Egység, 1994 (16-19. szám)
1994-12-01 / 19. szám
A VEGYES HAZASSAG: NEM MAGÁNÜGY Levélrészlet gédiával is számolni kell, amelyet ők élnek át, akaratlan tanúi lévén a szüleik közötti állandó feszültségnek, sőt ennél is rosszabb helyzeteknek, hiszen mindez feltétlenül hozzátartozik az események természetes menetéhez. Nem szükséges tovább elemeznünk ezt a fájdalmas kérdést... Mondanom sem kell, hogy ismerem azt az ״érvet”, miszerint az igen magas számarányú vegyes házasságok jelentős része szilárdnak tűnik. De bizonyára köztudott, hogy a házasságban élők általában igyekeznek kapcsolatukat ״felhőtlennek” feltüntetni, mert szégyellik bevallani kudarcaikat, feltárni a családi súrlódásokat, egyenetlenségeket. A vegyes házasságban élők még inkább igyekeznek elkendő^ni a problémákat, hiszen tudják, mennyien óvták őket a következményektői, és nem felejtették el, mennyire bizonygatták ők, hogy ez a házasság más, mint a többi. A statisztikai tények és adatok azonban világosan tükrözik, hogy a különélések és válások száma a vegyes házasságok között összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a nem vegyesekben. Utóiratként hozzá kell tennem, hogy a zsidó törvény értelmében a gyermek az anya vallását követi. Akinek az édesanyja zsidó, az zsidó, ezért köteles teljesíteni a parancsolatokat, és betartani az összes vallási előírásokat akkor is, ha az apja nem az. fennáll, következésképpen tartóssá, áthidalhatatlanná vált, akkor az összeillőség, a megfelelés esélyei már oly csekélyre zsugorodnak, hogy gyakorlatilag nemiétezőnek tekinthetők. Különösen így van ez, ha a különbség kifejezetten antagonisztikus és ellenséges, ha például a zsidók üldözésében, a pogromokban gyökeredzik, mint azokban az országokban, amelyekben az elmúlt kétezer év során éltünk. A modern tudomány feltárta, hogy a viselkedés jellemzői közül a legmélyebb gyökerekkel rendelkező katrakterjegyeket a nemzedékek átörökítik. így hát tisztességes ember nem kíván beráncigálni egy másikat olyan kapcsolatba, amely kezdettől fogva kudarcra van ítélve. Aki igazán, őrizetlenül szereti a másikat, nyilván nem szeretné, ha az ilyen helyzetbe kerülne, és kész feladni a pillanatnyi, illanó öröm ígéretét azért, hogy megóvja őt az elkerülhetetlen következményéktől. Hiszen máskülönben a lángoló szerelem nem más, mint puszta egoizmus. Ha az ilyen kapcsolatból gyermekek származnak, akkor ráadásul azzal a traHa egy zsidó nem zsidóval házasodik össze, az nemcsak vallási szempontból számít az egyik legnagyobb szerencsétlenségnek. Nem is tekinthető csupán az érdekelt személy magánügyének, hiszen az egész zsidó népet érinti. Nem sok ilyen jelentőségű törvényszegés létezik. Az egyéni tisztességen is csorba esik, hiszén mindkét fél szempontjából rendkívül tisztességtelen dolog a másikkal szemben, sőt a hozzátartozókkal és barátokkal szemben is, akik nyilván tartósan boldognak szeretnék látni kedveseikét. Nem új keletű megállapítás, hogy még a hasonló háttérrel rendelkezők közötti házasságnál is fennáll bizonyos mértékű kockázat: kiderülhet, hogy a házastársak nem illenek össze, esetleg nem felelnek meg egymásnak. Még ha egy ideje ismerik is egymást, akkor sem biztos, hogy az ismerősök alkalmasak a házasságra, képesek napi 24 órán át egy fedél alatt élni, és napról napra, hétről hétre együtt tölteni az életüket. Ám ha a két fél háttere tökéletesen különböző, és a különbség nemzedékek hosszú sora óta A zsidó erkölcs szerint elítélendő a házasságon kívüli gyérmekszülés, de a gyerek ilyenkor nem számít törvénytelennek, nem visel bélyeget. A ״fattyú” megnevezésére a Torában is használt héber szó, a mámzer csak a felsorolt kapcsolatokból származó gyermekekre vonatkozik. A zsidó és nem zsidó között kötött ״házasság” a zsidó törvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem. ha száz rabbi áldotta meg. A Mózes és Izrael törvényének megfelelő megszentelt kapcsolat alapja olyan légkör megteremtése, amelyben az Örökkévaló előírásait teljesítik, és a gyermekeket vallásos hitben nevelik. A judaizmus szerint a házasságkötés nem pusztán arra való, hogy a házaspár fizikai vagy érzelmi vágyainak kielégítése törvényesen jóváhagyott módon történjék. A vegyes házasságban, amelyben az egyik félnek más a hite, eltűnik a zsidó házasság alapja és célja. Az ilyen ״házasságból” született gyérmekek azonban nem számítanak törvényteleneknek. Zsidó voltűk attól függ, hogy az anya zsidó-e. A Tóra törvénye (3Mózes 21:6á7.) szerint kohén nem vehet feleségül olyan nőt, I. aki elvált, 2. aki chálicá útján vált szabaddá, 3. aki betért, 4. aki közismerten szabados életet él. vagy tiltott szexuális kapcsolatot folytat, 5. aki kohénnak a fenti kategóriákba tartozó, tilalmas házasságából származik. Az ilyen házasságot kötött kohén nem teljesítheti kohánita kötelességét, nem élhet előjogaival, és gyermekei is viselik a következményeket. Fiúgyermeke, a chálál sem alkalmas a kohén kötelességeinek végzésére, ő sem élvezheti a kiváltságokat, leánygyermeke, a chálálú pedig nem mehet feleségül kohénhoz. (Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni. Budapest, 1991.) Tilalmas házasságok A férfi minden ideiglenes vagy állandó, egyszeri vagy rendszeres egyesülése olyan nővel, aki az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik, vérfertőzőnek számít, és szigorúan tiltott: * akivel vérrokoni kapcsolatban áll - anyja, lánya, lánytestvére, lányunokája, nagynénje (apjának vagy anyjának testvére); * akivel szerzett rokoni kapcsolatbán áll - vérrokonának, például fiának vagy apjának felesége, nagybátyjának felesége (״beházasodotf ’ nagynénje), testvérének felesége stb.; a feleség vérrokonai, például anyja, lánytestvére, előző házasságból származó gyermekei; * aki más ember felesége, és nem vált el férjétől érvényes zsidó válás - get - útján; * aki előző - élő vagy meghalt - feleségének lánya, lányunokája, anyja vagy nagyanyja; * aki élő - akár elvált - feleségének lánytestvére (a feleség vagy volt feleség halála után a kapcsolat nem tiltott többé). A felsorolt viszonyokat a Tóra tiltja. Semmilyen körűiményék között nem tekinthetők házasságnak, még ha a polgári törvények szerint érvényes házasságot kötöttek is az ilyen kapcsolatban élők, sőt akkor sem, ha ״zsidó szellemi vezető” adta rá áldását. A zsidó törvény értelmében az ilyen viszonyban élő férfit és nőt semmi nem köti össze, és elválásukhoz nincs szükség getre. A kapcsolatból született gyermekek törvénytelenek, mámzerok.
