Egység, 2001 (43-46. szám)
2001-03-01 / 44. szám
Internet 3000 évvel ezelőtt, avagy modernek vagyunk-e ma? Németh Zoltán beszélget Oberländer Báruch rabbival hogy olyan ״egyszerű” testrészeink is vannak, mint a kezünk vagy a lábunk, miért nem csak csupa agyból és szívbői áll az ember, hiszen ezek a legfontosabb szerveink? És természetesen ugyanezt a kérdést fel lehet tenni a zsidóságon belül is: miért nem csak rabbikból és tudósokból áll a zsidó nép? Ha a testünket nézzük, nyilvánvaló, hogy nem tudnánk élni, ha csak agyból és szívből állnánk. Ahhoz, hogy egészségesek legyünk szükségünk van egészséges kézre, lábra, sőt még lábujjakra is. Mindezen testrészek összességéből alakul ki egy egészséges embér. Vajon a világ tudna létezni, ha csak tudósokból és feltalálókból állna? Igaz, hogy egy pék nem fog Nobel-díjat kapni, de ő is nagyon fontos része a társadalomnak. A Midrás szerint, az Örökkévaló úgy teremtette a világot, hogy a benne lévő emberek mind egymásra legyenek utalva és harmonikus együttműködésük tartsa fenn az emberi társadalmat. Mindnyájunknak szüksége van pékre, hogy enni tudjunk, de a péknek is szüksége van a szabóra, hogy ruhája legyen, a szabónak is szűksége van a cipészre, stb. Ez a válasz a fenti kérdésre is: A világban zsidóra és nemzsidóra egyaránt szükség van, ám feladataik éltérőek. Hivatkozhatunk a Talmudra is CÁuodá Záró 2b.): Isten minden népnek felajánlotta a Tórát, akik azonban nem fogadták el azt. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a zsidó felfogás szerint, a nemzsidók nem jutnak automatikusan a pokolra. Az a nemzsidó, aki megtartja a hét Noachita micvát, tökéletes embernek számít. Ezek a parancsolatok - rövidítve: Alef-bét-gimel-dálet és a három főbűntől való tartózkodás - a következők: Alef (Ever min hácháj): nem lehét élő állatból kivenni egy részt, hogy megegyük azt, Bét (Birkát Hásém): Istent nem szabad átkozni, Gimeí (Gezel): nem szabad lopni. Dáled (Dinim): jogrendszert kell felállítani, és a megtiltott három fő bűn: a bálványimádás, a gyilkolás és a házasságtörés. Maimonidész (A királyok töménye 8:11.) azokat a nemzsidókat, akik a fenti micvákat megtartják, úgy nevezi: ״Chászidé umot háolám - A világ jámborai” és úgy tartja, hogy részük lesz az Olám Habéban, az Eljövendő világban. (Innen kölcsönözte ezt a címet a Jád Vásém azon emberek kitüntetésre, akik zsidókat mentettek a Holocaust idején.) Tehát szó sincs arról, hogy Isten Minél több micvát teszünk, minél több tárgyat használunk fel a parancsolatok végrehajtásához, annál inkább tudjuk mind magunkat, mind a világot Isten lakhelyévé alakítani. Jó példa erre a mezuzá. Vesszük az egyszerű állatbőrt, feldolgozzuk pergamennek, majd ráírunk két bibliai szakaszt (5Mózes 6:4-9., 11:13-21.) és feltesszük az ajtóra. Ezzel az állatbőrből készült szent mezuzával megszenteltük az egész szóbát, vagyis nyilvánvalóvá tettük Isten jelenlétét. Ezáltal, mi egyszerű emberek is Isten segítőtársai lehetünk, ami úgy vélem, a legnagyobb megtiszteltetés. Mindezekből egy másik dolog is következik. Nincs olyan helyzet, melyben bárki azt mondhatná: Ilyen körülmények között nem lehet a micvákat megtartani. Ha Isten azért teremtette a világot, hogy megtartsuk a Tóra törvényeit, akkor természetes, hogy az Őáltala biztosított körülmények ezt lehetővé is teszik. (Még az is isteni parancsolat, hogy életveszély esetén az élet fontosabbá válik mindennél.) Isten nem csak útmutatást, hanem szellemi erőt is ad nekünk ahhoz, hogy a micvákat megtarthassuk. Egy szép chászid mondás így szól: Minden parancsolat egyben egy ígéret is Istentől. ״Lo tignov - Ne lopj!“ Egyben azt is jelenti: ígérem neked, hogy soha nem kell lopnod. ״Tartsd meg a szombatot!“ Én ígérem neked, gondoskodni fogok arról, hogy megtarthasd. Miért tesz Isten különbséget zsidók és nem zsidók között, miért vonatkozik ránk 613 törvény, a nemzsidókra pedig csak 7? Ugyanígy feltehetnéd azt a kérdést is: miért teremtette Isten a világot úgy, hogy vannak tudósok és egyszerű emberek? Nem mindenki orvos vagy ügyvéd, a társadalomnak szüksége van szabókra, asztalosokra és más szakmákra is. Egy másik kérdés is felmerül: miért teremtett minket Isten úgy, Miért teremtette Isten a világot? Erre a kérdésre nem kell kitalálnunk a választ, Isten ugyanis nem néma! Nemcsak megteremtette a világot, hanem azt is elmondta, hogy mi a terve a vele. Ezt írta le Tórájában, a Bibliában. Ez ahhoz az esethez hasonlít, mint amikor veszünk egy mosógépet és kapunk hozzá egy használati utasítást, ugyanígy adott Isten is a világhoz egy használati utasítást. Nézzük meg, mit ír a Tóra a világ teremtésének céljáról! A Tóra legelső mondata így szól: ״Börésit báró Elokim... Ha megnézzük a tórái szőveget, rögtön feltűnhet, hogy az első betű (a bét betű) nagyobb, mint az összes többi. Rási úgy magyarázza, hogy a börésit - aminek általában a fordítása: ״kezdetben” - összetett szóként is értelmezhető, ahol a bét az első szó. így a szöveg bét-résit - vagyis: ״két kezdet” miatt teremtette Isten a világot. Melyik ez a két résit? Rási a Midrást idézi, mely így szól: A Tóra miatt, és a zsidó nép miatt, melyeket résií-nek nevez a Biblia (Prédikátor 8:22., Jeremiás 2:3.). Vagyis azért teremtette Isten a világot, hogy legyen egy hely, ahol tartani lehet a Tórát. Ezt a feladatot Isten a Sinai hegyen a zsidóknak adta, de a nemzsidóknak is be. kell tartaniuk a Tórában szereplő, rájuk vonatkozó hét törvényt. Ez a világ teremtésének célja. A következő Midrás idézet is hasonló gondolatot fejez ki: ״Nitáve HáKádos Báruch-Hu lijot lo dirá betáchtonim - Istennek az volt a vágya, hogy legyen egy lakhelye ebben az alsó világban is“ (Bámidbár rábá 13:6., Tánjá 36. fej.). Nekünk pedig az a feladatunk, hogy felépítsük ezt Neki. A Föld azért minősül szellemileg alacsonyabb szintű világnak, mert itt nem nyilvánvaló Isten létezése, az embér akár tagadhatja is. Isten lakhelyét pedig úgy építhetjük, hogy megszenteljük fizikai környezetünket, parancsolatai megtartásával. 6
