Egység, 1994 (16-19. szám)
1994-02-01 / 16. szám
Báruch átá Adonáj Elohénu, melech háolám, áser nótán lánu Torát emet, vöchájjé olám nátá bötochénu. Báruch átá Adonáj, notén há-Torá. Áldott vagy Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki nekünk adta az igazság Tanát és öröklétet ültetett belénk. Áldott vagy Örökkévaló, a Tóra adományozója. Miután elmondtuk a második áldást, másvalakit hívnak fel a Tórához. Ekkor megint meg kell mondanunk nevünket, hogy elmondhassák a személyünkre szóló Mi sebérách... kezdetű áldást. Maradjunk abimá-n, ameddig az, akit utánunk szólítottak, el nem mondja a második áldást. Ekkor lelépünk a bimá-ról és visszamegyünk helyünkre. Szokás, hogy a bimá-ra jobboldalt lépünk fel, és baloldalt lépünk le. Ehhez hasonló hagyomány, hogy a lehető legrövidebb utat választjuk ülőhelyünktől a bimá-ig, függetlenül attól, hogy jobbvagy baloldalt lépünk fel, ám a hosszabb utat választjuk, amikor visszatérünk helyünkre. Ez a Tóra iránti tiszteletünk kifejezése: a lehető legrövidebb út választása azt a lelkesedést jelképezi, amellyel megköszönjük Istennek a Tórát, míg a hosszabb út azt a habozást, amellyel megválunk a Tórától. eCVS€€ rd/ír-unk szegélyét, érintsük hozzá a tekercshez, ahhoz a szóhoz, amellyel a felolvasandó rész kezdődik, és könnyedén illessük ajkunkhoz. Csukjuk össze a Tórát és mondjuk el a következőt: ♦ :1 ן I 4 !ÍN ר■* w It : - t: v : T Bardin cl Adonáj hániövórácli. Áldjátok az Örökkévalót, az áldottat! A gyülekezet erre a következőképpen felel: Bárucli Adonáj hámövórácli löolám váéd. Áldassék az Örökkévaló, az Áldott, örökön örökké! Ezután elmondjuk az első Tóraáldást: — ,־,,־א ץ ־:׳"א ־־ד ■"ד־ -גיא ־־; ־:־ ...,״ןת:* ־1ונ תא *״־־ץ..-. ־־־ב ־־א ץ *.־*; —ד— : Báruch alá Adonáj Elohénu, melech háolám, áser báchár bánu mikol háámim, vönátán lánu et Toráto. Báruch átá Adonáj, notén há-Torá. Áldott vagy Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki kiválasztott bennünkét mind a népek közül, és nekünk adta Tóráját. Áldott vagy Örökkévaló, a Tóra adományozója. Amikor a tóraolvasó befejezi a nekünk szánt Tóra-szakasz felolvasását, mondjuk el a második áldást: hoz]), amikor a leánygyermeknek nevet adunk, a jahrzeit (a szülő halálának évfordulója) előtti szombat. Kérhetünk álijá-t a születésnap, egy évforduló vagy betegségből való felgyógyulás alkalmából is. Szombaton a Tóra felolvasását hét részre osztják, és hét álijá-ra van lehetőség. A tóraolvasás egyéb napjain (hétfő, csütörtök, ünnepek, stb.) a felhívottak száma változik. Nem szabad kevesebb személyt szólítani, mint az előírt szám, és szombat (valamint Szimchát Tóra ünnépének) kivételével nem szabad több személyt se felszólítani (Megillá 21a.) Az első álijá joga mindig a kohanitát illeti, amennyiben van ilyen személy a gyülekezet tagjai között, a második a levitát, míg a többi álijá-t a gyülekezet többi tagja között osztják szét, akiket egyszerűen “Izráel”-nek hívnak. Az álijá menete Amikor felhívnak, megkérdezik héber nevünket, amihez atyánk héber nevét is hozzá kell tennünk. Ha Másénak hívnak, és atyánk neve Jichák, így mondjuk: “Móse ben Jichák”. Bármelyik áliját is kapjuk meg, a teendők ugyanazok. Fellépünk a Tórához. A tóraolvasó rámutat arra a szóra vagy sorra, amelyet olvasni fog. Fogjuk meg FELHÍVÁS zsidó nevelés ügyében Alulírottak azzal a szívből jövő kéréssel fordulnak az Egység széleskörű olvasótáborához, hogy legyenek segítségünkre abban, hogy minél több zsidó gyerek zsidó nevelésben részesülhessen. Budapesten és országszerte sokszáz olyan zsidó gyerek van, aki mitsem tud származásáról, gyökereiről, nem kap minimális zsidó nevelést sem és így fennáll a veszélye annak, hogy elvész a zsidóság számára. Budapesten ma három zsidó iskola működik. Lehetőség van arra, hogy vidéki zsidó gyerekek Budapesten szállást és teljes ellátást kapjanak és a zsidó iskolák egyikében tanuljanak. Aki tudomással bír olyan zsidó gyerekekről - beleértve árva, illetve állami intézetekben nevelt gyerekeket is - akik alkalmasak arra, hogy az egyik zsidó iskolában megismerkedjenek őseik hitével, történelmével, stb., KÉRJÜK HOZZA EZT AZ “EGYSÉG” SZERKESZTŐSÉGÉNEK TUDOMÁSÁRA. Bölcseink tanítása szerint aki felebarátja gyermekét Tórára (zsidóságra) oktatja, az olybá vétetik, mintha nemzette volna!! (Szánhedrin 19b.) Kérjük, legyen segítségünkre azon zsidó gyerekek megtalálásában, akik semmilyen zsidó nevelést nem kapnak. Minden információt köszönettel veszünk és bizalmasan kezelünk. A Holocaust 50. évfordulóján ne legyen zsidó gyerek, aki zsidó nevelés nélkül marad. “Aki egyetlen zsidó lelket megment, az olyan mintha az egész világot mentette volna meg” (Szánhedrin 37.) Amerikai Alapítványi Anna Frank Chábád Lubavits - Zsidó Iskola Gimnázium Nevlési És Oktatási Egyesület 5 Régi kiadású imakönyveket lapozgatva szemünkbe tűnik a “Mi sebérách..." egy változata, “az uralkodóházért és a hazáért” mondott ima, amelyben a királyra, pl. I. Ferenc Józsefre, családtagjaira és Magyarországra kérték az Örökkévaló áldását, amivel ki nem mondott hivatalos elvárásnak tettek eleget. Napjainkban ehelyett sok közösségben kémek áldást Izráel államára és hadseregére. Érdekes dokumentum került elő egy orosz levéltárban: rabbi Snéur Zálmánnak, a Chábád-chászidizmus alapítójának kézzel írott szövege, amely az említett ima-tipus keretében áldást kér Pável Petrovicsra, vagyis I. Pál orosz cárra (1796-1801). A kéziratot, a rebbe egyéb irataival és könyveivel együtt, annak letartóztatáskor (1798.) kobozták el.
