Egység, 2001 (43-46. szám)

2001-01-01 / 43. szám

egy Isten létezik és nem több. Ennek a gondolatnak a hangsúlyozása azonban szinte fölös1 ״es hisz ha több Isten lenne, akkor mindegyik be lenne határolva, így egyik sem lehetne mindenható és mindenek felett álló. Olyan lény, aki nem Mindenható és mindének felett álló nyilvánvalóan nem nevezhető Istennek. Ezért azt írja a chaszidizmus, hogy Isten egységének hangsúlyozása, azt jelenti, hogy valójában csak O egyedül létezik.

Hogy kell ezt érteni? Hiszen az egész Világ létezik!? Sőt maga a Tóra is erről tanúskodik mondván: “Isten teremtette az eget és a földet”!?

Igen, minden létezik, viszont mindennek a létezése Őtőle függ. Lényegében nincs semmi, ami létezhetne rajta kívül, hisz a világ folytonos létezése és fennállása kizárólag rajta múlik. Akkor mi az igazi létezés? Csupán Isten létezése az, rajta kívül nincs igazi létezés. Valójában minden csak azért létezik, mert Isten minden pillanatban élteti.

Itt érdemes hangsúlyozni azt is, hogy ha azt mondjuk minden Istentől függ, akkor ez azt jelenti, hogy valóban minden, beleértve a Sátánt is. Miért térek ki erre? Mert más vallásokban van egy olyan elmélet, miszerint a Sátán mint Isten ellensége létezik, és Isten nem képes uralkodni fölötte. Ez viszont nem lehetséges, hiszen hogyan lehet valami Isten teremtménye, akit Isten minden pillanatban tovább éltet és mégsem képes uralkodni felette?

A Zohár (II: 163a.) szerint, a Sátánnak is, mint minden más teremtménynek, megvan a saját isteni küldetése, mégpedig az, hogy próbára tegye az embert Isten akaratával szemben. Ám valójában ő örül a leginkább, ha valaki nem enged a csábításának és Isten akarata szerint él. Ez ahhoz hasonlít, mint amikor egy király próbára akarja tenni fia lelki erejét, és felbérel egy utcalányt, hogy az próbálja meg bűnre csábítani az ifjú herceget. Egyértelmű, hogy a cél az, hogy a herceg kiállja a próbát. A király is csak akkor fogja igazán megjutalmazni az utcalányt ha küldetése kudarcba fullad. A nő tehát egyfelől megpróbálja teljesíteni a rá kitűzött küldetést, de szíve mélyen mégis abban reménykedik, hogy terve nem fog sikerülni. Hasonló a Sátán küldetése is, amelyet mint egy szabad akarattal nem rendelkező angyal, nem is lenne képes megmásítani.

A fenti gondolatokhoz hozzászólásokát és észrevételeket szívesen látunk postán és e-mail-en: oberlander@zsido.com

gém van? Ez igaz, de Isten azt akarja, hogy az ember közeledjen hozzá és kérjen.

Ha Isten mindenható és azt szeretné, hogy a Világban az O törvényei szerint éljünk, akkor miért nem teszi ezt egy kicsit hatékonyabban, miért olyan a Világ amilyen?

A kérdés helyes és jogos is. A Berdicsevi híres chászid rabbi, arról is nevezetes volt, hogy ő volt mindig a zsidó nép védőügyvédje az Örökkévaló előtt. Egyszer azt mondta: ״Isten, rosszul csináltad a Világot. Van egy Résit Chochmá című könyv, melyben részletesen le van írva, milyen büntetés jár a halál után, az egyes bűnök elkövetéséért. Ha az ember ezt elolvassa, minden bizonnyal megtér és nem követ el újabb bűnöket. A baj csak az, hogy a büntetések egy kis könyvben vannak, míg a világi hívságok kint vannak az utcán és nem kell kutatnunk utánunk. Ha fordítva alkottad volna, sokkal jobb lenne. Kint a Világban lássuk Istent és az O akaratát, és egy kiesi könyvben apró betűkkel legyenek leírva, hogy milyen fajta bűnöket követhetünk el...”

