Egység, 2006 (58-60. szám)
2006-12-01 / 60. szám
Köszönjük a csodát A Talmudban vitát találunk arról, hogy a Hanuka ünnepének nyolc napjára, hogyan a leghelyénvalóbb emlékeznünk. Sámáj azon a véleményen van, hogy az első este nyolc mécsest kell gyújtanunk, a második este csak hetét és így tovább jelezve, hogy hány nap van még hátra az ünnepből. Ezzel szemben Hilél úgy tartja, hogy minden este eggyel többet kel gyújtanunk. A kettő közül Hilél véleményét fogadjuk el, ő ugyanis azzal érvel, hogy ״a szentségben mindig felfelé és nem lefelé kell haladni”. Ez a gondolat nem csak Hanukára, hanem az élet minden területére igaz. A zsidó vallás tanítása szerint előre kell haladnunk, hiszen azok a nehézségek, amelyek tegnap még akadályok voltak, mára már megoldott feladatok, és ma újjakkal kell szembe néznünk. Az életre úgy kell tekintenünk, mint egy hosszú távú megbízásra, amelyben minden áldott nap egy újabb ״versenyszám”. Az egy napra elegendő olaj hanukai csodája, minden nap egyre csak nagyobb lett. A mi csodánk, a magyarországi zsidó élet újjáéledése is egyre nagyobb csoda. Minden évben, minden nap újabb nehézségekkel (értsd feladatokkal) kell szembe néznünk, amelyekről aztán kiderül, hogy minden nap még több erővel és energiával vagyunk megáldva, hogy megoldjuk azokat. A sikeres projektek és programok - egy nyugati téri gyertyagyújtás, korcsolyázás a műjégpályán vagy hanukai Hanna Női Klub koncert - eléréséhez a ti segítségetek is egyre sokasodik. Ahogy a feladatok növekednek, úgy a segítő kezek is egyre gyarapodnak. Nagyon jó ez így, hiszen egy valódi közösséget csak a közösség tagjainak segítségéből, szellemi és anyagi hozzájárulásából lehet megteremteni. Mindannyian segítetek, ki anyagiakkal, ki kapcsolatokkal, ki a jó hangjával vagy szervező képességével. Köszönjük nektek, és kívánjuk, hogy mindannyiunk életében képesek legyünk meglátni a csodát, amely a hanukai lángokhoz hasonlóan fényt hoz a szürkeségbe, a sötétségbe. Oberländer Báruch Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik adományaikkai támogattak bennünket, és ezzel is lehetővé tették, hogy például az Egység egy újabb száma kerüljön az olvasó kezébe: Michalesvili Slomo 250 000 Ft Róth György 100 000 Ft Szente Szabolcs 100 000 Ft Egység A Chábád minden zsidóhoz szól David Admon úrral, Izrael Állam magyarországi nagykövetévei a Fullánk utcai épületben találkoztunk. A nagykövet mint mindig, most is barátságosan fogad otthonosan berendezett irodájában. Magyarul beszélgetünk. Mosolyogva jegyzi meg, hogy idáig az Izraelbe utazók keresték meg, hogy biztonságos-e a zsidó állam. ״Most a helyzet megváltozott. Izraelből csöng állandóan a telefon, és azt kérdezik, hogy biztonságosan utazhatnak-e Budapestre?” David Admon nagykövet és Shmuel Raskin rabbi tátják. Libanonban a helyzet javult, mert a Hezbollah elveszítette rakétái nagy részét, a határ mentén épitett bunkeréit és ásott alagútjait az izraéli hadsereg, a Cáhál felrobbantotta és vissza kellett vonulnia a határokról. Irán ezzel fontos hídfőállást veszített el. Ennek ellenére az iráni atomprogram miatt kialakult helyzet komoly aggodalomra ad okot.- Hogyan látja a helyzetet most? Az ENSZ várhatóan szankciókat léptet életbe Teheránnal szemben? A mostani helyzet engem a II. Világháború előestéjére emlékeztet, amikor Hitler magának követelte az akkori Csehszlovákia egy részét, ahol nagyon sok szudétanémet lakott. Európa, hogy a háborút elkerülje kielégítette Hitler követeléseit, felosztatta és feláldozta az országot. A háborút Hitler mégis kirobbantotta és 60 millió ember ezért az életével fizetett. Izraelnek hallatnia kell a hangját az iráni fenyegetéssel szemben. Az Iránnal folytatott európai tárgyalások ugyanis sehová sem vezetnek és sajnos nem sok esély mutatkozik arra, hogy a Biztonsági Tanács rendszabályokat foganatosítom Iránnal szemben. Bála- Nagykövet úr részt vett az EMIH és a Chábád Pilisi Hétvégéjén, amely szeptember 15-17- én Dobogókőn került megrendezésre. Milyen benyomás tett Önre a találkozó?- Ilyen helyen még sosem voltam, hogy közel kétszáz zsidó - többségükben fiatal - vegyen részt egy ilyen rendezvényen. Ilyet Magyarországon soha és sehol sem tapasztaltam. Ezek az emberek tudni és tanulni mentek oda, hogy választ kapjanak a kérdésre: mi az, hogy zsidóság? Nagyon fontos, amit a Chábád csinál, hogy a fiatalok részére a zsidósággal kapcsolatos ismeretek elérhetőek legyenek. Jó benyomást tett rám az a vidám és pezsgő élet, amit a Pilisben megtapasztaltam. Izraelben viszonylag könnyű, hiszen a gyermekek az iskolában tanulják a Tanach-1, ismerik meg az ünnepeket és az azzal kapcsolatos szokásokat. Ott élnek és már az életből is tanulnak. Magyarországon a helyzet más. A felnövekvő nemzedékek nem részesülhettek zsidó oktatásban és így fontos, hogy a megfelelő intézmények minél szélesebb körben érjék el a fiatalságot.- Nem ez lenne a zsidó vallási irányzatok elsőrendű feladata?- A helyzet az, hogy a zsidóságon belül többféle irányzat létezik. A reform, a neológ, az ortodox és azon belül például a Chábád. A Chábád minden zsidóhoz szól, és nem tesz különbséget közöttük. Elfogadja és segíti őket, hogy minden zsidó számára megadasson a lehetőség az ismeretek megszerzésére.- Izraelben milyen tendenciák érvényesülnek a vallásosságot illetően? Van-e valami változás az elmúlt évekhez képest?- Nincs változás. Sokan keresik a gyökereiket, ám az emberek idejének nagy részét ma a Libanonban és Iránban zajló események foglalkoz-9
