Egység, 1997 (28-31. szám)
1997-11-01 / 31. szám
HÁLA ÉS KÖSZÖNET Most hogy befejeződött a Ros Hásánái Máchzor (Izrael fohásza -A zsidó újév imarendje) fáradságos munkája, és a kész könyv elfoglalta méltó helyét a magyarországi zsidóság könyvespolcán - engedjék meg hogy köszönetét mondjunk mindazért a segítségért, ami nélkül igencsak kétséges hogy az imakönyv megjelent volna. Segítség nélkülözhetetlen volt anyagilag - szívderítő, biztató és ösztökélő erkölcsileg. Ereztük hogy nem vagyunk egyedül; éreztük hogy szavunk nem pusztába kiáltott szó. Köszönjük szépen. Todá Rábá. Engedjék meg, hogy szabadjon beszámoljunk arról a szívmelegítő hatásról amit a Máchzor - már az idén - a zsinagógákban elért; hogy a zsidó ifjúság milyen örömmel fogadta és forgatta lapjait; hogy az idősek milyen hálásan fogadták; hogy vidéki kisvárosokban, eldugott, Isten háta mögötti helyeken, ahol még a nagy ünnepeken sincs ״Minjen” és nem működik zsinagóga - milyen fényeket gyújtott meg a Máchzor azoknál, akikhez az idő rövidsége ellenére eljutott. Hadd szóljunk arról a ״bíráló” dicséretről, amit az egyik aktív magyarországi főrabbi mondott a Máchzorról: ״Annyira jó, annyi érdekes olvasni- és tudnivaló van benne, hogy az szinte eltereli a figyelmet az imáról”... Sajnos még nem minden magyarajkú zsidó kezébe jutott el a Máchzor - sem itthon, sem a határokon túl, ahonnan szintén kérik. Egyrészt mivel, anyagi okokból, úgyszólván az utolsó pillanatban jelent meg; másrészt mivel sokaknak az a nem magas ár, amit kérünk érte, az is sok. így most akciót tervezünk, amelyben felkérünk mindenkit, akinek módjában van, vásároljon - kedvezményes áron - egy Máchzort rokonának, ismerősének, hogy ez a könyv minden zsidó házban ott legyen. S mivel ״társas viszonyban” vagyunk Önökkel, egy további információ: A következő Feszách ünnepre lát majd napvilágot új fordítású, magyarázatokkal és értelmezésekkel ellátott, gazdagon illusztrált Hágádánk, aminek megjelenéséhez segítségüket fogjuk kérni. No és aztán jövőre jelenik meg a Jom Kipuri Máchzor... Boldog aki adhat jó célra, és kétszeresen boldog akinek a szíve megengedi hogy adjon! Kívánunk Önöknek egészséges, boldog, félelem nélküli, zsidószellemű új évet. Oberländer Baruch Itt is köszönetét mondunk mindazoknak, akik adományaikkal támogattak bennünket. Néhányan azok közül, akik nagyobb összeggel segítették munkánkat, és hozzájárultak nevük közzétételéhez: Fényes György 15 000 Alter Ferenc 10 000 Székely Andorné 10 000 * Alapítványunk számlaszáma: Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány, 10300002-20329172-70073285. A befizetett adómányok adómentesek. Az Ámnon sztori margójára persze nem a zsidóság iránt érzett szeretet (Áháuát Jiszráéf) miatt, pláne nem a “szeretet egyházának” hatására, hanem önös gazdasági-politikai érdekekből. így volt ez Mainzban is, ahol már az ezredforduló előtt kényszerítette a zsidókát Frigyes hercegprímás (917-954) az erőszakos áttérésre, azzal fenyegetőzve, hogy kiűzeti őket a városból. Később a keresztes hadjáratok során, nemegyszer nyertek a mainzi zsidók védelmet a város világi vezetőitől a “szent pogrom” szervezőivel szemben. Ennek tudatában igencsak valószínű, hogy az Or Záruá szerzője, aki a sztorit lejegyezte, szándékosan használta a ködös “hegmon” kifejezést. Ma ez bennünket nem kötelez, ahogy nem kötelezi az amerikai Artscroll Máchzor okát sem, ahol a bishop kifejezést használják (ld. még Encyclopedia Judaica, reb Amnon) és ahogy nem kötelezte 1929-ben az Újvári Péter szerkesztette Zsidó Lexikont sem (érsek). Régi magyar-zsidó forrásokban (Máchzorokban) láttam az ominózus “választófejedelem” kifejezést - érthető és sajnálatos okokból. Ezen ma már túl vagyünk. Naftali Kraus a Máchzor szerkesztője A Ros Hásánái Máchzor 236. oldalán, a legendás Amnon rabbi sztorijába, hiba csúszott. Mint a Máchzorban közölt történet írója, kötelességemnek tartom az ott leírtakat helyesbíteni: az, aki a rabbit valíása elhagyására akarta kényszeríteni, majd szörnyű kínzásokkai meggyilkolta - nem a mainzi “választófejedelem” volt, hanem a mainzi püspök (angol forrásokban bishop, a magyar Zsidó Lexikonban [927. old.] érsek). Én magam a püspök kifejezést használtam, mivel ma, a húszadik század végén, semmi néven nevezendő okunk nincs, hogy ezt eltagadjuk. Szégyellje magát az, aki a gazságot elkövette (vagy annak széllémi rokonai), de nem az áldozat leszármazottai. A tévedés alapja: a sztori alapjául szolgáló héber szöveg, ami a 13. században íródott. Ennek szerzője a “hegmon” kifejezést használja, ami urat, uraságot és átvitt értelemben vezetőt, vezért is jelent (Rási is, a Talmudban [Bráchot 32b.], így értelmezi). Aki azonban a történelmet csak egy kissé is ismeri, az tudja hogy Mainzban, akárcsak sok helyen másutt is - éppen a világi vezetők voltak azok, akik nem ritkán védelmet nyújtottak a klérus által üldözött zsidóknak, Gut Sábesz az Egységben Ezen számunkhoz is csatoltuk a Gut Sábesz című hetilapunk egyik számát. A lap külön is megrendelhető, szerkesztőségünk címén, évi előfizetési ára 1650 Ft. A Gut Sábesz minden száma tartalmazza a heti szidrá és Háftárá ismertetését; található benne zsidó jogi rovat, kérdés-felelet fiataloknak, aktuális kérdések, problémák a Háláchá megvilágításában, valamint hírek a zsidó világ minden tájáról, riportok Izraelből. A Gut Sábesz az egyetlen magyar nyelven megjelenő zsidó szellemiségű és tartalmú hetilap! Ne hiányozzon az ön szombati asztaláról sem!! 11
