Egység, 2005 (56-57. szám)
2005-04-01 / 56. szám
Egység fel a hagyományokhoz. Nem egy neológ fó'rabbi igyekszik magánéletében ortodoxként élni, és nem egy főrabbi tanácskozik velem dróse (prédikáció) előkészítésekor, vagy más rabbinikus kérdésekben”. Ma már egyre több neológ rabbi nem a Rabbiképzó'-zsidó egyetemre, hanem külföldi ortodox jesivákba küldi fiait tanulni. Egységes-e az Egységes? Annak ellenére, hogy a Chábád és az EMIH rabbijai által végzett gyümölcsöző munka eredményét senki nem vonja kétségbe, mégis sokan úgy vélik, hogy az Egységes nevet választani nem igen illik akkor, amikor egy újabb hitközség alakulása, szerintük csak még jobban megosztja a zsidóságot. ״Megosztani csak azt lehet, ami van. - nyilatkozza Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija - Az EMIH nem a már zsinagógába járó (zsidó identitását sokszor éppen a Chábád által felismerő) 100-200 zsidónak, hanem a 100000-es nem vallásos zsidóságnak akar újabb alternatívát adni. Az ״egységes”, azt kívánja kifejezni, hogy ebbe a hitközségbe minden zsidót szívesen látunk, mindenki egyenrangú tagja lehet szervezetünknek vallásossági szintjétől függetlenül, de ugyanakkor nem a valláson való változtatással, hanem a vallás mély kincseinek nyitott bemutatásával akarjuk megnyerni az emberek affinitását. Szerintünk a zsidóság egységét helytelen egy egypártrendszerszerű szervezeti működésként elképzelni. Különösen ma, éppen attól lesz a magyar zsidóság virágzó, ha szorosan együttműködve több alternatívát kínáló szervezettség-Már csak azért sem lehet az ilyenfajta érveléseket elfogadni, mert ha hiszünk a Tóra isteni eredetében, a minimum az, hogy Istentől elvárjuk a jövő idők következményeinek ismeretét. - vélekedik Oberländer rabbi. - Nyilvánvaló például, hogy a földrajzi távolság sem a technikai forradalom vívmánya. Egy egész talmudi traktátus (Eruvin) foglalkozik a távol lakó zsidók kérdésévei, a városhatár túllépésének kapcsán. Ugyanakkor a reform irányzatnak az a felfogása, hogy a Tóra törvényeit éppen az adott korhoz igazítva hagyta ránk Isten, nem látva, hogy mit hozhat a jövő nyilvánvalóan nem elfogadható. Egy érdekes példa erre a híres vita Jeruzsálem és Cion említéséről a liturgiában. A XIX. században a reform irányzat cenzúrázta a hagyományos imakönyvet és többek közt kihúzta a Szentföldről és a Messiásról tett említéseket. Mondván, hogy ez a hazafi ellenes viselkedés antiszemitizmust gerjeszt. Ezért a Reform erősen cionista ellenes is volt. Schreiber Mózes, a híres pozsonyi rabbi levelezésében keményen bírálta (Likuté Tsuvot Chátám Szofér 84.) az ilyen érveléseket, hiszen magátói érthető hogy a Szentföld szeretete és a Messiás eljövetele egy alappillére a zsidóságnak. (A reform csak akkor fogadta el újra Izraelt, mikor 1948-ban az Államalapítás után az amerikai zsidóság nagyon erősen cionista és Izrael párti lett.) Annak ellenére, hogy másfél évszázada a neológ-kongresszusi zsidóság éppen az asszimiláció jegyében született meg, ״érdekes megjegyezni - mondja Oberländer rabbi - hogy ma egy általános közeledést fedezünk a hitünkkel nehezen összeegyeztethető”, minden évben részt vesz a Chábád áltál szervezett nyugati téri Chanuka ״tömegrendezvényen”. A látszólagos ellentétek ellenére lapúnknak Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető-igazgatója azt nyilatkozta, hogy ״a Mazsihisz a többszínűségben látja a magyar zsidóság jövőjét.” II- letve ״minden héber tudásáért ő is Oberländer Batshevának (Oberländer rabbi feleségének) ad hálát.” Amúgy Metzger Főrabbi budapesti látogatásakor az EMIH - Keren Or Imaház - Mazsihisz vezetésével is megtisztelt megnyitóján - az egység és őszszetartás fontosságáról beszélt, és Kővés rabbi is úgy véli, hogy ״nem lehet konfliktus a vallási vezetők között, mert a valláshoz, hagyományhoz még vissza nem talált zsidók felkutatását és az őszszefogást sokkal inkább a sokszínűség szolgálja, ami egyre növekedett az új szervezet létrejöttével.” Arra a vádra, hogy a Chábád ״tőmegrendezvényeken” ismerteti meg a zsidóságot Oberländer rabbi úgy reagál, hogy ״természetesen ma egy rabbi nem ülhet egész nap a zsinagógában, hogy várja a hívek jelentkezését. Ha nem mutatjuk meg a zsidó hagyományokat a tömegeknek, akkor az asszimilálódott magyar zsidóság végleg eltűnik. Hála Istennek, büszkén mondhatjuk, hogy nem egy mai Mazsihisz aktivista is ezeken a ״tömegrendezvényeken” ismerte fel először zsidó identitását. Hazai és külföldi irányzatok A magyarországi irányzatokról érdemes azt tudni, hogy míg a neológia - ami annak jegyében született, hogy ״ha a zsidók csatlakozni kívánnak a magyar nemzethez, alapvetően meg kell változtatniuk vallásuk törvényeinek rendszerét” (Jakov Katz: Végzetes szakadás) - és a hagyományokhoz két kézzel ragaszkodó ortodoxia és statusquo, illetve a chászid irányzatok történelmi hagyómányra tekinthetnek vissza hazánkban, a reform kifejezetten amerikai import. ״A vallási előírások értelmezésekor a reform zsidók szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni az adott kor körűiményeit. - írja a Népszabadság (2005. január 22.) a reformirányzatról szóló cikkében. - ״Szombaton például nem szállhatnak járműre. Ez a parancs azonban olyankor született, amikor a zsidóság elkülönítetten élt, és a zsinagógák gyalogszerrel is könnyen megközelíthető helyen épültek. Ma egészen más a helyzet.” Jellemző, hogy lelkiismeretünk megnyugtatása végett egy-egy páráncsolat elhanyagolásakor a régi időkre hivatkozunk. 8 Az új belvárosi zsinagóga, a Keren Or imaház megnyitóján
