Egység, 1998 (32-36. szám)

1998-03-01 / 33. szám

S mondá az Isten: legyen kőolaj Egy lubavicsi chászid, ״civilben” geológus nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy a Biblia útmutatása alapján jusson el egy állítólagos szentföldi, sokmilliárd hordós olajlelőhelyhez. Csak drukkolhatunk neki. giáról? Luszkin egy lubavicsi rabbihoz for­­dúlt, aki azt felelte, Isten Tórája előbb volt, mint a világ, így nincs ezzel probléma. Geológusként Luszkin új igazságra búk­­kant: az ősi hegyek leírása olajat tételez fel, még a paleolitikus korból. Az észak­­afrikai és szír olaj legnagyobb része paleolitikus eredetű. A vers pedig pontos helymeghatározással szolgál: ״a területen, amelyet József fiai, Menásze és Efrájim kaptak Ros Háájin mellett.” Innét kezdve már kétség sem férhet hozzá, mivel fogja Luszkin eltölteni hátralevő éveit. Követte Joseph Gutnick, az ausztrál aranybánya-milliárdos példáját, s útmuta­­tásért írt az akkor még élő Schneerson rebbéhez Brooklynba. A rebbe kézírásos levelében gratulált a felfedezéshez, s to­­vábbi munkára serkentette. Az olajmező szélén jár Luszkin és családja egy éven belül alijázott Ausztráliából, Máálé Mikmásban, egy nyu­­gáti parti településen éltek lakókocsiban. Spóroltak, s Tuviá végül talált két befekte­­tőt Noga Ben-David jeruzsálemi üzletember és Smuél Becker ügyvéd személyében. Vállalták, hogy új olékat foglalkoztatnak, s Luszkin egy-egy exszovjet geofizikust, il­­letve geológust állított csatasorba. Ujragon­­dolták Izrael egész eddig ismert geológiáját, ami nagyon kellett, mert a szakma szem­­pontjából az ország a mai napig - fehér folt. Luszkin rámutat arra a tényre, hogy az eddig fúrt mintegy 400 kút mindegyike az új hegyek közelében van, azért is volt a hozamuk csekély vagy nulla. 1993-ban a nagy gazdasági fellendülés idején Luszkin cége, a Givát Olám - lásd Mózes ötödik Könyvét: ״Örökkévaló hegyek” - megkap­­ta a Ros Háájin melletti koncessziót, s megfúrta a Meged Kettőt. A kút kereske­­delmi mennyisséget ugyan nem termelt, az viszont bebizonyosodott, hogy több az olaj, mint más kutaknál, s ami előbukkant, kétségkívül paleolitikus eredetű. Luszkin azóta is a pénzt gyűjti a Meged Háromra, amit néhány kilométerrel arrébb fúrnának. ״Az olajmező szélén jártunk most először” - bizonygatja. Eddig több, mint félmillió dollár jött össze a Hármas­­ra, de ennek sokszorosa kell még. A kon­­cesszió pedig egy év múlva lejár. Az olajkutatás a legkockázatosabb üz­­letágak egyike, de Luszkinnak nincs két­­sége afelől, hogy koncessziója épp azon olajmedence délnyugati szélén fekszik, amely a szíriai Palmiráig nyúlik a föld méhében. Hordómilliárdokról van szó, ami ugyan nem nagy mennyiség a szaúdi, még érintetlen olajkincshez képest, ahhoz vi­­szont elég, hogy Izrael örökre maga mö­­gött hagyja gazdasági gondjait. Ha bejön az idea, Luszkin megvalósít­­ja régi vágyát mint gazdag ember: ״Jesivába megyek tanulni.” kerültek, ahol csupa Dél-Afrikából kíván­­dorolt zsidó élt, Tuviá itt kezdett érdeklőd­­ni a vallás iránt (Moszkvában világi életet élt, maximum Peszáchkor evett maceszt). Rási és a geológia Egy lubavicsi rabbinál kezdett tanulni. S tíz évvel ezelőtt - épp mikor élete első szukkáját állította fel - Mózes ötödik könyvének bizonyos versei (33:15.) ragad­­ták meg figyelmét. A szöveg, a József le­­származottjainak címzett áldás így szólt: ״az ősi magaslatoktól az örökkévaló hegyek kincseiig”. Rási egy kommentárjának fordítása szerint a legősibb hegyek teremtése meg­­előzte a többi, ״közönséges” hegy terem­tését. ״Márpedig ez geológiai tény - sző­­gézi le Luszkin - ha a hegyek egymáshoz kapcsolódnak, vagy párhuzamosak egy­­azon korúak. De ha különbség van köz­­tűk, akkor különböző eredetűek. Az ala­­csonyabb rétegek sok évvel öregebbek, vagyis olyan korúak, hogy olajtartalmúk valószínűsíthető.” A lubavicsi rebbe folytatásra bíztatta Luszkin mind gyorsabban magyarázza ked­­véne témáját, kezdve a fekete agyagpalá­­tói, az olaj forrásától, folytatva azzal, hogy a víznél könnyebb olaj miként vándorol át a porózus sziklákon olyan helyekre, ahol az áthatolhatatlan rétegek végül csapdá­­ba ejtik. A geológia tele van olyan koncepci­­ókkal, amelyek a régi és új képződmények viszonyát taglalják, de a 900 évvel ezelőtt élt Rásinak honnét volt fogalma a geoló­Luszkin úr 46 éves, szakálla jóval idősebb­­nek mutatja. Megjelenése nem annyira egy olajkutatóhoz illik, de ez nem csoda, mert Luszkin úr chászid. Két évtizede távozott Moszkvából, vaskos orosz akcentusát az­­óta sem vetette le. Meggyőződése, hogy Izraelben igenis megvan az, amiben nem egy arab ország dúskál: a kőolaj, a fekete arany, ami után az izraeli geológusok ides­­tova ötven év óta kutatnak - egyre re­­ménytelenebbül. Az olajvadászat olykor eredményesnek tűnt - de mindig kiderült, hogy csak mini­­mális mennyiségről van szó. Az olaj kísér­­teties bújócskát játszik Izraellel annak föld­­jén. S most Luszkin úr, a néhai Menáchem Mendel Schneerson, lubavicsi rebbe köve­­tője azt állítja: a küszöbén áll annak a fel­­fedezésnek, amely gyökeresen megváltoz­­tathatja az izraeli gazdaságot, társadalmat. Ennek érdekében a chászid nemcsak a geo­­lógiai szakkönyveket bújta - hanem a Te­­remtés könyvét is. A ״Kezdetben...” kezdetű, máig hát­­borzongató hatású műből - vallja meggyő­­ződéssel Luszkin - ugyanis az derül ki, hogy a Teremtő ellátta bőségesen a népének szánt földet kőolajjal. Az energiaügyi minisztérium az 1990- es évek elején adott Luszkin Givát Olám olajkutató cégének kizárólagos, de nem korlátlan idejű koncessziót a Tel-Avivtól északkeletre, Ros Háájinnál végzendő ku­­tatásokra. Luszkin azt állítja, hogy a Givát Olám első kútja, az 1993-ban fúrt Meged Kettes a bizonyság arra, hogy Izrael igenis része a közel-keleti nagy olajmedencének. Tuviá (akkor még Anatolij) Luszkin a matematika és a fizika szerelmese volt, de a moszkvai és a leningrádi egyetemekre származása miatt nem vették fel e szakok­­ra. Apja akkor azt javasolta, próbálkozzék a geofizikával, ״mert az legalább úgy hang­­zik, hogy fizika”. Ebből le is diplomázott Moszkvában 1975-ben, rá egy évre nagy szerencséje volt, mert - ki tudja miért - teljesen legálisan hagyták kivándorolni. Olaszországba ment, ott találkozott jővén­­dőbelijével, a szintén orosz-zsidó Nyinával s Kanadába költöztek. Két hétre rá már volt is állása Calgaryban a Shell Oilnál, ahol négy évet töltött a gyakorlati olajkutatás megtanulásával - azelőtt ugyanis csak el­­méleti szakember volt, igaz, annak első rangú. A következő állomás Indonézia volt, Luszkin Szumátra szigetén felügyelt egy nagy olajkutatási projektet. Innét Ausztrá­­liába küldték, mikor legidősebb gyermeke (ma hat van neki) elérte az iskolaköteles kort. Sidneyben véletlenül olyan negyedbe 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom