Egység, 2000 (41-42. szám)

2000-06-01 / Nyári különszám

A kőtábla sincs ingyen... Tudjuk jól, a zsidók nem üres kéz­­zel távoztak Micrájimból, magukkal vitték a “kölcsönkért” egyiptomi ja­­vakat, munkájuk válságaként, ara­­nyat, ezüstöt minden mennyiség­­ben. Ráadásképpen a Színáj hegy lábánál még a Tórát is megkapták - ingyen. A legnagyobb kincs ke­­rült a birtokunkba mégsem kért az Isten tőlünk egy fél sekelt sem, csu­­pán annyit: tartsuk nagy becsben és őrizzük törvényeit. A Tóra, gondolhatnánk, így nem kerül semmibe. A valóságban azonban ez nem így működik. Bi­­zony, még ha az "alapanyag” in­­gyen is áll rendelkezésre, az "épít­­kezés” tetemes költséggel jár. Az ősi tudást, szellemiséget, és hagyomé­­nyokat valahogy tovább kell adni a fiatalabbaknak, és a nálunk kevés­­bé tájékozottabbaknak. Ehhez pe­­dig szükség van bölcsődére, óvodá­­ra, iskolára és jesivára, könyvek, fo­­lyóiratok rendezvények tömkelegé­­re, ezekhez pedig segítő adomá­­nyok sokaságára, hiszen az igény hatalmas, forrásaink pedig szűkö­­sek. Ezért kérjük tehát minden 01- vasónkat, hogy a zsidó egység szel­­lemében nyújtsanak a nagy és re­­ményteli munkához segítő kezet. Járjanak minél többen az elődök út­­ján, akik elsődleges kötelességük­­nek tekintették a cédákét, az ada­­kozást, különösen, ha azzal a zsidó nevelést segítették elő. így válhatna a csak most búcsú­­zott Tóra adás ünnepe egyben a Tóra elfogadásának és továbbadá­­sának ünnepévé is, és csak így le­­hetünk biztosak abban, hogy a zsi­­dó nép ránk bízott, magyar ága újból kizöldül és virágot terem. Oberländer Baruch Itt is köszönetét mondunk mind­­azoknak, akik adományaikkal tá­­mogattak bennünket. Néhányan azok közül, akik nagyobb összeg­­gél segítették munkánkat: Keller Berta, Salgótarján 10 000 Nagy Dezső, Debrecen 10 000 Radó Sándorné 10 000 * Alapítványunk számlaszáma, ahová test­­véri segítségét átutaltathatja: Chábád Luba­­vies Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány, 10300002-20329172-70073285. A befi­­zetett adományok adómentesek. Brit miiá sorozat a városban Az utóbbi időben számos újszülött, illetve idősebb fiú lépett Ábrahám Szövetsé­­gébé és kapott zsidó nevet. A sort Oberländer Báruch rabbi és felesége Batsheva nyitották meg Eliezer nevű fiukkal. A mohéi teendőit Jehosuá Raskin rabbi látta eí. Grisztel András és Goldmann Zsuzsa gyermeke körülmetélése március 29- én történt, a fiú a Jonátán Simson Eljákim nevet kapta. Mohéiként a londoni Israel (Brudy) Stern tevékenykedett. Róna Aser és Varró Eszter fia Eíerczog László mohéi közremú­­ködösével került szövetsé­­günkbe, és a Mátitjáhu Nótán nevet kapta. A nap folyamán még két, idősebb fiú vállalkozott a körülmetélésre, egyikük a Bét Menáchem lubavicsi iskola tanulója. A MAZSI­­HISZ elnöke, Tordai Pé­­tér unokahúgának, Zeif Noéminak és férje Ha­­/ász Gábornak kisfia Rab­­bi Shaul Fellman jeruzsá­­lemi mohéi segítségével lépett be a Szövetségbe és a Smuél Árjé nevet kap­­ta. Dr. Holtai Tamás a BME tanára és felesége Dr. Bakos Márta szintén a Chábád Lubavics Egye­­sülét segítségét kérték a brisz lebonyolításához, fiuknak a Dániél héber nevet adták. A mohéi Chaim Rubin rabbi volt. Oberländer Eliezer körülmetélési szertartása munikációs technológia olyan eszköz, mely alkalmazható, mi több alkalma­­zandó a jó célok elérése érdekében. A lubavicsi tanítás mindig is erősen anti-elitista és kifelé tárulkozó színezet­­tel bírt. Már a mozgalom alapítója, Snéur Zálmán rabbi is arra törekedett, hogy akár a zsidóság misztikus dimen­­ziói is elérhetők legyenek az átlag-zsi­­dó számára. A lubavicsiak többsége szerint ez jóval alkalmasabb mozgal­­műk lényegének megragadására, mint szervezetük felépítési részletei, és eb­­ben igazuk van. Bizton mondhatjuk ugyanakkor, hogy a tanítás a legjobban annak megélésében kerül kifejezésre - ez esetben azon ezreken keresztül, akik életre szólóan elkötelezik magukat amellett, hogy olyan zsidókat szolgál­­janak, akik nem a mozgalmukhoz tar­­toznak, sokszor akár elszigetelt, isme­­rétién helyeken is. Peter Steinfels Folytatás a 2. oldalról- Igen nagy befolyással bírnak a zsidók széles tömegeire, különösen a zsidó infrastruktúrát nélkülöző, illetve a zsidó vallási és kulturális centrumok­­tói távol eső helyeken - nyilatkozta a zsidó történelem professzora, a Jewish Theological Seminary igazgatója, a szintén nem lubavicsi Jack Werthei­­mer. - Számos esetben biztosították a zsidó hitélet alapvető feltételeit, az ok­­tatástól a kóser ételekig. A verseny ugyanakkor serkentőleg hathat más zsidó mozgalmakra is, akik a lubavicsi példát követve próbálják elérni a sze­­mélyes és gondoskodó jelenlét e szint­­jét - tette még hozzá Wertheimer. Mindezek mögött természetesen a kezdetektől ott rejtőzik a rebbe és a Chábád chászid hagyomány egészének szellemi víziója, miszerint a teremtés minden elemét átszövi az isteni esszen­­cia, következésképp a modern kom-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom