Egység, 1999 (37-40. szám)

1999-11-01 / 40. szám

GUT SÁBESZ 1996. december 13. A REBBE SZAVA Rabbi Menachem Schneerson Az idősek Olyan társadalomban élünk, amelyben az ember érté­­két gyakran testi erejével mérik. Ez a tény számos idős emberben a fölöslegesség érzetét kelti, ami viszont hozzájárul a depresszióba süppedéshez. A Tóra szem­­!életmódja, amely előbbre helyezi a bölcsességet a tes­­ti erőnél, nagy becsben tartja az időseket. A kor és a tapasztalat révén az ember bölcsességre tesz szert. Jól­­lehet a korosodó ember testi ereje általában csökken, értelme azonban gazdagodik. Épp ezért az idős ember­­nek foglalkoztatnia és hasznosítania kell elmebeli ké­­pességeit, s ilyenformán gyarapítania kell lelkét. Kife­­jezetten e célból javaslom: létesítsünk speciális tanin­­tézményeket idősek számára. Hogy? Hogy nem? Eskü! Gyakori, hogy a köznyelv­­ben vagy a szlengben kü­­lönféle esküformulákat használunk (״esküszöm”, ״az életemre”, ״isten bi­­zony!” stb.). A háláchá szerint ezek minden tekin­­tetben eskünek számíta­­nak, az ennek megfelelő következményekkel. A Talmud azt mondja: ״ne kezdj el esküdözni, mert a végén rendszere­­sen meg fogod szegni es­­küidet”. A fölösleges és a hamis eskü súlyos bűnnek számít, melynek büntetése esetenként kollektív is le­­hét. Még szükség esetén sem helyes esküt tenni. A idők folyamán szokássá vált, hogy a zsidók egyál­­talán nem tesznek esküt, még akkor sem, ha emiatt nagy anyagi veszteség éri őket. Izraelben és a nyuga­­ti államokban ez teljesen elfogadott (pl. a hadsereg­­ben, a bíróságokon). Ilyen­­kor a zsidók eskü helyett ún. nyilatkozatot tesznek. J.D. Várjuk a zsidó élettel, a háláchával kapcsolatos kérdéseiket. tanak a kényszer hatására ki­­tért Falasmorák zsidóknak, il­­letve mit kell tenniük, hogy visszatérjenek a zsidóságba. Az amerikai Joint Addis-Abebá­­ban átmeneti tábort létesített, melyben évek óta folyik a Falasmorák ״átnevelése” illet­­ve visszatérítése a zsidóságba. Múlt héten érkezett az első csoport, amit Náhária mellett telepítettek le. Mostantól kezdve havi 120 főnyi csoportokban jönnek majd és jólértesült körök sze­­rint sok ezer emberről van szó. Izraelben jelenleg 65 ezer éti­­óp (Falasa) zsidó él. Vichy-i népszámlálás Előkerültek azok az iratok, amelyek a nácibarát vichy-i kormány által 1940 és 1944 között folytatott népszámlálás adatait tartalmazzák és ame­­lyek a mintegy 76 000 francia zsidó későbbi sorsát meghatá­­rozták (letartóztatás és depor­­tálás a haláltáborokba). Jelenleg vita folyik arról, hogy a többszáz iratot és do­­kumentumot a jövőben hol tárolják. A különböző zsidó csopor­­tok azt szeretnék elérni, hogy az iratokat ne a Nemzeti Le­­véltárban helyezzék el, ahol csak korlátozottan lehetne ta­­nulmányozni őket, hanem hogy kerüljenek az Újkori Zsi­­dó Dokumentációs Központ­­ba, amely a párizsi zsidó már­­tírok emlékhelyén áll. ányzik a francia nyelvű címke, ám nagylelkűen hajlandóak kivonni ezeket a törvény hatá­­lya alól a peszáchi szédert megelőző negyven napon, il­­letve az ünnepet követő húsz napon. ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ (folytatás az 1. oldalról) Jönnek a Falasmorák: Keresztény alijá Izraelbe A héten megindult új nagy alija (bevándorlási) hullám során, ezúttal nagyszámú keresztény bevándorló érkezik Izraelbe ־ Etiópiából. Ezek az ún. Falasmorák - az etióp zsidók távoli rokonai - aki egy-két nemzedékkel ez­­előtt kikeresztelkedtek, egy­­részt kényszer hatása alatt, másrészt pedig bizonyos anya­­gi előnyök reményében. Ami­­kor - évekkel ezelőtt - a ״Mó­­zes-akció” során, Izrael kimen­­tette a forrongó és a kommu­­nista rendszer alól éppen fel­­szabaduló etióp zsidókat, a falasákat - a keresztények ott maradtak, mivel egyrészt Izra­­el nem ismerte el zsidóságu­­kát, másrészt az új etióp re­­zsim sem engedte ki őket, mi­­vei ők nem zsidók. Azóta folyik Izraelben - mivel majdnem minden Fala­­sának van egy Falasmora ro­­kona - a családegyesítési kam­­pány és ezzel egyidejűleg a háláchikus vita különböző rab­­bik között, mennyiben számi­területén dolgozó munkások négyszáz darab, felbecsülhetet­­len értékű aranypénzre búk­­kantak a földben. Hans Schaidinger, a dél­­németországi Regensburg pol­­gármestere szerint a pénz az 1519-ben elpusztított gettó valamelyik gazdag lakójáé le­­hetett. A regensburgi zsidó közös­­iég azt szeretné, hogy a terű­­etet nyilvánítsák kulturális emlékhellyé, a város vezetése azonban arra az álláspontra aelyezkedett, hogy megfelelő anyagi források hiányában erre nem lát lehetőséget. A elenlegi tervek szerint a szó­­aan forgó területen transzfor­­nátor létesülne. Nyelvőrök Québec nyelvrendőrei ismét alyan kereskedők után nyo­­noznak, akik semmibe veszik 1 kanadai tartomány a francia ayelv elsőbbségére vonatkozó Örvényét. A Francia Nyelv Hivatala ossz szemmel nézi a New Yorkból importált kóser élei­­niszereket, mivel azokról hi-Talmudi Fogalmak Bráchá mééjn sálos - הכרב ןיעמ שלש Szó szerint: az áldás, mely olyan [azaz összefoglalja], mint a három [áldás]. Az az áldás, melyet (kenyér kivételével) olyan étel vagy ital fogyasztása után mondunk, amely az Erec Izraelben honos, különösen kedvelt hét gyümölcs va­­lamelyikéből készült (lásd 5Mózes 8:8.). Azért kapta ezt az elnevezést, mert tartalmazza az étkezések után szokásos három asztali áldás rövidített változatát (lásd Bráchot, 6. fejezet.) Gízbár - רבזג Kincstárnok. A letéteményesek (Amárchál) alá rendelt és a jeruzsálemi Templomban fontos pénzügyi feladatokkal megbízott tisztségviselők. A kincstárnokoknak legalább hárman kellett lenniük (más vélemények szerint, tizenhár­­man voltak), és felelősséggel tartoztak a Templomnak szén­­telt tárgyakért. Ők döntötték el, melyik tárgyat használják a Templomban, vagy melyiket kell eladni; a befolyt össze­­get a Templom szükségleteinek fedezésére használták fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom