Egység, 1998 (32-36. szám)
1998-03-01 / 33. szám
Egység A közepesek könyve 10. ׳TP / m r Tanja -írta a Ljadi Snéur Zálmán rabbi. Naftali Kraus fordítása így beszéde fölösleges fecsegés] a nem tiltott, de üres beszéd büntetéseként köteles megtisztítani lelkét ״a parittya közepe” (Káf Hákelá) által (lásd az előző fejezetben). Azonban a tilos beszéd, a gúnyolódás és pletyka valamint a Tóra figyelmen kívül hagyása olyan ember esetében ciki képes Tórát tanulni - pokoli büntetést von maga után a Tóra elhanyagolása (bitül Torá) miatt kapott speciális büntetéseken túl. A világi tudományokkal való foglalkozás is a Tóra elhanyagolásának számít, sőt, megszentségteleníti az ember isteni leikének intellektus részét (Chábád) és beöltözteti azt evvel - hacsak ez [a világi tudományok elsajátítása] nem a megélhetésért történik, Istennek tetszőén, amikor is ez szent jelleget ölt (akár Rává esetében - Id. a 7. fejezetet). [Rabbi Menachem Mendel Schneerson, a Cemách Cedek néven ismert harmadik lubavicsi rebbe Rövidítések és meg jegyzések című könyve (Kicurim Vöheárot) alapján.] A Tánjá vagy ״A közepesek könyve” a chábád chaszidizmus klasszikus kézikönyve, ״bibliája”. A benne foglalt alapfogaimakra épül a chaszidizmus egész sor alapelve, ideológiája. Szerzője Snéur Zálmán rabbi, a chábád mozgalom megalapítója. Négy részből áll: Likuté Ámárim (Mondások gyűjteménye, vagy más néven ״A közepesek könyve”), Sáár Hájichud vöháemuná (A hit és az egyistenhit kapuja), Igeret Hátsuvá (A megtérés dekrétuma) és Igeret Hákodes (A szent dekrétum). Sok nyelvre lefordították, és világszerte több ezer kiadásbein jelent meg. Magyar fordítására ez az első kísérlet. A jegyzeteket és a fogalmak magyarázatát a fordító írta. A nyolcadik fejezet tartalma dióhéjban: A fejezet ismerteti, hogy ha valaki tévédésből tiltott ételt eszik, még ha azért is, hogy Istent szolgálja ezzel (lösém sámájim), az étel nem ״megy fel”, vagyis nem válik javára. Ugyancsak közli a fejezet, hogy például a tanulatlan ember (ám háárec) [aki nem képes Tórát tanulni, és őrizz, elválasztaná őket. Vagyis a fejben lévő ״három agy”11 el legyen telve az isteni lélek Chábádjával (Chochmá, Biná, Dáát), ami nem más mint felfogni és megérteni Istent (Chochmá és Biná) - elmélyülni Isten kifürkészhetetlen és végtélén nagyságában, és ílymódón elérni a [leülepedett] tudás (Dáát) által a hódolatot az agyában és az isteniéleimet a szívében, valamint Isten lángoló, újra és újra fellobbanó szerelmét a szívében12, hogy a lélek elepedő sóvárgással vágyakozzon13, kívánkozzon arra, hogy szívvel-lélekkel, teljesen egyesüljön a Végtelennel. [Ez a szeretet] a szív mélyéről fakad, a jobboldali kamrából. [Azaz az isteni lélek akarata, hogy] telis-tele legyen szerelmetes [Isten iránti] szerelemmel - olyannyira, hogy az kiterjedjen a baloldali kamrára is, és lebírja14 a Szitrá Áchrát, a ״rossz vizek”15 forrását, vagyis a Nógá Klipából származó vágyakat, hogy megváltoztassa azokat, és állítsa őket a világi élvhajhászásból Isten szeretetére, ahogy az írás tanúsítja ״[szeresd ...] teljes szíveddel”16, [amit a bölcsek úgy értelmeztek, hogy] ״mindkét ösztönöddel”17. Ezt úgy kell érteni, hogy az ember [azáltal, hogy átfordítja a rossz ösztönt is Isten szeretetére] felemelkedik az ún. Áháuá Rábá (nagy szeretet-szerelem18) kategóriájába, egy olyan szeretetébe, amely magasabb rangú, mint a [fent említett] Áhává Azá (erős szerelem)19, amit az izzó zsarátnokhoz hasonlítanak. Ez \az Áháuá Rábá] az amit az írás20 Áháuá Bötáánugim (élvezetes szeretét) elnevezéssel illet, ami az isteni jelenlét élvezetét jelenti, mint a túlvilágon. Ez a [szellemi] élvezet az agyban lévő bölcsesség és értelem sajátossága, amelylyel az agy élvezi a felismerést és Isten-ismeretet, ahogy és amennyire esze két király küzd egymás ellen egy városért, mert mindegyikük el szeretné foglalni azt, uralkodni szeretne rajta, a saját akarata szerint akarja irányítani a város lakosait, hogy azok vessék alá magúkát minden rájuk vonatkozó rendeletének - ugyanígy van ez a két [ellentétes] lélekkel is [az isteni lélekkel és a Klipából eredő ún. ösztönlélekkel], amelyek egymás ellen küzdenek a test és összes részei feletti [uralómért]. Az isteni lélek vágya és akarata az, hogy egyedül ő legyen meghatározó, ő uralkodjon a testen, hogy annak részei neki fogadjanak szót, feltétel nélkül vessék alá magukat az ő akaratának, mint a szekér [amit a kocsis irányít, és amelynek egyálta- Ián nincs saját akarata], hogy öltözetévé váljanak az [isteni lélek] fent említett10 tíz megjelenési formájának és három ״öltözetének” [gondolat, beszéd, cselekedet], melyek mind beöltöznek a test részeibe, és eggyé válnak velük, anélkül, hogy bármi idegen elem, Isten ten lángoló szeretete, ami az értő szívekben lángol azoknál akik felfogják az Isten szeretetét kiváltó dolgokat, és agyuk értelmével belegondolnak abba. Ugyancsak [az isteni lélek mélyebb megnyilvánulása] a szívnek Isten dicsősége és gló!iájának nagyszerűsége felett érzett öröme, amikor a bölcs ember szemeivel6 látja, azaz agyának bölcsességével és értelmével nézi [érzékeli és felfogja] Isten dicsőségét és nagyságát, kifürkészhetetlen és végtelen gyönyörűségét, ahogy ezt máshol elmagyarázzák. Ilyeténformán a szívben lakozó többi isteni érzelem (midot) az agyban lévő Chábádból (Chochmá, Biná, Dáát) ered7. [Annak ellenére, hogy az eddigiekből kiderül, hogy itt két különálló és részleteiben teljesen más lélekről van szó, melyeknek még a központja is máshol van, mégis ez a két lélek egymástól nem független, hanem, ahogy] az írás tanúsítja, hogy ״az egyik nemzet erősebb lesz a másik nemzetnél”8 mivel az emberi test egy ״kis város”9. Ahogy Kilencedik fejezet A két lélek harca A Nógá Klipából eredő állatias lélek lakhelye1 minden zsidóban a szívben van, annak baloldali kamrájában, ami vérrel telített, ahogy írva van: ״a vér maga a lélek”2. Ennélfogva a szívben lakoznak a vágyak, a dicsekvés, a harag és hasonlók, és a szívbői terjednek el az egész testben [hatnak, utasítanak], és onnan mennek fel a fejben székelő agyba is, hogy az átgondolhassa ezeket és ravaszkodhasson3 - ugyanúgy ahogy a vér is, melynek forrása a szív, onnan terjed el az összes testrészbe, és onnan megy fel a fejben székelő agyba is. Ezzel szemben az isteni lélek a fejben lévő agyban székel, és onnan árad el a test minden részébe. [Az isteni lélek) a szívben is [lakozik], annak jobboldali kamrájában, ahol nincs vér4, ahogy az írva van: ״Az okos ember szíve [az isteni lélek megnyilvánulása] a jobbján van”5. Ennek megnyilvánulása Is-6
