Egység, 2002 (47-50. szám)
2002-06-01 / 48. szám
Egység B.I.G. - Egy zsidó író portréja Benedek István Gábor, a neves zsidó író és publicista; a népszerű BIG; a Chabad Lubavics Egyesület odaadó barátja; az utóbbi években több zsidó tárgyú könyvvel lepte meg a maradék magyarországi zsidóságot. Ezek közül az első, A komlósi Tóra, most jelent meg második kiadásban. Ebből az alkalomból rajzolja meg BIG életútját lapunk munkatársa, Deutsch Gábor. ״Egyszer jött a pillanat, amikor úgy gondoltam, megpróbálom kinyitni a magam zárt dobozát; ezeket a történeteket találtam benne.” Bár e mondat a Brooklyn kötét fülszövegében található, illik a most második kiadásban megjelent A komlósi Tórához is. A Brooklyn ennek a kötetnek a szellemi folytatása. A komlósi Tóráról, amelyet Benedek István Gábor ötvenöt éves ko-BIG a jeruzsálemi Siratófalnál mért, de a vallási életet nem tudta hivatásának elképzelni. Ezért két év után elhagyta az intézetet. Némi hánykolódás után, sok jó barát segítségével elvégezte a MUOSZ újságíró iskoláját. Szolnokon gyakomokoskodott, majd a Vasas híradó című szövetkezeti lap pályakezdő zsurnalisztája lett. Karrierje igazából 1968-ban kezdődött, amikor Fazekas György, a szerkesztő zseni - aki az 56-os Nagy Imre kormány sajtótitkára volt, s ezért kemény börtönbüntetést szenvedett - azt a feladatot kapta, hogy a Magyar Hírlapból csináljon színvonalas lapot. Szabad kezet kapott hozzá, élt is vele, és kitűnő gárdát hozott össze. BIG tíz éven át munkatársa, illetve főmunkatársa volt alapnak. 1977-ben az Ország-Világnál lett rovatvezető, majd a Népszabadsághoz került, ahol ugyancsak egy évtizeden át dolgozott. Közben tanított az újságíró iskolán, majd a Magyarország c. hetilap főszerkesztő-helyettese lett. Jelentős újságíró díjakat kapott. A Magvetőnél megjelentetett egy riportregényt, Boldog vesztegzár címmel. E könyvben talán ő írt először Magyarországon részletesen Rákosi zsidó gyökereiről. Kiderítette: a pártvezér a szegedi Csillag börtönben egy ajánlatot kapott a helyi hitközségtől. Frankel Jenő, a tudós-rabbi (aki másodrabbiként működött Lőw Immánuel mellett) szervezte az akciót: a péntek estéket töltse a családoknál, vacsorázhasson, ágyban alhasson és szomhatonként vegyen részt a Tóra olvasásokon. Rákosi azonban hajthatatlannak bizonyult: a valláshoz semmi köze, a sábesz közömbös a számára, ő a magyar munkásmozgalom vezetője, nem kér kivételezést. Később, amikor hatalomra került, következetesen ragaszkodott elveihez, a cionista pereket éppoly hideg konformizmussal készítette elő, mint a többi moszkvai ״megrendelést”: az eretnek kommunisták - Rajk László, Demény Pál - vagy a klerikális reakció - Mindszenti és Grősz - ügyét. Az Énekek éneke - hexamete rben A nyolcvanas évek végén újságíróként Kínában járt. Sok tekintetben lenyűgözte, amit ott akkoriban látott. Rengetegen tanultak angolul, németül, franciául, sőt a kis magyar nyelvre is jutott húsz-huszonöt diák. Kína nyitni akart a nagyvilág felé. A tolmácsa, aki egyetemi tanideje alatt egyetlen magyárt sem látott, rajongott Arany Já-7 A következő novelláskötet, a Brooklyn megírására az előző könyv sikere is sarkalhatta a szerzőt. Ebben már a zsidók háború utáni életéről is szó esik. E novellasorozat kiemelkedő darabja az 1956-ban befejeződő, az eseményeket árnyaltan bemutató címadó novella. A főhős, Slajmi önáltatása tragédiával végződik. Mindkét kötet kifejezési formája a líra, a humor, és a mesélő kedv keveréke. A jeles szerző ezt követő regényei, tárcái, novellái tudatosan ugyanezen a mezsgyén mozognak. Úgy hisszük, a belőlük áradó jiddiskeitet akkor értjük meg igazán, ha számba vesszük BIG életútját. Benedek István Gábor 1937-ben született Gyulán. Tótkomlóson gyerekeskedett, majd a Bergen-Belsen-i felejthetetlen nyomokat hagyó kaland után szüleivel Orosházára költözött. Ennek oka: édesapja nem akart a háború utáni zűrzavar politikai eszköze lenni. Apja vonzódott az irodalomhoz, idézni is tudta eredeti nyelven a görög klasszikusokat, de számára a közgazdaság világa maradt a meghatározó. A gimnáziumot elvégezte ugyan a fiú, de egyetemre nem vették fel, mert fivére, Pál éppen akkor ״disszidált” Izraelbe. Jószerivel azonnal az Új Kelet című magyar nyelvű újság egyik szerkesztője lett, és ez a tény BIG-nek nem hozott piros pontokat. A rabbiképzőben így lett a rabbiképző szemináriumában Scheiber Sándor növendéke. Tisztelte mesterét, rajongott a zsidó történelerában írt, el lehet mondani, hogy fordulat a szerző munkásságában; itt lelte meg az író igazi hangját. Szinte megelevenedik a tótkomlósi zsidó temető, még azok szelleme is életre kell, akik máshol nyugszanak, vagy tehetetlenül füstté szálltak. Mondhatjuk, status nascendi, a zsidóknak a hajdani szlovák faluban való megjelenésétől egészen az onnan való távozásukig kapunk képet életükről, gondjaikról, tradícióikról, dolgos hétköznapjaikról, ünnepeikről. Hat évesen Bergen-Belsenben BIG hat éves volt, amikor a deportáló vagonnal elhagyta Komlóst Bergen Belsen felé. Mégis a családi elbeszélés, a volt szomszédok meglátogatása, a sírok felkeresése, valamint a család ismert személyiségeiről - Bródy Sándorról és Czukor Adolfról - szóló történetek arra ösztönözték, hogy megmentse a feledéstől a régi históriákat, az immár teljesen eltűnt életformát. Nagyapja Braun Sámuel, a Munkács és Ungvár közötti Szederkényből származó Bron Mózes fia, megjelenésével vetette meg a lábát a család a helységben. A novelláskötet lírai szépségű csúcsa a címadó novella, egyben kitűnő helyzetkép 1956-ról is. Arról szól, hogy a komlósi kántornak szereznie kell a fővárosból egy Tóra tekercset -, mert a régi tönkrement, de mire diadalmasan hazaviszi a nagy nehézségek árán és kalandos körülmények között meglelt kincset, már nincs kinek felölvasni belőle, elment Tótkomlós zsidó közössége.
