Egység, 2012 (72-74. szám)
2012-09-01 / 73. szám
Egység A nagykövet, aki egy csodáról beszél Egy éve érkezett Magyarországra lián Mór, Izrael Állam nagykövete. Az ötvenhét éves diplomata politika tudományból szerezte alapképzését, majd nemzetközi kapcsolatok szakon végezte el a Tel-Avivi Egyetem mesterképzését. Harminc éve végez külügyi szolgálatot Izrael Állam Külügyminisztériumának; élt és dolgozott Afrikában, Észak-Amerikában, Ázsiában, és Európa több országában. Az izraeli követségen található irodájában kerestük fel, hogy megismerhessük munkáját, terveit, az izraeli és a magyar helyzetről kialakult véleményét. úti célul. Jöjjenek és nézzék meg, mert Izrael egy csoda. Egy olyan csoda, amit nekünk, izraelieknek, és a világ zsidó közösségeinek közösen kell megőriznünk. El kell mondanunk ennek a csodának a történetét! Tulajdonképpen ezt csinálom az utazásaim alatt: elmondom egy csoda történetét. E: Hogyan látja a magyar többségi társadalom viszonyát a zsidókhoz és Izraelhez? I. M.: Az az igazság, hogy egyenlőnek tekintik Izraelt és a zsidóságot. Ez több szempontból igaz is, de persze a modern Izrael állam és a zsidóság nem egyenlő. Izrael a zsidók országa, de nem a zsidóságé egyetemesen. Azok a zsidók, akik a Magyarországon, Németországban, Franciaországban vagy az Egyesült Államokban élnek, elsősorban is az országaik állampolgárai. A tény, hogy más vallásúak, mint a többség, ez nem jelenti azt, hogy automatikusan izraeliek lesznek. Tehát az emberek nem mindig tesznek különbséget a vallás és a nemzetiség között, automatikusan megfeleltetik a zsidó vallást, a zsidó kultúrát Izraellel. Ezért azt is gondolják, hogy a zsidók biztosan Izraelhez lojálisak. Ez nincs feltétlenül így, azzal együtt, hogy a zsidóság többsége a világon támogatja Izraelt. E: Hogyan látja a zsidóság helyzetét Magyarországon? I. M: Négy irányzat él Magyarországon, akiknek együtt kéne működniük. Nem vagyok híve a nyílt ellenségeskedésnek. Ha vannak ellentétek - és természetesen vannak - azt a ״családon belül” kell elrendezni, a lehető legbarátságosabb módon. Ne adjunk lehetőséget azoknak, akik ugrásra készén lesik, hogy a zsidó közösség szétszakadjon, hogy a csoportok nyilvánosan küzdjenek egymással. Azt tartom, hogy beszélni kell egymással, diszkréten kell kezelni a konfliktusokat. Tudom, hogy nem lehet minden problémát megoldani, de törekednünk kell, hogy megtaláljuk a módját az együttműködésnek, a közös fellépésnek. Azt szeretném, hogy legyen békesség a közösségek között - minél előbb, annál jobb. E: Az elmúlt éu legfontosabb esemény az izraeli-magyar kapcsolatokban Ader János köztársaság elnök úr látogatása volt. Nem árnyékolta be Ön szerint a köztársasági elnök látogatását az a tény, hogy Kövér Lászlót ״helyettesítve” érkezett? I. I. M: Nem, pont ellenkezőleg. Az, hogy az elnök úr képviselte Magyarországot, hogy a legmagasabb közjogi méltóság érkezett erre fontos eseményen, azt mutatta, hogy a magyarok tudják, milyen fontos az antiszemitizmus elleni küzdelem. Szerintem semmi nem árnyékolta be ezt a remek látogatást. Egység: Egy éve dolgozik Magyarországon. Milyenek látja hazánkat ez alapján? Ilan Mór: Nagyon érdekes országot találtam itt, elsősorban politikai szempontból. Nagyon érdekes fejlődés tapasztalható az élet minden területén, politikai, gazdasági, és szociális téren egyaránt. Ez alatt az év alatt megismerkedtem az ország komplikált történelmével. A magyar társadalom még mindig keresi a választ a napi problémákra, keresi az útját az ország, hogy melyik irányba menjen. A kormányzó politikai párt próbál irányt mutatni, és nagyon érdekes figyelemmel követni ezt a folyamatot. Egy rendkívül izgalmas zsidó közösséget találtam itt, ami egyrészt nagyon megosztott, másrészt - például az antiszemitizmus elleni küzdelemben - nagyon összetartó. A zsidó közösség Izraelhez fűződő viszonya is figyelemre méltó: bár többségükben nem cionisták, de örülnek Izrael létének, és büszkék Izraelre. £.: Milyen elképzelésekkel és tervekkel érkezett?Ezekből mik valósultak meg eddig? I. M. Az alapvető elképzelésem az volt, hogy Izraelt másként mutassuk be, mint ahogy ismerik. A bemutatás technikájáról van szó, nem az volt a kérdés, hogy mit mutassunk, hanem az, hogy hogyan. Én, és a követség is azon dolgozunk, hogy megismertessük Izrael másik arcát. Ahelyett, hogy a közel-kelet napi konfliktusaival foglalkoznánk, szeretnénk segíteni a magyar társadalomnak - amelyik viszonylag keveset tud Izraelről -, hogy újra felfedezze az országot, úgy, ahogyan mi látjuk. Ehhez bemutatjuk az izraeli kultúrát - ami szorosan kapcsolódik a zsidó kultúrához -, a tudományos eredményeket, a high-tech kutatásokat: azokat az aspektusokat, amik, úgy gondolom, kevéssé vannak kihangsúlyozva ebben az országban. Természetesen beszélnünk kell a közelkeleti konfliktusokról is, de igyekszünk a nem politikai kérdésekre koncentrálni, hanem azokra a témákra, amiket az elmúlt években kevésbé domborítottak ki. Foglalkoztak vele, de nem vagyok megelégedve az eredménnyel. Mi ezt nyilvános diplomáciának hívjuk: a képviselet mellett bemutatni ízraelt olyan módon, hogy vonzó legyen az embereknek, és eljöjjenek meglátogatni Izraelt. E: Érkezése óta számos települést meglátogatott. Többszőr nyilatkozta, hogy szeretné Magyarországnak minél nagyobb részét bejárni, minél több emberrel kapcsolatba kerülni. Mi a célja ezeknek a látogatásoknak? I. M: Először is az, hogy megismerjem az embereket. Úgy gondolom, hogy az élet nem csak Budapesten zajlik, hanem azon kívül is. Szeretném látni, hogy élnek Budapesten kívül a magyarok. Budapest egy metropolisz, olyan, mint Berlin, vagy Tel Aviv - a látványosságok másmilyenek, de a nagyvárosok alapvetően mindenütt egyformák. Sokat utazom, hogy megismerjem az országot és az embereket. Hogy beszéljek velük, pontosan azokról a dolgokról, amiket korábban említettem: hogy bemutassam Izraelt olyan oldaláról, amit sosem ismertek, hogy elmenjenek oda, hogy Izraelt válasszák 14
