Egység, 2008 (64-65. szám)

2008-04-01 / 64. szám

Egység eszközei az előítéletek és gyűlöletek el­­leni törekvéseknek. Nagyon sok ember úgy gyűlöl, hogy igazából nem is tudja, ki a gyűlölete alanya. Szász Eszter biztos, hogy az a jó, ha minden ״veréb­­re ágyúval lövünk“, mert ez a fordított eredményt is kiválthatja. A nyitottság, az ismeretterjesztés - például egy ״zsidó sá­­tor“ a Szigeten - legalább ilyen lényeges mégis külső jelenség. Nekünk magunk­­nak saját magunkban kell egy egészséges zsidó öntudatot kialakítanunk. Sarkadi Sándor: Az antiszemitizmus ellen is sok féle képpen lehet tenni. Nem Globalizáció, kóserság, magyar zsidóság részükkel egyet lehet érteni, más ré­­szűkkel meg nem). Szemben a reform vagy konzervatív (masorti) zsidósággal, amely mindent felülbírált és így gyökér­­télén zsidósággá vált! A Misna szavaival élve (Atyák 3:17.) »egy fa, amelynek kevés a gyökere. Ha vihar kerekedik, gyökerestül kitépi és felfordítja...« Eu­­rópára amúgy is inkább jellemző a ha­­gyományok tisztelete, és talán éppen ezért nem jött létre itt soha számottevő reform vagy konzervatív közösség”. ״Örömmel tapasztaltam” - teszi hozzá Oberländer Báruch pesti rabbi - ״hogy az elmúlt években a Mazsihisz szellemi vezetői is egyre inkább törekszenek a Sulchán Aruch megtartására. A legtöbb zsinagógából mára kikerült az orgona, függöny került a férfi és női oldal közé és a fiatal rabbik között is egyre többen igyekeznek a szombatot tartani és orto­­dox életvitel szerint élni. Azok a fiatal neológ rabbik, akik tanítványaim is vol­­tak, mind egytől-egyig a hagyományos módon a szabad ég alatt esküdtek”. Egy ortopéd orvos sem végez sebészeti beavatkozást... A konferencia amúgy annak az érdekes ténynek is tanulsága volt, hogy még az ortodox rabbik között is mennyire fon­­tos egy adott szakterület közvetlen is­­merete. ״Még ortodox rabbik között sem mindenki szokott kósersági fel­­ügyeletet végezni, pláne válásokat vagy betöréseket intézni. A világon nagyon sok rabbi tartózkodik ezektől, ugyanis egy hibaejtés esetén, ha a válás vagy a betérés nem felel meg a hálácáhának, akkor annak nemzedékeken át örök következményei lehetnek egy ember és egy egész család életére. Ahogyan egy jó ortopéd orvos sem biztos, hogy vál­­lalkozik sebészeti beavatkozások vég­­zésére, úgyanígy egy felelősségteljes rabbi is csak a szakterületére koncent­­rál, az oktatás mellett, ami mindany­­nyiunk kötelessége és küldetése. Tel­­jes szívemből kívánom Oberländer, Weisberger és Köves rabbiknak, hogy a helyi közösséget erősítve vigyék to­­vábbra is a történelmi zsidóság zászla­­ját. Nem könnyű feladat ez, de rabbik nem riadnak vissza a nagy kihívások­­tói” - erősíti meg Schleisinger rabbi. Nógrádi Bálint Magyar Kóser Központ lag a Dohány utcai zsinagóga pincéjé­­ben még egy rituális fürdőt is kialakí­­tottak, amikor a zsinagógát építették. ״Hol van ez a konzervatív (maszorti) vagy reform irányzathoz képest, amely minden alaphagyománytól teljesen el­­szakadva semmifajta jelentőséget nem tulajdonít ezeknek a micváknak és a háláchá követésé­­nek?” - kérdezi a bé­­késcsabai születésű Schlesinger rabbi. A rabbik beszá­­mólóiból azt is meg­­tudhattam, hogy nem véletlenül az amerikai reform és konzervatív (masorti) irányzat ellen kelt ki nemzedékünk egyik legnagyobb rabbi­­ja Moshe Feinstein (1895-1986) ״ők ugyanis elveikben utasítják el a zsidó vallás alapjának, a Tórának isteni mi­­voltát, és a zsidó vallásra inkább, mint emberi alkotású történelmi hagyomány­­ra tekintenek” - magyarázza a párizsi (pesti születésű) Kohn főrabbi. Magyarországon soha nem volt gyökértelen zsidóság! A konferencián az is szóba került, hogy milyen mértékben gyarapodnak a kó­­ser fogyasztók világszerte. Évente 8-10 százalékkal növekszik a kóser élelmi­­szerekre való igény és ez nyilván annak tudható be, hogy a világon mindenütt egyre több a vallásos zsidó és a fiatal nemzedék különösen az ortodoxiát tartja legautentikusabbnak. ״Európá­­ban soha nem volt számottevő reform vagy konzervatív zsidóság - Kelet-Euró­­pában különösen nem -, de Ameriká­­ban egészen 10-20 évvel ezelőttig még a reform zsidóság volt a legnagyobb. Mégis a mai felmérések és statisztikák szerint 2050-re az amerikai zsidóság­­nak több mint a fele az ortodox irány­­zathoz fog tartozni” - hívja fel a figyel­­műnket Margolin rabbi - ״A gyökerek nagyon lényegesek. Magyarországon például hagyománya van a vallásos or­­todox zsidóságnak, a chászid és a nem chászid irányzatoknak, de még a neo­­lógiának is. Ezek mind ragaszkodtak a maguk módján a gyökerekhez (egy (folytatás az 1. oldalról) szer technika kérdéseit vitatták, mert ezek azok a területek, amelyeken na­­gyón otthon kell lennie - természe­­tesen a vallási szabályrendszeren túl - azoknak a rabbiknak, akik ma a kó­­sersági felügyeletet végzik. A háború előtt voh ״neológ-kóser”, ״sábesz” és ״mikve” De nem csak erről szólt a három na­­pos tanácskozás. A RCE vezetői kö­­zött több magyar származású rabbi is van, mint például a párizsi rabbitanács főrabbija Jirmijáhu Kohn, vagy a gén­­fi Ávrahám Yafe Schleisinger, aki ugyancsak békéscsabai születésű. Ezek a rabbik külön figyelmet szenteltek a magyarországi közösség mai helyze­­tének. A rabbik közötti beszélgeté­­sekben arra az érdekes helyzetre em­­lékeztettek, hogy Magyarországon az asszimiláció mellett, mindig is egy na­­gyón erős vallásos gyökerű zsidó kö­­zösség élt. ״Magyarországon sohasem volt reform irányzat” - figyelmeztet Jichák Méir Hertz londoni főrabbi. Sőt még a neológ közösségek is folyama­­tosan igyekeztek a háláchához igazod­­ni, olyannyira hogy a tizes évektől erős törekvések voltak a Sulchán Aruch autoritásának formális elismerésére is. Nagyon érdekes, hogy annak eile­­nére, hogy hazánkban volt közismer­­ten a legélesebb a hitközségek közötti szakadás, de ez mégis elsősorban po­­litikai jellegű volt. Szervezeti szinten nem igazán működtek együtt, de a vallási törekvések tekintetében a ma­­gyár neológia nagyon ragaszkodott a hagyományokhoz. A háború előtt volt ״neológ-kóser”, ״sábesz”, sőt állító-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom