részint egy 1997-es Alkotmánybírósági határozatra, mely szerint az emberi méltóság sérelme miatt nem lehét a szólásszabadságot korlátozni, és ennek folyományaként arra hivatkoznak, hogy a magyar bírósági gyakorlatban emiatt a a határozat miatt nem szokás az ilyen típusú ügyeket befogadni. ״Ez egy fából vaskarika helyzetet teremt” - jelzi a helyzet abszurditását az Alapítvány elnöke. ״A másik hivatkozási alap az, hogy az uszítás verbális aktusa és egy konkrét fizikai atrocitás vagy annak közvetlen veszélye között oksági összefüggésnek kell lennie” Ameddig tehát nincs kimutatható, közvetlen kapcsolat a ״zsidózás” és zsidók elleni erőszak vagy annak közvetlen veszélye között, addig az uszítás, tényállása nem valósul meg, lett légyen bármilyen egyértelmű is. Megoldás a közösségek méltóságának védelme? Jogvédő, az antiszemitizmus ellen küzdő szervezetként megoldást próbálnak találni erre a helyzetre, és ehhez többféle stratégiát dolgoztak ki. Elsőként egyeztetéseket kezdeményeztek azért, hogy ne csak az egyének, de a közösségek is védelmet élvezzenek, és így ne lehessen egy hitköz־ ség feljelentését félresöpörni azzal az indokkal, hogy nem sértettje a tagjai elleni szóbeli támadásnak. Az egyeztetések egyik állomása volt az év elején a találkozó Répássy Róberttel, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkárával. ״Itt hangzott el először az a javaslat, hogy a közösségek méltóságának védelmét beemelik törvényi szövegbe.” Ekkor még nem volt egyértelmű, hogy a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv, esetleg az Alaptörvény fogja-e tartalmazni ezt az új jogi fogalmat. 14
