Egység, 2008 (64-65. szám)
2008-09-01 / 65. szám
Serkesian Simonnak és Gergely 1st- Iránnak nyújtott át oklevelet. Egység A megnyitót két menetben kellett megtartani A Keren Or felavatására oly sokan érkeztek, hogy a szervezők kénytelenek voltak két megnyitót tartani, egyet a magyar és egyet az izraeli közösségnek. A főrabbi mindkét alkalommal elismerő okleveleket nyújtott át azon személyeknek, akiknek kegyes és nagylelkű adományaik és önkéntes munkájuk nélkül a közösség ma nem tartana ott, ahol van. A magyar közösségben Yonah Metzger Róth Györgynek, Ölti Ferencnek, Izsák Róbert nek, Nagypál Istvánnak, (folytatás a 4. oldalról) gának szellemi vezetője. A főrabbi köszönetet mondott Rogán Antalnak, a Belváros-Lipótváros polgármesterének, hogy rendelkezésre bocsátotta a bővítéshez szükséges helységeket és Joszi Prielnek, akinek nagylelkű adómánya nélkül a zsinagóga és központ felújítása meghiúsult volna. A megnyitón a főrabbi felhívással fordult az egyházak életét irányító kormányzati tisztségviselőkhöz, hogy egyenlőnek ismerjék el a hagyományhoz hű státusquo ante hitközséget is, amely a hazánkban megindult zsidó reneszánsz egyik fő letéteményese. A ״titkos” kapcsolat? Hova datál a Chábád kapcsolata Izraellel és az Izraeli Rabbinátussal? úton kereste meg, hogy lássa el képviseletűket. Az Izraeli Rabbinátus a lubavicsi rebbe személyét is nagy tisztelettel övezte. Szinte mindegyik főrabbi járt a rebbénél áldásért. 1991-ben mindkét főrabbi, az askenáz Avraham Sapiró és a szefárd Mordecháj Elijáhu tett egyszerre történelmi látogatást a Rebbe ״főhadiszállásán”, New Yorkban. Chábád és a vallástalan Izrael Ami pedig az izraeli társadalmat és politikát illeti, nem csak a vallás melletti elkötelezettségük hanem Izrael támogatása miatt is különösen szoros kapcsolat alakult ki Izrael politikai vezetése és a chabadnyikok között. Zalman Shazar, Izrael harmadik államelnöke többször is több órás látogatást tett a Rebbénél, és szinte baráti kapcsolatban álltak egymással. De ugyanúgy fontosnak tartotta a kapcsolatot Rabin, Peresz, Sáron, Netanyahu és Izrael szinte minden politikai és közéleti személyisége. Netanyahu például ״korunk legjelentősebb zsidó személyiségének” nevezte. A Rebbének eléggé karakán véleménye volt az izraeli helyzetről. Különlegesen pozitív, mindenben a jót és fényt kereső hozzáállására jellemzően béke párti volt, de az volt az álláspontja, hogy a ״területek a békéért” elv nem hogy nem segíti a békét, hanem éppen fordítva a szélsőséges arab terroristáknak a malmára hajtja a vizet. Ha ugyanis a terror támadások hatására az izraeli kormány tárgyalásokba kezd a terroristákkal, akkor ez az erőszak hatásosságát igazolja, és soha semmilyen megállapodás nem lesz kielégítő a másik fél számára. Ezzel együtt a Rebbe mindig nagyon ügyelt arra, hogy távol tartsa magát a politikától. Chabad minden izraeli politikai párttál jó kapcsolatot ápolt és ápol. ger rabbi járt itt meghívásunkra, hanem Mordecháj Elijáhu és Slomó Ámár rabbi is látogatást tettek nálunk Budapesten. A Rabbinátus és a Chábád A Rabbinátus esetében azonban van ennek a kapcsolattartásnak még egy fontos operatív szerepe is. Izraelben a Rabbinátus látja el a házasságkötés, a válás és a temetkezés feladatait. Ezekhez mindenképp szükség van hiteles képviselőkre, akik a világ különböző pontjain a Rabbinátussal a kapcsolatot tartják, zsidó származást igazolnak és vizsgálnak, esküvőket rendeznek és válásokat bonyolítanak le, temetkezésekben segédkeznek stb. Kézenfekvő, hogy a Rabbinátus és a Chábád rabbik között évtizedek óta nagyon szoros a munkakapcsolat. A nagyobb vallásos közösségeknek otthont adó városokon kívül egyedül a Chábád rabbijai vannak ott szinte minden ponton ahol zsidók élnek. Ismerik a helyi körülményeket, és a Rabbinátus számára kételyek nélkül elfőgadhatók. Budapesten például közvetlenül Oberländer Báruch rabbi Pestre érkezése után, a Rabbinátus hivatalos Az Izraeli Rabbinátus és a diaszpóra Harmadszorra járt itt a főrabbi. Jona Metzger, az Izraeli rabbinátus askenáz vezetője sokfelé utazik. Habár elsődleges feladata a szentföldi vallási intézmények vezetése, mégis fontosnak tartja a diaszpóra zsidóságának megerősítését. Valójában nem csak a Rabbinátus, hanem a nem vallásos állami intézményék is (mint pl. a Szochnut) és eleve az izraeli külpolitika is változtatott a Szentföldön kívüli, gáluti közösségekhez való viszonyán az utóbbi években. A zsidó állam első időszakában az elsődleges cél az állam megerősítése, a diaszpóra közösségeinek felszámolása és az alija ösztönzése volt. Az utóbbi időszakban azonban gondolati-váltás történt és a zsidó állam felismerte, hogy mindig is maradni fognak zsidó közösségek a diaszpórában, és fontos megerősíteni azokat. Egyrészt, mert Izrael ma már igyekszik az egész világ zsidóságáért felelősséget vállalni. Másrészt pedig azért, mert tisztában van azzal, hogy a külföldi közösségek megerősítése Izrael javára is van. A Szochnut világszerte egyre inkább a zsidó identitás és kultúra terjesztésére teszí a hangsúlyt, és nem kizárólag az alija ösztönzésére. Többek közt ez is oka annak, hogy az Izraeli Rabbinátus is fontosnak tartja a diaszpóra zsidóságával való kapcsolattartást. Már az előző askenáz főrabbi, Jiszráél Meir Lau is járta a világ közösségeit, és a szefárd főrabbik, Mordecháj Elijáhu rabbi, és Slomó Ámár rabbi is küldetésüknek tekintik a zsidó közösségek támogatását. Nem csoda, hogy nem csak Metz-5
