Egység, 1999 (37-40. szám)
1999-05-01 / 38. szám
Hegedűs Géza Egy nagysikerű vallásos mesekönyv felszólít, hogy mondja el a közös étkezés vallási jelentőségét. Ez a mesélő hangja ellenére egyértelműén vallásos szöveg, talán még azt is mondhatjuk, hogy imádság, a legtöbbet ismételt szövegek egyike, mondották már ״vallásos bestseller”nek is: A zsidó élet és életforma a Tórában gyökeredzik. A Tóra tekercsei pedig Mózes öt könyvének felolvasásra szánt másolatai. Lényegében ennek előolvasmánya a Hagadá. Olvasásra és felolvasásra való elbeszélő szöveg. Akinek fontos és érdékés a zsidó vallásos gondolkozás, leghelyesebb, ha a Hagadá mindig szórakoztató olvasásával kezdi. Ez a kiadás, amelyet kezében tart az olvasó, képzőművészeti remekmű. A képek, a szedésformák, a betűalakzatok, a papír rendkívüli finomsága önmagukban is emelkedetté teszik az elmélyült olvasást. A könyv úgy legyen mindennapi olvasmány, hogy minden kifejezése maradandó élményt nyújtson az olvasónak. Az őrködés éjszakája - Peszáchi Hágadá, Magyar Könyvklub - Chábád Lubavics Egyesület; LIII+151 oldal, 3950 Ft (Könyvhét) Ilyen is van: szórakoztató, nemegyszer mulatságos imakönyv. Magyaros héberséggel: Pészachi Hagadá. - ״Pészach” a zsidó vallás húsvétja. Ennek előestéje a ״széder”, amikor gazdag lakomával, kényelmesen karosszékben ülve kell emlékezetünkbe vésni, hogy a most következő éjszaka minden más éjszakától különbözik. Héberül is közmondássá vált előesti imádságának kezdete. Az is hébérül idézi, aki nem is tud héberül: ״Manistanó halajló házé?” vagyis: ״Miben különbözik ez az éjszaka a többi éjszakától?” Ez a magyarosan ״Hagadá”-nak mondott olvasmányos hangvételű imakönyv erre a kérdésre ad elbeszélő hangú választ. Az évezredek örökítette szöveg egyszerre szól fiúkhoz és apákhoz. A serdült - vagyis 13 évesnél idősebb - ifjakat felvilágosítja, hogy miről is kérdezősködjenek az ünnep beálltakor, és az apákat, hogy mit válaszoljanak az ünnépi estebéd megkezdésekor. És hogyan válaszoljanak. Az egész Hagadá annak a példázata, hogy a legkomolyabb témákról hogyan lehet mesélgetve, szinte szórakoztató hangon beszélni. Az egész vallásos szöveg egy világi tevékenység, egy közös vacsora jelképes értelmezése. így minden fogás egy vallási élmény jelképes gyakorlatát jelenti. Ez minden esztendőben a húsvét előestéjén tartott családi vacsorákon ismétlődik nemzedékről nemzedékre. Az elbeszélő próza - könnyed mesélgetéstől komoly hangvételű krónikamondásig - valamennyi műfaj árnyalatában lehet adomázóan derűs és oktató hangvétellel komoly. A Hagadá elejétől végig példázatok sorozata a legkülönbözőbb hangárnyalatra. A Hagadá olvasása vagy felolvasása, vagy akár idézgetése, egy pillanatig sem térhet el a mesélgető jellegtől. Az olyan népmeséi jellegű történet, mint a ״Gödölye” története, amelyet ״apám vett két garasért”, meghatározza a hangvétel jellegét. De azt is mindig szem előtt kell tartani, hogy ezt az oktató mesének is felfogható szöveget este, vacsora folyamán mondja az a fiú, akit az asztalfőnél ülő apa felkér vagy egyenest kerül! (Na, gondoltam magamban, nekem soha ilyen sikerélmény többe ne kerüljön!) De ekkor a bácsi - akinek segítettem a fóliánst levenni - szintén közbeszólt. No de a héber részt Önnek kell bediktálnia, mert azt mi nem tudjuk elolvasni... Ezen ne múljon, mondtam, majd a körülményes művelet elvégzése után segítettem visszatenni a fóliánst eredeti helyére. A pecsét is odakerült ahová kellett, a papírt is megkaptam, no meg nyugtát a kifizetett 300, azaz háromszáz forintról. Mondtam ugyan, hogy nem kell, de hát rendnek muszáj lennie. * * * Ki tudná megmondani miért könnyezett Hegedűs Géza, amikor megtudta, sajnos túl későn, hogy ő tulajdonképpen Dov Ben Ábrahám? Ki tudja mi fordult meg a fejében, amikor rájött arra, hogy nem tévedésből volt náci koncentrációs táborban és nem mint ״magyar író” - hiába írt közel száz könyvet - hanem mint megvetett zsidó, mint ״bolygó Ahasvér”, akit kivetettek magukból azok, akiknek nyelvét jobban tudta náluk. Sajnos ez túl későn volt, élete utolsó éveiben, amikor úgy tűnt neki, hogy nincs visszaút. Nagy érdeklődéssel kísérte munkánkat, lelkesen írt könyveinkről (lásd utolsó cikkét, egy könyvismertetés ami a Könyvhét-ben jelent meg - s amiben Hágádánkról ír lelkesen). Reb Dov ben Ávrahám, nem tudom van-e aki Kádist mond utánad. Attól tartok, hogy nincs. Mi mondunk Kádist utánad, megőrizzük Jahrzeitodat. Ősi zsidó hagyomány tartja, hogy amikor egy zsidó ember a túlvilágra kerül, az első kérdés amit feltesz neki a szolgálattevő angyal; mi volt a neve, hogy hívták a földi élete során? Aki tudja, tovább, feljebb mehet. Aki nem... Reb Dov ben Ávrahám tudta zsidó nevét. Mióta tudta, büszkén mondta, még meg is könnyezte. ״Aki megsirat egy igaz embert, az Örökkévaló összegyűjti és elhelyezi a könnyeket kincstárában” (Sábát 105b.). Amikor ez megtelik - jön a Messiás. Táchlesz, vagyis a dolgok gyakorlati értelme. Nem szépirodalom és ha akarjátok - nem mese. Aki Pesten született 1950. előtt és tudni akarja zsidó nevét, valamint apja-anyja zsidó nevét, menjen be a Síp utcába, ahol szívesen Iátott vendég lesz. Saját szemmel láthatja a beírást de ha írásban akarja - 300 ' forintba kerül. Megéri. Naftali Kraus 7
