Egység, 2004 (54-55. szám)
2004-07-01 / 54. szám
Egység ról”, miközben ők is csak egy színfolt a palettán. A Chabad célja persze nem az, hogy minden zsidót ״beöltöztessen” - a mozgalom az autentikus zsidóságot akarja megismertetni minél több emberrel. Mordechai Schoenfeld író: ״Véleményem szerint minden zsidóban ott kell legyen az a bizonyos szikra, amely sok egyéb pozitív tulajdonsága mellett akár válsághelyzetekben is képes biztonságot kelteni benne, ad egyfajta erkölcsi tartást, amelyet semminemű asszimiláns meghunyászkodás - többek közt a hanukai becsukaszkodás ilyen szó nincs vagy külsó megjelenésbeli megfelelés - nem válthat ki. De ilyesmire nem is nagyon van szükség. Bebizonyosodott: a zsidó nem bír kibújni a bőréből, akármit csinál, zsidó marad, ráadásul még annak is fogják tartani. Másfelől a falmelléki sunnyogásra ebben az országban nem is igen van szükség. Nem állítom, hogy ez a létező galutok legjobbika, ám tény, hogy ebben az országban az antiszemitizmusnak nincs jövője - az acsargó, hisztérikus hangnem, a szánalmas odapiszkítási kísérletek arról árulkodnak, hogy az ilyen emberek reménytelennek érzik a helyzetüket. A törvényhozásban egy-két kötelespéldánytól - nyilvánvaló pszichiátriai esettől - eltekintve nem ül deklarált antiszemita, s az ország helyzete ebbői a szempontból sokkal jobb, mint a jelentős muzulmán kisebbség keltette kihívásokkal birkózó Nyugat-Európáé, hogy olyan, lényegében judenrein országokról, mint Lengyelország vagy Románia, ne is beszéljünk. Bárkinek joga van nyilvános szereplésre, ha a törvény ezt megengedi, s egyetlen zsidó sem kényszerül arra, hogy másnak mondja magát, mint ami, s valami málló vakolatú mellékutcai ház dohos pincéjében szervezkedjék halovány mécsfény mellett. A marrannusok kora lejárt. Azt a fényt ki kell uinni a Szigetre, az utcára, bárhová. Ott van a helye.” szabadság, hogy ha ezt az egyes ember is érzi, és közösséget tud alkotni, meg tudja őrizni a közössége hagyományait, és tovább tudja azt adni. Medgyessy Pétér miniszterelnök az ünnepre küldött üzenetében kifejtette, hogy a Hánukát mindannyian ünnepelik, mert ami öröm a közösség egyik tagjának, az öröm a másiknak is: ״....nincs nemzet, nincs Köztársaság, nincs azonosságbadat, közös emlékezet, a hagyományok közös, egymásra figyelő ápolása nélkül. Nincs jövő közös emlékezés nélkül.” Demszky Gábor főpolgármester az ünnepség egyik vendége beszédében idén a hanukai ünnépségét a szabad vallásgyakorlás egy megtestesítőjének nevezte. Mádl Ferenc köztársasági elnök levelében pedig rá mutatott: a Hánuká gyertya fényei azt hirdetik, hogy az emberek egymásnak adják a hírt: a csoda létezik. A marranusok kora lejárt A Chábád eszme szerint minden cselekedet és tett számít, és már az is megelégedés, ha valaki mélyebben elmélyül ősei kulturális örökségében, vagy egy micvát kiválasztva megerősíti magában a zsidó identitást, ״akár ha csak egy embér egy péntek este gyertyát gyújt, már az is nagy dolog, hiszen ez annyit tesz, hogy zsidósága adott hírt magáról - belülről.” Vannak, akik azt állítják, a Szigeten a Chabad intoleráns szekta módjára viselkedik, ״lájtos hittérítést” folytat, és a bócherek direktben, tört magyarsággal faggatják az embereket: ״Zsidó lenni?” Az egyik megszólaló szerint a szervezet ״mások nevében kommunikál a zsidóságnak, önmegvalósítása tehát nagy mértékben függ attól, milyen szinten tolerálják színre lépését. Egy neve elhallgatását kérő keresztény vállalkozó kifejtette: ״Több ismerősöm az állítólagos arrogancia és felsőbbrendűség-tudat miatt nem szenvedheti a zsidókat, de főként a holokauszt folyamatos felemlegetése ront folyamatosan a helyzeten. A köztéri szereplések nem fajsúlyosak. Ezeket az embereket a zsidóság vélt negatív tulajdonságai önmagukban ingerük, és ehhez egy Nyugati téri gyertyagyújtás vagy szigeti sátorozás már nem tesz hozzá semmit. Vagy megfordítva: ezek hiányában sem utálnák őket kevésbé.” ״A zsidóságnak mindenképpen meg kell jelennie a külvilág felé és egyáltalán nem ezek a nyilvános megjelenések gerjesztik az antiszemitizmust - jelentette ki a kérdés kapcsán Békés Tamás, a Polg- Art kiadó művészeti vezetője. - Mert mint tudjuk, az antiszemitizmus eleve létezik, ugyanakkor a rejtőzködő zsidóság sokkal jobban ingerli azokat, akik hajlamosak az ilyesmire. Az a veszély mindig fennáll, hogy provokálnak egy nyílvános rendezvényt, de apám mindig azt mondta - és ezt az én tapasztalataim is megerősítik, ezért vagyok inkább bevállalós fajta: a kaftános zsidó kisebb antiszemitizmust vált ki, mint az asszimilált.” Tamás Gáspár Miklós így fogalmazott: ״Igaz, hogy erős az antiszemitizmus, de a nép többsége mégsem antiszemita. Nem mondom, hogy ne aggódjunk, azt azonban kijelenthetem: félni nincs okunk.” Mit gondolnak a vendégek? A nyugati téri hanuka ünnepségen évről évre a MAZSIHISZ és más zsidó szervezetek vezetőin túl, több közéleti személyiség és politikus is részt vesz. Hiller 1stván kultuszminiszter szerint a szabadság és az ünnep között kapcsolat él, hiszen csak akkor lehet igazán és jókedvvel ünnepelni, ha van szabadság. És akkor van 10 A táncoló tömeg az ünnepségen Zoltai Gusztáv beszédet tart
