Egység, 1995 (20-22. szám)

1995-06-01 / 21. szám

A lélek geológusa Az előző lubavicsi rebbe, rabbi Joszéf Jicchák Schneerson, akivel a chábád mozgalom Amerikába érkezett, egyszer felidézett egy gondolatébresztő beszélgetést, amelyet édesapja és elődje, rabbi Solom Dov-Ber, egy chásziddal folytatott. nek”, a rebbéknek a tiszte, hogy min­­den zsidóban fellobbantsák az isteni lángot. Egy másik alkalommal a rebbe ha­­sonló, csak másként fogalmazott vá­­laszt adott a tanulóknak, akik ugyan­­ezt a kérdést tették föl neki: ״A zsidó népet Malakiás (3:12.) erec ché/ecként, ״gyönyörű ország­­ként” vagy ״öröm országaként” emlí­­ti. A föld mélyén számtalan kincs rej­­tőzik láthatatlanul: mélyre kell leásni érte. Sokan nem is tudják, merre kezd­­jenek ásni. Van, aki megpróbálkozik vele, és végül némi poshadt vízre meg iszapra bukkan: így járt például Freud, amikor leereszkedett az emberi lélek barlangrendszerébe. Van, akinek ásója alól csupán értéktelen kőda­­rabok fordulnak ki: ez történt például Adlerral, aki a felsőbbrendűségre törekvést, a hatalomért folytatott harcot tudta csak felszínre hozni. Csak a hozzáértő tudja, hol kell elkezdeni a ku­­tatást, ha igazán érté­­kés kincsre akar találni: ezüstre, Isten szereteté­­re, aranyra, isten tiszte­­leiére és gyémántra, a hit lényegére. A rebbe feladata ezekre a kin­­csekre rábukkanni.” így hát a rebbe sze­­repe az, hogy a lélek geológusa legyen, aki felszínre hozza a mind­­annyiunkban ott rejtőző erőket, a kin­­cseket, segít működésbe hozni adott­­ságainkat. O a generátor, amely föl­­tölt, a jelzőfény, amely vezet: ő az, akiben a fensőbb erők kikristályosod­­nak. Vezető és tanácsadó, akinek ta­­nácsára és áldására szellemi és anya­­gi síkon egyaránt szükség van, és sze­­repe is ebben áll: a népéért való fele­­lősségben. Amikor megkérdezték tőle, ho­­gyan képes megoldani a teológiai és metafizikai kérdésektől a családi és üzleti ügyekig terjedő legkülönfélébb problémákat, a rebbe azt felelte, hogy vannak kérdések, amelyekre merni kell azt válaszolni: ״Nem tudom.” Másrészt viszont: A chászid azt kérdezte:- Rebbe, mi az, hogy chászid? Rabbi Solom Dov-Ber így válaszolt:- A chászid nem más, mint lámpa­­gyújtogató. A lámpagyújtogató sorra járja az utcákat egy póznával, amelynek a végén apró tűz lobog. Tudja, hogy a tűz nem az övé, mégis vinnie kell, hogy fellobbantsa a lámpák fényét. A chászid új kérdést tett fel:- És mi van, ha a lámpa kietlen pusztában áll? A rebbe azt mondta:- Akkor is meg kell gyújtani. Ép­­pen azért, hogy kiderüljön: a puszta- Ságban áll, és hogy a kietlenség elszé­­gyellje magát a fény előtt. A rebbe látogatására induló chászidok táncra kerekednek a repülőgép előtt- Mi van, ha a lámpa a tenger kö­­zepén áll?- Akkor le kell vetkőznie, a vízbe kell ugrania, és ott kell meggyújtania.- Szóval ez a chászid? A rebbe egy hosszú pillanatra el­­gondolkodott, aztán azt mondta:- Igen, ez a chászid. Miben áll a rebbe szerepe? A ha­­sonlatot továbbvíve: a rebbe a ״fő-lám­­pagyújtogató”. Minden zsidóban ott lakozik ״az emberi lélek, az Örökkévaló lámpása”, de vannak, akik másoktól várják, hogy meggyújtsa helyettük. ״Izrael vezetői­adott eszközt, s ezáltal megfosztja földi jellegétől, öncélúságától. Az anyagi világ minden ilyen cselekedettel szén­­tebbé válik, és egyre inkább összhang­­ba kerül valódi lényegével, funkciójá­­val. Minden ilyen tevékenység köze­­lebb hozza a napot, amelyen világunk végleg megszabadul a közönségesség burkától, minden oktalanság és viszály eredőjétől: amelyen beköszönt az egyetemes béke és tökéletesség. így hát a Messiás, aki a Tóra vég­­ső beteljesedését képviseli, maga üli meg az anyagiság szamarát. Az Ő el­­jövetele ugyanis azt hirdeti, hogy el­­érkezett a világ, amelyben az anyagi nem ״alábbvaló”, másodlagos elem többé, hanem teljességgel megneme­­sedett tényező, és szerepe éppoly köz­­ponti jelentőségű a jóságra való törek­­vésben, mint a teremtés legemelkedet­­tebb szellemi alkotásáé. Mózes öt könyve a chászid folklór tükrében címmel az Akadémiai Kiadónál megjelent Naftali Kraus új könyve, Az ősi forrás sorozat ötödik kö­­tete. A 371 oldalas könyv ára 840 forint. Megrendelhető a szerkesz­­tőség címén. Jiddis-magyar szógyűjtemény A Pápán 1941-ben megjelent, körülbelül 2000 címszót tartalma­­zó jiddis szó- és kifejezésgyűjte­­mény hasonmás kiadásához Hol­­lander György és dr. Borsányi Fe­­renc írt tanulmányt a jiddis nyelv történetéről és elterjedéséről. A kötet kapható a nagyobb könyves­­boltokban és a szerkesztőségben. Ára: 269 forint. Július végén megjelenik a Chábád Fubavics Egyesület kiadá­­sában a Mááne Láson című füzet, amely a temetéskor és más alka­­lommal a temetőben mondandó imákat, valamint a Káddist és az Él máié ráchámimot tartalmazza héber és magyar nyelven. Gyönyörű bársonykipák ér­keztek a Chábád Fubavics Egye­­sületbe! Kétféle méretben, 450 fo­­rintért kaphatók! 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom