Egység, 2001 (43-46. szám)

2001-10-01 / 46. szám

Fújjuk együtt a sáfárt! Elül havának áhítatos atmoszférájában, a Szlichot hangulatában, a zsidó ember készülődik a nagy elszámolásra, a Ros Hásáná־i számvetésre, amikor a Világ Ura előtt kell számot adnia tetteiért. Mit tett, hogyan viselkedett, eleget tett-e zsidó kötelezettségeinek, megőrizte-e a zsidó azonosság alapvető elemeit? Sokszor a megfelelő számvetés után sem tudjuk a megfelelő választ megad­­ni, de nem ritkán joggal mondhatjuk, hogy ״Ribono sei olám” - ״Világ Ura, nem tehetek róla". Ne hibáztass engem, Istenem, mond­­hatja a pesti zsidó, mivel oly korban él­­tem én, amikor nem kaptam zsidó ne­­velést, szüleim eltagadták előlem még a puszta tényt is, hogy Ábrahám népéhez tartozom, nem tanítottak meg héberül olvasni, templomba nem jártunk, kósert enni nem volt lehetőségünk - hát tehe­­tek én valamiről? Most 30-40-50 éves fejjel kezdjek neki; tanuljak meg sáfárt fújni? * * * Mit akarhat akkor a jó Isten a szegény magyar zsidótól? Csak egyet akarhat: Aki nem tud aktív lépéseket tenni zsidósága ügyében, legalább segítse azokat a keveseket, akik próbálnak tenni valamit ez ügyben. Nem muszáj, hogy megtanuljunk sáfárt fújni Ros Hásánára, de segítsük azokat, akik éjt nappallá téve próbálják Magyarorszá­­gon a zsidóság elkallódását megakadá­­lyozni. Segítse azokat akik zsidó óvodát, is­­kólát és jesivát csinálnak a semmiből; akik imakönyveket, Máchzorokat adnak ki, hogy legyen miből imádkoznia annak, aki tétova lépteket tesz a zsidóság felé veze­­tő, ahhoz visszavezető úton. Másszóval segítsünk önmagunkon, hogy együtt kö­­zös erővel tudjuk fenntartani a még pis­­lákoló lámpást, és biztosíthassuk a magyar zsidóság jövőjét, hogy ״Dávid lámpása ne aludjon ki”. Oberländer Báruch Itt is köszönetét mondunk azoknak, akik adományaikkal támogattak bennünket. Néhányan, akik hozzájárultak nevük köz­­zétételéhez: Karádi Gábor 30 000 Dr. Roth András 20 000 Szekeres Róbert 20 000 Vné, Dános Ákos 20 000 Herskovits Gyula 20 000 Alapítványunk számlaszáma: Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány, 10300002-20329172-70073285. A befizetett adományok adómentesek. Egység JesiVAkáció 2001 - Egy kellemes meglepetés Hogy Jesivába járjak, arra körülbelül annyi esélyem volt születésem­­tői fogva, mint Barbra Streisandnak, aki ugyanezzel a problémával küzdött a Yentl című filmben. O egy másik megoldást választott, bár lehet, hogy egyszerűen nem volt még föltalálva a JesiVAkáció intéz­­ménye. (Ha lett volna, az nagyban leegyszerűsíti a film cselekményét.) Az enyémről persze belátom, hogy kevésbé merész és fantáziadús vál­­lalkozás volt. között volt Chászid filozófia, Talmud­­tanulmányozás, Héber olvasás, Maimonidész magyarázatai, A zsidóság mindennapjai - természetesen mind­­egyikből csak néhány csepp. De azok­­ban a tenger. A későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése végett úgy gondoltam, a be­­iratkozáskor még egyszer felhívom a szervezők figyelmét a Jesiva jellege, és a nemem között feszülő ellentmondás­­ra, de készségesen megnyugtattak, Az iskola nem ért véget az órák végén: a tanárok szívesen fogadták a javaslatokat, véleményeket, sőt még a kritikát is; ezeket akár ebéd vagy vacso­­ra közben lehetett megvitatni - termé­­szetesen kóser ételek mellett. (Finom­­ságuk a programnak helyet adó Gán Menáchem óvoda szakácsnőjét dicsé­­ri.) Ezen kívül a programba beletarto­­zott a gyertyagyújtás és a szombat fo­­gadása is a Vasvári Pál utcai zsinagó­­gában, ami sokunknak külön élményt jelentett. Az iskola szívesen látta a ״haladó­­kát” is, ugyanis, mint kiderült, a JesiVAkáció évente ismétlődik, de té­­máiban mindig megújul. Ezt fogja ten­­ni jövőre is, 5762-ben. tér A kurzus anyagának kinyomtatott tananya­­ga megrendelésre kapható a kiadónál 2 000 Forintért. Ebben olyan anyagok fog­­laltatnak, amelyek a mai napig magyar nyelven nem jelentek meg. hogy JesiVAkációról van szó, ami ugye merőben más alapszabályokkal bír, mint egy hagyományos Jesiva. Semmi nem állhatott az utamba. A két hetes nyári iskola elsősorban olya­­nők számára volt meghirdetve, akik a zsidóság alapjaival szerettek volna megismerkedni, akik tehát ezt nem hozták természetes módon magukkal otthonról. Úgy éreztem, ennek a kité­­telnek teljes mértékben megfelelek - nem csak a már meglévő tudásom ki­­egészítéséről volt szó. Kellemes meglepetés volt, hogy ezt nem is kellett titkolni, szabadon lehe­­tett bármit nem tudni. A fontos az volt, hogy megkérdezd. Illetve, hogy kér­­dezz - akármiről. Az előadásokon és szemináriumokon kívül volt is egy olyan óra, ami éppen e célból volt fenntartva: Kérdezd a rabbit! Ugyan­­ez a felfogás jellemezte magukat az órákat is, amelyek gyakran a kérdve kifejtés módszerével a szabad gondol­­kodás szellemében folytak. A tárgyak 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom