Egység, 2012 (72-74. szám)
2012-04-01 / 72. szám
Chabad: A világ legnagyobb zsidó mozgalma 4500 kiküldött rabbi-család, 3300 intézmény, 76 országban A világ szinte minden pontján ott vannak. Bármikor becsöngethetsz az ajtajukon kóser ételért, beülhetsz egy előadásukra, vagy segítségüket kérheted vallási kérdésekben. Feladták az otthonuk jól ismert környezetét, barátaik, szüleik támogató közelségét, hogy terjeszthessék a zsidóság fényét és utat mutassanak az eltévedt zsidóknak. Ok azok, akik sokszor kilométerek ezreit maguk mögött hagyva teremtenek közösséget, a zsidóság bástyái a Föld legeldugottabb pontjain is: mindenhol, ahol zsidók élnek, vagy csak megfordulnak. Ők a chábád saliachok: férfiak és nők, akik arra teszik fel az életüket, hogy számukra korábban ismeretlen zsidó közösségeket szolgáljanak. A 2010-es sliách találkozó csoport fotója. Az első ilyen kép 28 évvel ezelőtt készült, akkor a jelenlévő rabbik száma nem érte el a harmincat A sliách vagy saliách (nőnemben slucha) szó héberül küldöttet jelent. A Tálműd szerint ״az ember küldöttje olyan, mint az ember maga” A slichut szó küldetést jelent, és arra az életformára és időszakra értjük, amikor a sliách küldetése helyszínén feladatát teljesíti. vezetője, az emberek irányítója leszel. De ez mind nem írja le azt, amit valójában csinálni fogsz Milánóban. Ezek alatt és fölött te leszel a sliách” mondta a Rebbe Garelick rabbinak, mielőtt az küldöttként Olaszországba utazott volna. Ebben benne van mindaz, amit egy chabad küldött jelenthet új otthont zsidói számára, hiszen asliáchok nem pusztán tanárok vagy vezetők: otthont kell teremteniük maguknak egy idegen helyen, hogy otthont biztosíthassanak a hozzájuk betévedőknek. Ahogy az aurtzsheva.com-on az idei sliachtalálkozó kapcsán összefoglalták: egy Chabad sliách egy magával ragadó szónok, egy karizmatikus és inspiráló erő, egy családi dolgokban jártas tanácsadó és egy forrásteremtő szakember egy személyben. A slichutra érkező családoknak az első és legfontosabb lépése felmérni, mi az, amiben a közösségnek segítségre van szüksége. Ennek alapján kezdik el kiépíteni saját egyedi és új otthonuk igényeire szabott infrastruktúrájukat. Chabad központ Afrika szívében Slomo Bentolilla rabbi és felesége, Miriam húsz évvel ezelőtt érkeztek a Kongói Demokratikus Köztársaságba, hogy innen kiindulva megszervezzék és támogassák a közép-afrikai zsidó életet. Míg egy átlag sliách egy város vagy legfeljebb egy ország zsidóságáért dolgozik, a Bentolilla házaspár nem kevesebb, mint tizenhárom afrikai országban szervezi a vallási és közösségi életet. Munkájukhoz tartozik, hogy támogatják a közép-afrikai zsidó közösségekét ugyanúgy, mint az egyes itt élő vagy átutazó zsidókat személy szerint. Ahhoz, hogy Afrika bármely pontján fogyaszthassunk kóser ételt, csak , , , , ____ fel kell venni a Az af״k,a• chabad 20 eves kapcsolatot a évfordulója Közép-Afrikai Chábáddal: rendelésünket egy futárcég fogja rövid időn belül szállítani. Volt rá példa, hogy az egyetlen, Ghánában élő izraeli családhoz utaztak jesiva tanulók egy Tórával, hogy megünnepelhessék fiuk bár micváját. Nyugatra és keletre és északra és délre A sliách fogalma szinte egyidős a zsidósággal: az első küldött, Eliézer, Abrahámot képviselte, mikor feleséget keresett fia, Izsák számára. A Friediker (az előző) lubavicsi rebbe, Joszef Jichák Schneerson, a Rebbe apósa több jesivát (Talmudi főiskola) is alapított. A bócherek (jesiva tanulók) nyaranta néhány héten át járták az országot, meglátogatták a közösségeket, tanítottak és igyekeztek az asszimilált zsidókat visszafordítani a vallás felé. Ezt a rendszert vette alapul Menachem Mendel Schneerson, amikor az 1950-es években elkezdett küldöttekét, sliách okát küldeni a világ legkülönbözőbb pontjaira, hogy támogassák az ott élő zsidókat. Ekkoriban sokat idézte Mózes első könyvéből, hogy ״terjeszkedsz nyugatra és keletre, északra és délre” (lMózes 28:14). Az első rabbi-küldöttek a rebbe jesivájából kerültek ki, olyan fiatal házaspárok voltak, ahol a férj a Rebbe személyes felügyelete és irányítása mellett tanult a megelőző években. Különböző micva kampányokkal igyekeztek a gyökereiktől eltávolodott zsidókat elérni. Ilyen micuá kampány volt az is, hogy a lányok három éves koruktól édesanyjukkal együtt gyújtsanak gyertyát - ez a kampány mára számos nem lubavicsi közösségben is bevett szokássá vált. Ki választja ki a sliáchokat? Ahol van helyi közösség, oda támogató barátokként érkéznek, ahol nincs, ott pedig ők maguk teremtik meg a semmiből a közösséget. Chabad központokat létesítenek, mikvéket, iskolákat és tanulócsoportokat, kóser élelmiszerhez juttatják közösségüket: a helyi körülményekre és igényekre szabva azt az infrastruktúrát, amit a mára világméretű szervezet kínálni tud. ״Egy zsinagóga rabbija, egy iskola igazgatója, egy tábor 8