Igaz, hogy így sokkal könnyebb lenne, de akkor nem lenne értelme az egésznek, hiszen akkor olyanok lennénk, mint a robotok. Be lennénk programozva arra, hogy az Örökkévaló akaratát tegyük, ám az egész teremtésnek az a lényege, hogy mi az, amit Isten velünk tud elérni és nem az angyalokkal. Az angyalok robotok, úgy lettek teremtve, hogy Isten akaratát teljesítsék, ők nem képesek másra. Isten azonban azt akarta elérni, hogy egy olyan teremtményben is, akinek szabad akaratot adott, a szellem és a lélek legyen erősebb testi vágyainál. Isten azt akarja, hogy ne menjünk a vágyaink után - ami pedig sokkal könnyebb - hanem az Ő törvényei szerint éljünk. Ezért olyan a Világ, amilyen. Azért, hogy választhassunk és azért, hogy ezzel a lehetőséggel Istent és az Ő törvényeit válasszuk.

Hogy kell érteni a Smát, a Halljad Izraelt?

A zsidóság legszentebb mondata a: Smá Jiszráel Hásém Elokénu Hásém Echád (5Mózes 6:4.). Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló Egy. Első ránézésre itt arról teszünk tanúbizonyságot, hogy csak

an megismétli magát, azon már egyáltalán nem csodálkozunk. De úgy, ahogy a ritka csodát valaki okozza, az állandó csodát is valakinek okoznia kell.

Ha pedig valaki csak az egyszeri nagy csodákat akarja meglátni, olyat is találhat, hiszen minden ember életében történnek kisebb-nagyobb csodák, amikben megnyilvánul számára Isten. Apukám szokta mondani, hogyha a Holocaust előtt nem lett volna hívő ember akkor a Holocaust után biztos az lett volna, mert az, hogy ő túlélte, míg barátai és ismerősei nem, ennél nagyobb csoda számára nem kell, nem beszélve a részletekről, hogy milyen csodák folytán tudott megmenekülni. Mindig mondja, hogy nála a Holocaüst megerősítette a Hitet. (Ha az embér hisz Istenben ez nem jelenti azt, hogy érti is Istent, ezért természetesen neki sincs válasza arra, hogy barátai és rokonai közül oly sokan miért nem élték túl a háborút, de látja, hogy mindenképpen irányítja valaki a dolgokat.)

Azt szokták mondani, hogy az Örökkévaló állandó, tehát Ő nem változik, hogy lehet akkor az, hogy mégis meggondolhatja magát, ahogy a Bibliában többször is olvashatjuk, pl. el akarja pusztitani a zsidó népet aztán mégsem, vagy haragra gerjed máskor pedig boldog?

Az állandóságot úgy kell érteni, hogy mivel Ő a teremtő, ezért időn és téren kívül létezik. Maga a változás csupán a fizikai világban van jelen, ott ahol tér és idő létezik. Az, hogy Isten állandó, a háláchában is szerepel (Sulchán Aruch, Orách Chájim 1:1.). Mikor az ember kimondja Isten nevét (HVJH) akkor arra kell gondolnia, hogy az Isten hájá, hove vejihje vagyis volt, van és lesz egyszerre. Ami azt jelenti, hogy Isten az idő fölött van. Mégis változik?

Isten lényegében mindig “alkalmazkodik” az adott helyzethez: ha az emberek rosszak, akkor Isten büntet, ha pedig az emberek megtérnek, akkor megbocsát, ha az emberek hozzá fordúlnak és kérnek akkor ad nekik, ha nem kérnek, nem ad. Isten úgy döntött, hogy “alkalmazkodik” a Világhoz és a teremtményeihez. Ez nem jelenti azt, hogy ne tudná előre lépéseinket, csupán a visszacsatolásra vár, arra, hogy mi, teremtmények, tegyük meg a lépéseket. Valójában az imának is ez a lényege. Az ember azt mondhatná: minek kell kérni, ha az Isten úgyis tudja, hogy mi az, amire nekem szüksé-8