Egység, 1997 (28-31. szám)
1997-11-01 / 31. szám
Tánjá - A közepesek könyve 8. írta a Ijadi Snéur Zálmán rabbi, Naftali Kraus fordításában kát a gondolatait, szájának azokat a szavait valamint kezének és más testrészeinek a tetterejét nevezik az említett tíz tisztátalan tulajdonság öltözetének. Ez a megjelenési forma az, amit ״másik oldal"-nak (szitrá áchrá) nevezünk, ebből fakadnak az említett negatív tulajdonságok, ahogy ezt a szerző majd kifejti a 29. fejezetben. A kiipák két részre oszlanak: az alacsonyabb fokozat az a három teljesen tisztátalan klipá, amiben semmi jó sincs, (vagyis lényegükben nincs jó, de megbújva, gáluti módra [kényszerűen], van bennük éltető Isteni szikra, hiszen enélkül egyáltalán nem létezhetnének). Ezekből a klipákbói ered a pogány népek lelke, a tiltott élőlények és a tiltott ételek és növények éltető ereje, továbbá a 365 tiltó parancsolat gondolatban, szóban, vagy tettben történő megszegése (a rossz gondolat, beszéd és cselekedet pedig tíz ösztön-lélek - nefes háböhámit - ״öltözete”, csak még annál is alacsonyabbrendű). A kiipák második részét a következő fejezet magyarázza. [Rabbi Menáchem Mendel Schneerson, a Cemách Cedek néven ismert harmadik lubavicsi rebbe Rövidítések és megjegyzések című könyve (Kicurim Vöheárot) alapján.) A Tánjá vagy ״A közepesek könyve” a chábád chaszidizmus klasszikus kézikönyve, ״bibliája”. A benne foglalt alapfogalmakra épül a chaszidizmus egész sor alapelve, ideológiája. Szerzője Snéur Zálmán rabbi, a chábád mozgalom megalapítója. Magyar fordítására ez az első kísérlet. A jegyzeteket, fogalmak magyarázatát és a [betoldásokat] a fordító írta. A hatodik fejezet dióhéjban: A fejezetben a szerző részletesen kifejti, hogy, mivel ״ezt is, ellenkezőjét is Isten csinálta”, ezért, ahogy az isteni léleknek tíz megjelenési formája van, az emberben lakozó második, ún. ösztön-lélek (nefes háböhámit) szintén tíz tisztátalan részből tevődik össze. Hét rossz tulajdonságból (midot), amely a négy negatív elemből ered, továbbá az észből, ami életrehívja ezeket, és ami maga három részre oszlik. Ezek a [nem szent] Bölcsesség, Értelem és Tudás (Chábád). Ezek a rossz tulajdonságok alapjai, hiszen a tulajdonságok az észhez mérten, annak arányában működnek. Ennek bizonyítéka, hogy pl. egy gyérmek csupán csekély dolgokat kíván meg stb. Az említett tíz tisztátalan szférának (erőnek) szintén három ״öltözete”, megjelenési formája van. Ez azt jelenti, hogy amikor az ember ösztönösen, szívének vágya szerint gondol, beszél vagy cselekszik, fejének azo-Ugyanez történik, ha valaki viccelődik,8 hogy élesítse elméjét, és örömét lelje Isten szolgálatában és az O Tórájában, hiszen ehhez jó hangúlat kell, ahogy ezt Rává is tétte tanítványaival:9 mielőtt belekezdett előadásába, tréfálkozott, amin hallgatósága jókedvre derült. Ezzel szemben, ha valaki élvetegen falja a húst és vedeli a bort, csak azért mert teste kedvét leli ebben, és ezzel állati ösztönét elégíti ki - ami az ösztönlélek négy negatív alapanyaga közül a vízzel van kapcsolatban, amiből a vágyak erednek10 - akkor a hús és a bor életerejét lealacsonyítja, és ideiglenesen annak a teljesen rossznak váük részévé, ami a három tisztátalan klipá jellemzője.11 így teste ideiglenesen a rossznak eszközévé és öltözetévé lesz - addig, amíg ezt meg nem bánja és vissza nem tér az Örökkévaló szolgálatához és az 0 Tórájához. Ez a lehetőség azért adódott, mert a hús és a bor kóser [csak használatuk volt helytelen) és így megvan a lehetőség arra, hogy az emberrel együtt felemelkedjenek egy magasabb szintre, amikor az ember megtér Isten szolgálatához. Erre enged követkéztetni aheterés mutár kifejezés12 is [amiket a háláchá a kóser ételre használ], azaz [az ilyen étel] nincs lekötve a ״külső erők”13 által, hogy ne tudjon [kiszabadulni és] felemelkedni Istenhez. Azonban ennek [akkor is, amikor már eljut erre a szent szintre, korábbi alantas helyzetének] nyoma marad,14 és ezért van szükség a sírban történő megtisztulási folyamatra, ahogy ez majd a továbbiakban szerepel.15 Ugyanebbe16 a kategóriába tartozik az állatias nemi tevékenység, mégha azt valaki a házasság keretein belül teszí is, saját feleségével, ami kor az ״tiszta”17 [- ez is a há rom alantas kiipához kapcsolódik, ameddig az ember meg nem tér.] Ellentétben az eddig említettekkel [ahol olyan dolgoklakoznak, mint azt fent5 említettük). Ez [a ki ipát nogá] egy közbülső kategóriát képez a három teljesen tisztátalan klipá és a szentség között. így aztán néha [úgy alakul, hogy a Nogá] a három legsilányabb klipá részévé válik (ahogy azt az Ec Chájim, 49. Kapu, 4. fejezet eleje, megmagyarázza a Zóhár6 alapján); máskor pedig felemelkedik a szentség fokozatára; olyankor, amikor a benne lévő jó kiválasztódik a rosszból és felülkerekedik azon és a szentség részévé válik. Például, ha valaki zsíros húst eszik és fűszeres bort iszik rá, azért, hogy jó kedvre derítse magát Isten és Tórája szolgálatában, ahogy Rává mondta7 ״bor és jó illat [okosították, serkentették az elmém]”, vagy azért hogy örömmel ülje meg a szómbatot, és az ünnepeket - ebben az esetben a bor és a hús életereje, ami a kiipát nogából származik, kiválik és felszáll Istenhez, mintha áldozat lenne. rában szereplő 365 tiltó parancsnak, sem a bölcsek által kiegészített tilalmaknak és azok tartozékainak - csak éppen nem istenes indíttatósúak, hanem a test akarata, vágya és kívánsága szerint történnek. Még akkor is [a kiipát nogából származnak ezek a cselekedetek ha nem is csupán a test vágyait kielégítőek, hanem] szükségesek a test fennmaradása és élete szempontjából, azonban nem Istenért történnek, vagyis nem azért, hogy a test Istent szolgálja; ezért az ilyen cselekedetek, szavak és gondolatok nem jobbak mint maga az ösztönlélek. Valamennyi [itt említett] dolog a kiipáknak és a szitrá áchrának a második [magasabb] szintjéről ered, a negyedik klipából, amit kiipát nógának3 hívnak. Hiszén ebben a világban, amit a Cselekvés Világának4 neveznek, [a kiipát nogá] nagyrészt, valójában szinte teljesen rossz és csak kevés jó vegyül benne. (Ebből a jóból erednek azon jó tulajdonságok amelyek a zsidók ösztönlelkében Hetedik fejezet A fénylő klipá és tartozékai [Az előzőekben a szerző a két szintre oszló kiipák egyik szintjéről beszélt. Arról a szintről, amelyikbe a három legalacsonyabban álló klipá tartozik, amelyekben semmi jó sincs. Most a kiipák másik szintjéhez tartozó ún. ״Fénylő klipáról” (kiipát nógáróí), amelyben jó és rossz keveredik, lesz szó.] Azonban [a kiipát nogából származik] a zsidók éltető ősztönlelke1- ami a klipá olda- Iáról származik és ami az embér vérébe öltözik, ahogy azt említettük - valamint a kóser, [zsidók számára] ehető állatok, szárnyasok és halak ״lelke”,2 továbbá az élettelen anyag és az ehető növények létereje és éltetőereje. Ugyanez vonatkozik azoknak a világi cselekedeteknek, szavaknak és gondolatoknak az éltető elemére is, amelyekben semmi tilos nincs - azaz sem gyökere, sem ága sem a Tó
